Folyamatos a puffogás azon, hogy Magyarországon is mennyire sikeres az amerikai kultúra terjeszkedése, hogy minden hülyeséget átveszünk tőlük, így az értelmetlen ünnepeiket is. Mára kibonthatatlanul gyökeret vert nálunk például a Valentin-nap, amikor a szerelmeseket ünnepeljük, és a Halloween, amikor pedig a rémisztgetést. Arról nem is beszélve, hogy már a karácsony is totális nyugati képzavar a Mikulás belekeverésével és a karácsonyi partiorgiákkal. Mi most úgy döntöttünk, éljen a pozitív szemlélet, összeszedtünk egy listát arról, milyen külföldi ünnepek érdemelnék még meg, hogy beépítsük őket ősi kultúránkba.
Hálaadás napja
Észak-Amerikából indult ki a Thanksgiving Day (hálaadás napja) hagyománya, ahol új-angliai telepesek mondtak hálát az 1600-as évek elején a jó termésért. Aztán a szokás megállapodott, és kiterjedt földrajzilag. Kanadában is ünneplik, bár egyéb apropókból, de elterjedt a karibi Grenadában és a felszabadított amerikai rabszolgák által benépesített afrikai Libériában is. Persze mi az amerikai verziót ismerjük a leginkább, ami nem is rossz: november negyedik csütörtökén sült pulykát lehet vacsorázni, és hálát adni az életünk jó oldaláért. Magyarországon nagyon nem ártana egy ilyen pozitív ünnep.
Nemzeti Forradalmi Nap
A nevéből következően alapvetően kommunista ünnepről van szó, amit a kubaiak ülnek meg július 26-án. 1953-ban ezen a napon rohamozták meg a forradalmárok az ikonikus Moncada-laktanyát. Magyarországnak Kubánál sokszor nagyobb forradalmi hagyományai vannak, jó lenne vurstlikkal és rókavadászattal megünnepelni Koppányt, Vatát, Dózsa Györgyöt, Budai Nagy Antalt, Rákóczi Ferencet, Kossuth Lajosékat, és az 1956-osokat.
Kínai újév
Ugyan a kínai időszámítást jelenleg csak a Kőbányai út környékén alkalmazzák, mégis érdemes lenne ezt a bulit is átvenni, mégha maradunk is a Krisztus-alapú időnél. A kínaiak holdévekben számolnak, ezért csúszásban van náluk, mikor szilvesztereznek. Klasszikusan 12 állat évei váltakoznak 12 évente, január 31-ig a kígyó évében vagyunk. De a lényeg, hogyha jön az újév, látványos, többnapos bulit csapnak gyönyörű fényfüzéres díszekkel, lámpásokkal, sárkányos felvonulásokkal. A kínai kultúra terjeszkedésével ez is világszintű ünneppé vált. A részletes szokásokról itt olvashat bővebben.
Karneválok
Nálunk ugyan éghajlatilag szívás lenne a klasszikus februári karneváli szezonban bármi olyat rendezni, aminek nem a kabátok állnak a középpontjában, a helyzet mégsem reménytelen. Brazíliában a riói, Olaszországban a velencei karneválnak van nagy hagyománya, az amerikai New Orleansben pedig a Mardi Gras idején rendeznek hatalmas bulikat. Ezek a karneválok ugyan sok külsőségben eltérnek, de méltóképp megünneplik, hogy hamarosan eltakarodik a tél. Mondjuk, az év elejét figyelembe véve nálunk ezt már csak áprilisban lehetne megülni.
Bikafuttatás és paradicsomcsata
Spanyolország talán a világ legjobb ünnepeit tudhatja magáénak, mindegyik rendszeresen bekerül a hírekbe is. Pamplonában régóta úgy ünneplik San Fermint, hogy kiengednek az utcákra egy halom bepánikolt bikát, akik előtt vállalkozó kedvű emberek rohannak végig a lezárt sikátorokon. A végeredmény gyakran halál, így Magyarországon ezt csak hathatós TEK-es biztosítással lehetne végrehajtani. Némi rendfenntartás a La Tomatina ünnepre sem ártana. A Buñol nevű kisvárosban minden augusztus végén megrendezett fesztivál nem olyan évszázados, mint a pamplonai, ellenben világhírű. Az emberek több tonna paradicsomot vágnak egymáshoz. Mondanunk sem kell, ez a magyar mezőgazdaság nagy seregszemléje és ünnepe lehetne, egy kis pihenő az augusztus 20-i hivataloskodás után.
A türkmén dinnyék napja
Egy újabb olyan ünnep ez, amit ha megrendeznénk, az biztos mezőgazdasági fellendülést hozna, főleg a Viharsarokban. Türkmenisztánban ugyanis a dinnyenapon ünneplik azt a sárgadinnyefajtát, amit az előző diktátor idején sikerült kikeresztezni, és Szaparmurat Nyijazovról, azaz Türkménbasiról nevezték el. "A türkmén dinnye büszkeségünk forrása. Ízével nem egyenlő semmi sem a világon, az illatába beleborzong a fejed" – mondta anno maga Türkménbasi. Magyarországon a görögdinnyének van nagy hagyománya, simán megérdemelne egy napot, hogy egész nap dinnyét eszik mindenki.
Tengerparti tüzek
A világ több pontján számos olyan fesztivál van Spanyolországtól Dél-Koreáig, aminek csúcspontja, hogy az emberek nagy fáklyákat építenek este, majd meggyújtják ezeket. Ezek az ünnepek sokszor télűző-tavaszváró funkciót is viselnek, de mindegy is hiszen a látvány utánozhatatlan. Magyarországon a tengerparti megvalósítás okozhatna némi nehézséget, de a siófoki Aranypart, a budai Kopaszi-gát beache vagy a bugaci homokbuckák kiválóan pótolhatnák a fílinget.
Vegetáriánus fesztivál
Ha nagy általános és kötelező népünnepéllyé nem is tennénk, de mindenképp érdemes némi tanulságot levonni a phuketi vegetáriánus fesztiválból. Nem rossz ötlet megünnepelni azokat, akik kerülik a húsételeket, de Thaiföldön minden októberben úgy teszik ezt, hogy attól minden mazochista megnyalja az ujjait. A transzba esett emberek (és itt nem a Budapest Parádé kábítószeres transzára gondolunk) úgy ünnepelnek, hogy mindenféle öncsonkítást és fakírmutatványt visznek véghez. Szerepel itt arcátszúrás, nyelvszétvágás, parázson sétálás, pengelétra megmászása, tűzijáték felrobbantása a testen stb. A hazai fakírok szakszervezete így ünnepelhetné magát minden évben, a lakosság nagy elborzadására.
Ha önnek is van néhány jó ötlete menő külföldi (vagy akár új hazai) ünnepekre, ne habozzon megírni a Velvet címére!