horoszkóp

Ha aszimmetrikus a női mell, 62%-ban a bal a nagyobb

2013.04.13. 19:52
Van, aki a Facebookon tölti el üres óráit, más online játékokkal vagy macskás gifek és videók bámulásával múlatja az időt, ha értelmesebbhez nincs energiája. Megint mások a Wikipédiát lapozgatják ilyenkor céltalanul, ebbe a csoportba tartozik ennek a cikknek a szerzője is. Az online enciklopédia böngészésének megvan az a hátulütője, hogy az emberben kialakulhat az idő hasznos eltöltésének illúziója, hiszen rengeteg hasznos információt megtudhatunk a Wikipédiáról. Persze nem minden információ feltétlenül hasznos, alább olvashat 10 érdekességet, amik ugyan lenyűgözőek, de sokra nem lehet menni velük az életben.

1. Ha egy nőnek aszimmetrikus a melle, 62%-ban a bal a nagyobb

Az angol nyelvű Wikipédiának a női mellel foglalkozó oldala külön bekezdést szentel az aszimmetriának. Ebből kiderül, hogy a nők 90%-ának nem teljesen egyforma a két melle. A 90-ből 25% esetében olyan nagy az eltérés, hogy a két mellhez eltérő kosárméretre van (lenne) szükség, míg 5-10% mellére a szócikk a „súlyosan különböző” leírást alkalmazza. Még érdekesebb, hogy a súlyosan különböző mellekkel rendelkező nők 62%-ánál a bal mell a nagyobb. Ennek oka, hogy ez a mell van közelebb a szívhez, és itt több az ér, valamint a szívet egy plusz zsírréteg is védi.

2. Mindig a paradió van felül

A paradió-effektusnak külön oldala van a Wikipédián. Ezt a tudományos elméletet azok fejlesztették ki, akik gyakran vásárolnak többféle dióból-mogyoróból-magból álló keveréket. Megfigyelték ugyanis, hogy ha eltérő típusú magvak vannak egy tálkában vagy csomagban összekeverve, akkor a szotyola, földimogyoró, mogyoró, kesudió és a többi között valahogy mindig a Brazíliából származó paradió gyűlik össze a keverék tetején. Szerencsére ma már tudjuk, hogy a dolog nem véletlen: azért mindig a paradió van felül, mert az összes közül ez a legnagyobb szemű mag. Mindennek valahogy a részecskeáramláshoz van köze, de nem szeretnénk az olvasót az okokkal vagy egyéb hasznos információkkal fárasztani, elégedjünk meg annyival, hogy téglatest alakú dobozokban kevésbé érvényesül a paradió-effektus, míg a lefelé szűkülő tartályokban (pl. tálakban vagy tölcsérekben) szinte maguktól a felszínre vándorolnak a nagyobb darabok.

3. Az első amerikai magyar vizslát Sárinak hívták

Magyar vizsla
Magyar vizsla
Fotó: Wikipedia

Ön nézte már a magyar vizslával foglalkozó angol nyelvű Wikipédia-szócikket? Nyilván nem, de akkor majd mi gyorsan tájékoztatjuk önt arról, hogy az USA-ba az első magyar vizsla 1950. október 7-én került be. Az illetőt Sárinak hívták, és két kölykével együtt disszidált egy teherszállító repülővel New Yorkon keresztül Kansas Citybe. A kölyköket Titónak és Shastának (valószínűleg Sasztának) hívták. Egy évvel később csatlakozott hozzájuk egy kan, Rex is, szintén repülővel, így hamarosan Titónak és Shastának féltestvérei születtek.

4. Van, akinek el van állítódva a biológiai órája

Kevesen vannak, akik reggel szeretnek felkelni és munkába menni, de van, akinél ez olyan szintű szenvedést okoz, hogy az már betegségnek tekintendő. Angolul elég félelmetesen hangzik a neve: circadian rhythm sleep disorder. A cirkadián ritmust magyarul a napi biológiai óraként is szokás emlegetni, ez szabályozza az emberben, hogy a napfény mennyiségének változásával párhuzamosan este elálmosodjunk, reggel pedig felélénküljünk. Van egy olyan betegség, ahol ez az óra rosszul jár, azaz pl. valaki reggel álmosodik el és napnyugtakor kezd felélénkülni.

A baj az, hogy a jelek szerint erre nincs gyógyír, trükközni lehet tablettákkal meg terápiákkal, de az éjszakairól a nappali életre véglegesen átszokni nem; az ilyen személyek egyetlen választási lehetősége, hogy otthonról dolgoznak vagy éjszakai munkát vállalnak, különben hullafáradtan és stresszben fogják leélni (az alvászavar miatt valószínűleg rövidebb) életüket. A biológiai óra ilyen zavara egyébként a társasági életre is rossz hatással van: hiszen az ilyen személyek akkor élnének társasági életet, amikor mindenki alszik, viszont amikor pont el lehetne menni valahova, akkor el vannak csigázva.

