A világot sokféleképpen lehet két nagy csoportra osztani, az egyik ilyen rendszerezési elvben vannak a teások és vannak a kakaósok, olyan nincs, hogy valaki egyik csoportba sem tartozik. Ezért a télies idő megérkeztével ideje megszavazni, hogy melyik az ultimate téli melegital.
Tesztünkből szándékosan kihagytunk két hatalmas rajongótáborral rendelkező csoportot. A meleg, alkoholos italok azért nem szerepelnek a listán, mert az alkohol a legtöbb italt csak még jobbá teszi, ezért minden alkoholmentes ital hátrányból indulna. A másik nagy monstrum, amit kihagyunk, az a presszókávé. Hiába meleg, hiába vannak gyakorlatilag függői, szerintünk a presszókávé nem ital, legjobb esetben is az üzemanyagok közé sorolható, legyen akármilyen finom is, egy alapvetően egy decinél kiesebb mennyiségben fogyasztott ital inkabb a dolgok elindításáról, mint a kényelmes szürcsölésről szól. Itt pedig olyan italok versenyeznek, amiknek az a feladatuk, hogy két kézzel markoljuk őket egy bögrében, és olyan melegséget adjanak az ízélményen felül, ami csak a Coca-Cola karácsonyi reklámjaiból árad. Senki sem szorongat egy csésze kávét, miközben odakint esik a hó, és néz bánatosan/vágyakozóan.
Na, de jöjjenek a versenyzők!
Kakaó
Nehéz eldönteni, hogy melyik a legtradicionálisabb gyerekital, de talán a kakaó az, mivel a teában vannak olyan anyagok, amiket nem baj, ha nem iszik egy kisgyerek. Mondjuk a kakaó meg a cukortól halálosan egészségtelen, de kit érdekel, kakaót nem az egészség miatt iszik az ember! Reggeli, ebéd, vacsora, egy jó, forró kakaó minden élethelyzetben tökéletes választás. Ízlés kérdése, hogy házi vagy instant, mindkét iskolának sok rajongója van, a lényegen nem változtat, hogy szinte mindenhez passzol, és még alkohollal is fel lehet ütni.
Tea
Itt annyi változat van, külön, radikális szurkolói csoportokkal, hogy a zöld teások tuti megsértődnek most, hogy egy kalap alá vesszük őket a gyümölcsteásokkal, sőt a sárga liptonosokkal. A sok, erős rajongóval rendelkező csoport jól jelzi, hogy mitől olyan baromi népszerű a tea: nagyon sok változata létezik, egymástól némileg eltérő fogyasztási módokkal. Egyetlen hátránya például a kakaóval szemben, hogy annyira komoly presztizzsel rendelkező italról van szó, hogy kitermelte a saját sznobrétegét, és bármilyen italról van szó, az ital rossz minőségénél csak egy dolog rosszabb, az italról való okoskodás. A teának ez sajnos különösen rosszul áll. Viszont a kakaóval szemben meg kell említenünk, hogy míg a kakaóból nincs olyan, ami kicsit is egészséges, teából vannak gyógyteák, amikben nincs koffein, vannak viszont mindenféle hasznos hatóanyagok, ráadásul a legtöbbjüknek még az íze sem rossz egyáltalán.
Indiai tea/Tejes tea
Jobb híján nevezzűk így, alapvetően a chai latte-t sorolnánk ebbe a csoportba, ami a teasznobságból leginkább kinőtte magát. A chai latte egy erősen fűszeres indiai tea, tejjel fogyasztva. Ha már tej, akkor vegyük ebbe a kalapba még az angolok teáját, a tejjel fogyasztott fekete teát, hiszen ezeknek az italoknak a tej miatt radikálisan eltér az ízük egy sima teától, viszont semmilyen más, tejes italhoz nem lehet ezeket hasonlítani.
Forró csoki
Nem a kakaó egyik fajtájáról van szó, a forró csoki a kakaótól úgy különbözik, mint a tejes tea a sima teától. A forró csoki alapvetően csokoládéból, minél nagyobb kakaótartalmú csokoládéból készül, és nem kakaóporból. Nagyon sokféleképpen szokták fűszerezni, a csilis-gyömbéres vonal mostanában elég menőnek számít. Az egész lényege viszont az, hogy csokidarabokat olvasztanak össze tejjel, bizonyos receptekben tejszínnel, vízzel.
Forró tej
Kicsi, de lelkes rajongótábora van a forró tejnek, legalábbis szerkesztőségünkben. Sokan a forró tejre úgy emlékeznek, hogy az az a melegital, amit akkor kap az ember, ha nincs kéznél kakaó. Különösen akkor, ha valaki a meleg tejbe a kakaóport utólag belepakolós iskolát követi. “Kis vagy semmi cukorral, fahéjjal: tökéletes (és kicsit light) alternatíva a kakaóra, és sokkal finomabb is. nem olyan macerás, nem kell sokat főzni, és isteni illat lesz tőle a lakásban” – állt ki kedvence mellett kollégánk.
Karamella
Szegény kakaónak annyira rossz hírneve lett az utóbbi években, különösen annak köszönhetően, hogy az instant kakaók tényleg alapvetően cukorból állnak némi barna vízfestékkel elkeverve, hogy sokan gyermekkoruk kedvenc itala ellen fordultak. Ennek a csatának az egyik nagy győztese a karamella, ami talán a legközelebb áll a kakaóhoz, de mégsem annyira egészségtelen. Egyrészt barna, vagy barnás színe van, másrészt az alapjául szolgáló cukrot lehet helyettesíteni a fehér kristálycukornál kevésbé durva cukrokkal, például nádcukorral. Szintén mellette szól, hogy az ízesítési lehetőségek szinte végtelenek. Szerintünk pár éven belül akkora karamellareneszánsz lesz, hogy csak úgy kapkodjuk majd a fejünket a kézműves, házi karamellás tejek, meg a köréjük fonódó okoskodásokon a belvárosi reggelizőkben.
Tejeskávé
Na, nyilván nem hagyjuk ki a kávét, hiszen ennek is van olyan formája, ami alkalmas a hosszan tartó szürcsölgetésre. Nevezzük tejeskávénak, az a legegyszerűbb, mert itt aztán van minden, mint a búcsúban. Két nagy iskola van, a caffè latte és a caffè macchiato. Az alapvető különbség, hogy a latténál egy pesszókávéba raknak tejet, ez a klasszikus tejeskávé, míg a macchiatónál tejbe raknak presszókávét, a sima latténak erősebb kávéíze van. Aztán, hogy ezeket hogyan ízesítik, milyen pohárban szolgálják fel, adnak-e hozzá szívószálat, meg ilyesmi, az helyről helyre, emberről emberre változik.