horoszkóp

12 híresség, akiktől felpezsdült a születő Budapest

2013.11.07. 11:33 Módosítva: 2013-11-07 12:57:17
Budapest hivatalosan 1873-ban jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesítésével. A főváros közelgő 140. születésnapja alkalmából keressük azokat a személyeket, akiktől Budapest izgalmas, különleges, szép, szórakoztató vagy menő. De ebben a cikkben egyelőre még nem a most meghatározó figurákat soroljuk, hanem a frissen létrejött Budapest nagyjai közül választottunk ki 12 különleges egyéniséget, akiknek volt szerepük abban, hogy a város az lett, ami. Olyanokról olvashat alább, akik életében fontos volt Budapest az 1873. és 1900. közötti időszakban, és akik ugyanakkor maguk is fontosak voltak Budapest életében.

Erzsébet királyné

Megpróbáltuk a legismertebb neveket előre venni, így Erzsébet királynéval, Ferenc József feleségével kezdjük, akit különleges viszony fűzött a magyarokhoz és Magyarországhoz egyaránt. 1868-ban például ragaszkodott hozzá, hogy negyedik gyermekét, a későbbi Mária Valéria főhercegnőt a Budai Várban szülhesse meg, és közismert, milyen sokat járt Gödöllőre. A budapestiek annyira szerették, hogy Pesterzsébetet és Erzsébetvárost is róla nevezték el még életében, és a Sisi néven becézett királyné szintén kimutatta a város iránti szeretetét olyan gesztusokkal, mint hogy részt vett az 1896-os milleniumi ünnepségeken, vagy hogy adományozott az 1866-ban alapított Állatkertnek egy zsiráfot. Királynétól zsiráfot ajándékba kapni pedig az egyik legmenőbb dolog, ami Budapesttel történt az elmúlt 140 évben.

Liszt Ferenc

Franz Liszt Budapest 1873-as létrejöttekor már rég világhírű zongoraművész, karmester és zeneszerző volt, folyamatosan járta a világot, magyarul gyakorlatilag nem is tudott. Mégis elvállalta az 1875-ben megnyíló Zeneakadémia elnöki posztját, és nem csak alibiből: vette a fáradságot és oktatott is, rengeteget koncertezett, hogy bevételt termeljen a Zeneakadémiának, sőt, hatvan éves fejjel nem derogált neki nekiállni magyarul tanulni. Persze miközben budapesti hallgatóinak szentelte ideje jó részét, gondoskodott arról is, hogy nyugaton se feledkezzenek meg róla: rengeteget utazott Firenzétől Brüsszelig, valamint újabb és újabb műveket komponált.

 

Munkácsy Mihály

Amíg a zeneművészet legnagyobb alakja Liszt volt ebben az időben, addig a festészetben Munkácsy Mihály bizonyult a legsikeresebbnek. Ők ketten mellesleg ismerték is egymást, sőt, Munkácsy megfestette Lisztet, Liszt rapszódiát dedikált Munkácsynak. Az asztaloslegényből lett romantikus-realista festő külföldön is híres volt már ebben az időszakban, itthon Magyarországon pedig, főleg a művészeti élet új központjában, Budapesten minden egyes új képének kiállítása hatalmas eseményt jelentett. A századfordulón halt meg, 1900. május 1-én.

 

Jászai Mari

8442

A XIX. század színészeivel nagy bajban vagyunk: a zeneszerzőkkel, festőkkel szemben az ő művészetükből, annak reprodukálhatatlansága miatt nem sok maradt fent. Jászai Mari – Blaha Lujza mellett – mindenesetre a születő Budapest egyik legnagyobb színésznősztárja volt, akinek nagy része volt abban, hogy a szintén frissen beindult Nemzeti Színházból akkora legenda lett, hogy annak belső ügyei a mai napig élénken foglalkoztatják a közvéleményt. És bár Jászai Mari játékát mi már sosem fogjuk tudni megnézni, munkásságának egy kisebb része kézzel fogható és fennmaradt: a színésznő fordított is, Ibsen egyik drámáját az ő magyar szövegével adta elő annak idején a Nemzeti Színház.

Újházi Ede

Újházi Ede

Újházi Ede jól szituált, előkelő családból származott, és botrányt váltott ki azzal, hogy beállt színésznek. Már ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy az egyik kedvencünk legyen a XIX. század végéről, de van még tovább is. 1870-től szintén a Nemzeti Színház tagja volt, sőt, az Operaházban is dolgozott játékmesterként. A nevét a legtöbben pedig az általa feltalált tyúkhúsleves kapcsán ismerik. A Wampetics étteremben a színészcsillag egy alkalommal kifejtette, hogy milyen levest szeret, és ezt a szakács másnap elkészítette neki. Újházi megkóstolta az új típusú tyúkhúslevest, de nem volt rögtön megelégedve, újabb tanácsokat adott az alapanyagok és az elkészítési mód tekintetében, így alakult ki az az étel, ami azóta is az ő nevét viseli.

Csiky Gergely

Csiky Gergely

Ön tudta, hogy a XIX. század utolsó évtizedeinek egyik legnépszerűbb drámaírója katolikus pap volt? Igen, Csiky Gergelyről van szó, aki már akkor foglalkozott irodalommal, amikor 23 évesen, 1865-ben pappá szentelték. Az 1870-es években már sorra nyerte a díjakat műveiért, a Kisfaludy társaságba is beválasztották, végülis 1878-ban költözött Budapestre, hogy csak az irodalomnak szentelje magát. Még Párizsban is járt színházszakmai körúton. Az egyház azonban nem volt olyan haladó, mint Csiky Gergely, aki végül a nyomásra 1880-ban kiugrott a rendből, majd egy évvel később nemcsak a papságot hagyta ott, hanem a katolikus vallást is. 39 évesen, sikeres, de immár evangélikus drámaíróként meg is nősült, és ezután még 10 évig élt.

