Egy korábbi, kutyákkal foglalkozó cikkünk sokakat felizgatott, sőt méltatlankodásra késztetett, ezért megkérdeztük Csányi Vilmost, mennyire intelligensek a kutyák, és hogy mennyire szeretik a gazdájukat.

Rég kaptunk annyi levelet, mint aztuán a cikkünk megjelenése után, ami a kutyások 5 legidegesítőbb mondását írta le. Olvasóink egy része szerint kutyafóbiásak vagyunk, akik nem értik meg a szeretett lényt, és különben is, inkább írjunk olyan dolgokról, amikhez értünk.

A legtöbben azon botránkoztak meg, hogy azt boncolgattuk, mennyire intelligens egy kutya, illetve hogy nem képes szeretni, csak ragaszkodik a gazdához. Ezért megkerestük Csányi Vilmos etológust, hogy magyarázza el, mit jelent a kutya-intelligencia, és tényleg szeretnek-e minket négylábú barátaink, ezek voltak ugyanis az olvasók által leginkább kifogásolt pontok korábbi cikkünkben.

Csányi Vilmos

Csányi Vilmos a kutyaetológia doyenje, 1994-ben indította el az Etológia Tanszék Családi Kutya Programját, amely azt kutatja, hogyan viselkednek és gondolkodnak a kutyák, sőt ezt a Kutyák szőrös gyerekek című könyvében le is írta.

Mennyire intelligensek a kutyák?

CS.V: Már 20-30 éve kiderült, hogy azok a tesztek, melyek azt vizsgálják, hogy a kutyák mennyire intelligensek, valójában azt nézik meg, hogy emberi intelligencia szempontjából mennyire azok. Ehhez képest az állatok a saját környezetükben intelligensek. Erre jó példa, hogy ha van egy falrész, és azon egy ablak, és mögötte étel, akkor a kutya nem akar eltávolodni a faltól, inkább megpróbál bemenni az ablakon át. Míg a mókus, aki évezredek óta rohangászik a fáról le, aztán fel, simán megkerüli a falat, és megszerzi a táplálékot. Ezt a feladatot remekül oldja meg. Ehhez képest a mókusnál egyébként intelligensebb kutya ebben a tesztben elbukik. Az intelligencia a mi fogalmaink szerint egy speciális dolog, szerintünk az az intelligencia, hogy a szociális kapcsolatokban mennyire viselkedik valaki ügyesen.

A mi intézetünk azért lett világhírű, mert felismerte azt, hogy az emberi környezet a kutya természetes közege, ezért ott kell vizsgálni a viselkedését.

Tényleg okosabbak, mint a kisgyermekek?

CS.V.: A kutya egy 2-3 éves gyerek szintjén van, attól függően, hogy mennyit foglalkoznak vele. Az a kutya, aki az udvaron él, és csak enni kap, kevésbé lesz intelligens, mint az, amelyik feladatokat kap, és ezáltal folyamatosan fejlődik. Ezek a kutyák egy négyéves gyerek intelligenciaszintjének feleltethetők meg.

A farkasnak hiába több 30 százalékkal az agytömege, ezeket a szociális feladatokat nem tanulja meg, míg a kutya igen. Ugyanez mondható el a csimpánzról és a delfinről is, melyek képesek lennének megtanulni, de egyszerűen nem érdekli őket, nem érdekli őket a szociális közeg.

A kutya ezzel szemben szabálykövető lény, beilleszkedik a közegbe, és bár a saját érdekeit hangsúlyozza, elfogadja a gazdája által hozott szabályokat.

Hogyan tanulnak az ebek?

CS.V.: A kutya nem érti az emberi beszédet, de a hallott szót összekapcsolja a viselkedéssel. Ezért tudja, hogy a póráz szó kimondásával valószínűleg sétálni fog menni a gazdi. Egy átlagos kutya 80-100 szót ismer, de vizsgáltunk olyan skót juhászkutyát, amely 1000 szót is meg tudott különböztetni egymástól. Ez a kutya arra is képes volt, hogy egy sosem hallott tárgy nevét azonosítsa az adott tárggyal. Ezt a gyerekek pont ugyanígy tanulják meg.

Tényleg szeret a kutyám?

CS.V.: A kutya tud szeretni, hisz a szeretet megnyilatkozása a ragaszkodás. A vizsgálatokból kiderült, hogy az anya-gyerek kötődésre rátekintő kutatásokat egy az egyben meg lehet ismételni kutyákon is, nincs különbség a gyerek és a kutya közt a viselkedésben.