5. Létezik vaj ízű só

A butter salt az amerikai élelmiszeripar hazánkban szerencsére kevésbé ismert torzszülöttje. Úgy készül, hogy sóhoz vaj ízű ízesítőanyagokat adnak, meg egy kis sárga színezéket, hogy a termék színe a vajéra hasonlítson. Ugyanezt az eredményt egyszerűbben el lehet érni természetes úton is, méghozzá a vaj megsózásával, de az amerikaiak mégis inkább a só megvajazását választják bizonyos esetekben, mert ezzel állítólag jobban lehet ízesíteni pl. a pattogatott kukoricát.

6. A hátborzongató völgy miatt nincsenek androidok

Egyelőre a hátborzongató völgynek sincs magyar Wikipédia-oldala, talán azért, mert itthon viszonylag kevesen foglalkoznak antropomorf robotok előállításával. A dolog ott kezdődik, hogy az ember jobban szereti az olyan gépeket, amik valamennyire emberre hasonlítanak. Pl. a bankautomata használata is kicsit olyan, mintha egy emberrel beszélgetnénk, más gépek pedig kinézetükben is hasonlítanak az emberekre. Az ember formájú robotokat kifejezetten aranyosnak találjuk, ott van például 3CPO a Csillagok háborújában. Minél inkább hasonlít egy gép az emberre, annál jópofábbnak tűnik, annál szívesebben használjuk, érintkezünk vele, és ezt grafikonon egy egyre emelkedő vonallal lehet lerajzolni. Az egyre emelkedő tetszési index görbéje azonban egy ponton meredeken lesüllyed, itt kezdődik ez a bizonyos völgy.

Azon a ponton ugyanis, ahol egy gépet (mondjuk egy műnőt) vagy akár próbababát első pillantásra már igazi embernek nézünk, vagy nem tudjuk megállapítani, hogy ez most ember-e vagy sem, akkor a dolog hirtelen átcsap nagyon jópofából nagyon félelmetesbe, és a gép tetszési indexe meredeken zuhanni kezd. Ez az a bizonyos hátborzongató völgy a grafikonon, és emiatt van, hogy a cégek nem igazán törekednek arra, hogy az embertől megkülönböztethetetlen androidokat állítsanak elő, holott pl. a Szárnyas fejvadász című film szerint 2019-ben már rengeteg ilyen lesz. Azonban olyan terméket nehéz eladni, amitől a vásárlókat kiveri a frász, így a gépgyártás továbbra is távol tartja magát a hátborzongató völgytől, és jellemzően csak olyan gépeket készítenek, amikről egyértelmű, hogy azok.

7. Ausztráliában a cseresznye a bejgli

A cseresznyére jellemző, hogy igen korán érik, általában már június végén szüretelni lehet. Itt nálunk, az északi féltekén. A Wikipédia azonban rámutat, hogy a fordított évszakok miatt Ausztráliában és Új-Zélandon a cseresznyeérés pont december végére esik, így ott ez a gyümölcs a karácsonnyal kapcsolódik össze, mint nálunk mondjuk a bejgli.

8. Van egy világhírű Székely humorista

A stand up comedy műfajának egyik, hazánkban kevésbé ismert bajnoka bizonyos Louis C.K., aki olyan sikeres, hogy már saját tévésorozata is van Louie címmel. Elég rápillantani a Washingtonban, 1967-ben született humorista Wikipédia-oldalára, és máris nyilvánvaló, mit takar a vezetéknév helyén álló két betű. A C.K. itt ugyanis nem rövidítés: ez kiejtve szí kéj, ami majdnem úgy hangzik, mint a humorista igazi vezetékneve: Székely. Louis C.K. apai nagyapja volt az, aki Magyarországról kivándorolt, és átvitte a Székely nevet az óceánon.

9. 30 mg nikotin már halálos lehet

Nikotinmolekula
Nikotinmolekula

A nikotinnal kapcsolatban a Wikipédiáról megtudhatjuk, hogy bár kis adagban stimuláns, nagy adagban halálos lehet. Egy 30-60 mg közötti dózis már halálos a szócikk szerint, de persze ez az adat csak annak fényében mond bármit, ha tudjuk, hogy egy szál cigiben kb. 1 mg nikotin van csak. Mellesleg egy 1998. és 2005. között végzett tanulmány szerint az Amerikában kapható cigaretták nikotintartalma évente 1,78%-kal növekedett.

10. A Nutella gyártója Olaszország leggazdagabb embere

Sokan úgy tudják, hogy Olaszország leggazdagabb embere Silvio Berlusconi ex-miniszterelnök és médiamágnás, de igazából az első helyezett 2008. óta, aki a világ 25 leggazdagabb embere között is ott van, bizonyos Michele Ferrero. Az ő édesapja alapította Piemontban, Olaszország észak-nyugati részében, egy Torino melletti kisvárosban a család nevét viselő vállalkozást, aminek legnépszerűbb terméke máig a Nutella. De ők gyártják többek között a Tic-Tacot, a Raffaellót, a Mon Chérit és a Kinder-cuccokat is, a Ferrero Rocher-ról nem beszélve. Ha legközelebb ezen termékekből vásárol, gondoljon arra, hogy ezzel is a világ 23. leggazdagabb emberét tette még gazdagabbá!