Dankó Pista

7  o  danko pista

De kanyarodjunk vissza a zenéhez és a szórakoztatáshoz! Dankó Pista, a kék szemű cigány hegedűs 22 évesen került fel Budapestre 1890-ben. Karrierje korai halála miatt nem tarthatott tovább másfél évtizednél, de ez idő alatt az egész országban népszerű szórakoztató előadó lett, pedig nem is tudott kottát olvasni. Népies műdalokat komponált nagy sikerrel, ezeket mások kottázták le, ő pedig külföldön is turnézott zenekarával. Ady Endre még verset is írt hozzá. Mulatni annak idején valószínűleg Dankó Pistával lehetett a legjobban.

 

Róth Miksa

Roth Miksa

Ebben az időszakban Budapest rengeteget nőtt és fejlődött, ekkor vált igazán központtá, ahová az ország, sőt a világ minden részéből özönlöttek az emberek. Ezt bizonyítja az is, hogy a listán felsorolt 12 személy közül csak egy született Budapesten (illetve akkor még csak Pesten), Róth Miksa. Ő szerencsére majdnem 80 évig élt, és fiatal korától kezdve alkotott, így pályájának nagyobbik része átnyúlik a XX. századra, de még 1885-ben volt, amikor mindössze húsz évesen megalapította első saját üvegfestő műhelyét a Dohány utcában. Róth Miksa üvegablakai és mozaikjai Budapest rengeteg gyönyörű szecessziós és art déco épületét díszítik, azok is rengetegszer látták már, akik eddig nem is hallották a nevét. Munkái többek között az Országházban, a Gresham-palotában, a Széchenyi fürdőben, illetve a Zeneakadémián láthatók, de műhelye több templomnak is készített vallásos témájú üvegablakokat. Nevét gyakran együtt említik a magyar szecesszió másik budapesti zsenijével, Lechner Ödönnel.

Ágai Adolf

agai adolf

Ágai Adolf neve nem túl ismert, de az általa 1868-ban alapított Borsszem Jankó című vicclapról azért a mai napig lehet hallani, annak ellenére, hogy az újság távolról sem egy magasművészeti kiadvány volt. Ágai Adolf a Borsszem Jankón kívül még több kiadványt is szerkesztett, de ez az élclap volt az, amivel a legtöbb embert tudta szórakoztatni. Maga Ágai 1916-ban halt meg, de lapja 1938-ig fennmaradt, ötletei viszont még tovább. Az ő lapja kezdte ugyanis mucsaiak néven emlegetni az elmaradt vidékieket, akiket azóta is egy Mucsa nevű falura utalással szokás parodizálni.

 

Wulff Ede

wulff

És még mindig a népek szórakoztatásánál tartunk: 1889-ben egy német-holland férfi, Wulff Ede kellett ahhoz, hogy létesüljön egy állandó cirkuszépület a Városligetben. Ez még nem pontosan ott állt, ahol a Fővárosi Nagycirkusz ma található, ráadásul az épület csak bádogból készült, de ettől függetlenül a cirkusz világszínvonalú műsort mutatott be estéről estére a budapesti nagyközönségnek.

 

Gundel János

Untitled-9

Gundel János egy bajorországi születésű vendéglős volt, aki 1857-ben jött át Magyarországra családjával, ekkor ő maga még csak 13 éves volt. Pincérkedve kezdte, majd étteremtulajdonos lett belőle, sőt, szállodákat is nyitott. Megvendégelte a kor legtöbb hírességét Lotz Károlytól Mikszáth Kálmánig, az utóbbi tiszteletére ő is feltalált egy külön levest, ezt ma palócleves néven ismerjük. Fia, Gundel Károly 1910-ben vette át azt az éttermet, ami ma is Gundel étterem néven működik. Dédunokái közül többen is híresek lettek: Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly, de ön egy ükunokáját is szokta látni a tévében: Gundel-Takács Gábort.

 

Gerbeaud Emil

gerbeaud-kugler1
Fotó: Wikimedia Commons

A leghíresebb pesti cukrászda névadója sem Magyarországon született: Emile Gerbeaud svájci volt, innen a csokoládé iránti szeretete és tapasztalata. 1884-ben, 30 évesen jött Budapestre, akkor még Gizella térnek hívták a mai Vörösmarty teret, ahol megnyitotta kávéházát, amiben idővel csokoládéműhely is nyílt. A műhely később külön gyárrá nőtte ki magát, a századfordulóra, illetve Gerbeaud Emil 1919-ben bekövetkezett haláláig. A kávézót a második világháborúban államosították, és a nevét is megváltoztatták, csak 1984. óta hívják megint Gerbeaud-nak.

 

Na és mi van a XXI. századdal?

Ön szerint kik azok, akik a fenti alakok mai megfelelői? Kik azok, akiktől a mai Budapest izgalmas, különleges, szép, szórakoztató és/vagy menő? Kedvenceinek nevét, kérjük, emailben küldje el nekünk a Velvet címére!

Ha nem akar levelet írni, kommentben is elmondhatja.

Kövessen minket a Facebookon is!