Hosszú győzködés után, az egyik nagy, amerikai gyorsétteremlánc, a Magyarországon is jelenlévő Subway úgy döntött, hogy kivonja az USA-ban forgalmazott kenyereiből a műanyagot – írja a USA Today.
A bejelentés elég fontos, mert a most kivont, nagyon szép nevű azodikarbonamid Európában, így Magyarországon is rég tiltólistán van már. Hogy miért? Alapvetően azért, mert ugyanezt az anyagot az élelmiszeriparon kívül leginkább jógamatracok és cipőtalpak gyártásánál használják.
A Subway nem azért rakta az USA-ban a kenyereibe ezt az anyagot, mert kifejezetten vonzódtak volna ahhoz, hogy két gumipapucs közé fogják a szintén mindenféle adalékanyagokkal teletömött sonkákat, sajtokat és zöldségeket a szendvicseikben, hanem azért, mert az azodikarbonamidnak egy csomó jónak tűnő tulajdonsága volt a kenyérgyártásban.
A csodálatos nevű anyagot E927 néven lehetett megtalálni az összetevők listáján, és azt tudta, hogy oxidáló hatása miatt fehérítette a lisztet, amihez hozzákeverték, ezért szép, természetellenesen világos színük lett az ezzel készült péksüteményeknek, másrészt javította a tészta állagát azzal, hogy gázokat szabadított fel, amiktől könnyebb, levegősebb állaga lett a tésztának. A cipő- és matracgyártásban is hasonló tulajdonságai miatt szeretik, műanyagokhoz keverve habosító hatása van, levegősebb lesz tőle az anyag, így a matrac és a cipőtalp is puhább lesz, ha ezt felhasználva állítják elő.
Az Európai Unió viszonylag szigorú élelmiszerbiztonsági szabályai megvédenek minket az ilyen és ehhez hasonló adalékanyagoktól, úgyhogy nézzünk is meg még egy pár szörnyűséget, amit az USA-ban simán bele lehet keverni a kajákba, Európában viszont szerencsére tilos a dolog!
Gyurma a kólában
Rendes kólafogyasztók tudják, hogy a gépi kólának van egy utánozhatatlan íze a bármilyen más kólához képest. Európában a különbség leginkább abból fakad, hogy a gépi kólában sűrítmény keveredik szódavízzel, ahogy töltjük bele a pohárba a kólát. Az USA-ban viszont még egy kis extra is jár a gépi kólához, különösen a cukormentes változatokhoz. Az E900 néven ismert dimetil-polisziloxánt adják hozzá. Ez az adalék az USA-ban árult McDonald's-os csirkefalatokban is megvan, ahogy a legtöbb gyorsétteremlánc sült krumplijában is.
Az EU-ban nem kifejezetten tilos, de a fent vázolt élelmiszeripari felhasználása nem létezik. Az E900 is egy állagjavító, kellemesen könnyedd lesz tőle a mekis csibefalat, ahogy a sült krumpli is. Kis szomorúság, hogy ugyanezt az anyagot például tetűirtásra is lehet használni, ahogy a mágikus gyurmának is ez az alapanyaga.
Petróleumalapú festék a tésztában
Az egészségükért aggódó amerikaik a különféle oldalakon leginkább azon szoktak kiakadni, amikor egy nagy, nemzetközi gyártó termékéről derül ki, hogy az USA-ban olyan mesterséges anyagokat tartalmaz, ami ugyanannak a terméknek más országban kapható változatában nincs jelen.
Erre az egyik legjobb példa a különféle ételszínezékek felhasználása. Valamivel több mint 350 ezer aláírás jött össze például azért, hogy a Kraft a népszerű, előre gyártott Mac & Cheese tésztatermékébe ne rakjon mesterséges színezéket. Az Egyesült Államokban petróleumalapú sárga festékkel színezik a tésztát, hogy gusztusosabbnak tűnjön, míg az Egyesült Királyságban kapható ugyanilyen termékben nincsenek mesterséges színezékek.
A különféle mesterséges színezékeket számos betegséggel összefüggésbe tudták hozni, többek között agy-, vese- és bélrákkal is.
Szarvasmarha növekedési hormon
Az Egyesült Államokban annyira elterjedt, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben növekedési hormont adnak az állatoknak, hogy aki ilyentől mentes tejet vagy tejterméket szeretne vásárolni, annak gyakorlatilag biocuccot kell vennie.
Az USA-n kívül 21 ország van a világon, ahol elfogadottnak tartják, hogy szintetikus vagy természetes növekedési hormont adjanak a teheneknek, amiket rBST vagy rBGH szóval kell jelölni a csomagolásokon, attól függően, hogy természetes vagy szintetikus hormont kapott-e a termékhez felhasznált állat.
A hormon alapvetően a tehenek tejtermelésére van hatással, gyakorlatilag többet, jobban, gyorsabban a hatás, amit el lehet vele érni. Az USA mellett olyan szarvasmarha-nagyhatalmakban engedélyezett a hormon használata, mint Argentína, Brazília vagy Uruguay.
Európában viszont totálisan tilos ilyen hormonokat használni a tenyésztésben, így értelmeszerűen tilos olyan termékeket forgalmazni is, amikben előfordulhat ilyen hormon. Európában nem is annyira az egészségügyi kockázatok miatt tilos a hormonok felhasználása a tenyésztésben, hanem azért, mert az EU szerint távol áll az európai tenyésztési kultúrától, hogy hormonokkal doppingolják a teheneket, hogy több tejet adjanak.
BHT
Rágógumi, krumplipüré por, sör, csipszek, vajak, petróleum, gumi, viaszos csomagolások. Tudják, mi a közös ezekben? Az, hogy az USA-ban mindegyikben lehet butil-hidroxi-toluolt, más néven BHT-t vagy E321-et használni a tartósításukhoz.
Nem véletlenül, elég masszív tartósítóanyag, meggátolja a termékek állagánák, színének, szagának a megváltozását. Annyi a gond vele, hogy bizonyítottan rákkeltő, de a dolog nem ennyire egyszerű. Mert azt is bizonyították, hogy bizonyos rákfajtáknál csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, másoknál növeli.
A lényeg az, hogy az USA-ban teljesen elfogadott a használata a mai napig. Az Európai Unióból sincs még kitiltva, de a használatát korlátozták, szép lassan kopnak ki az ezzel, az 50-es évek óta használt szerrel tartósított termékek.
Az Unióban helyette a BHA-t, más néven E320-at kell használni, szép nevén a butil-hidroxi-anizolt, de már ezt sem sokáig. Ennek ugyan nem bizonyosodott be a rákkeltő hatása, de az igen, hogy nagy mennyiségű C-vitaminnal együtt fogyasztva károsíthatja a DNS-t.
Tűzálló szőnyeg anyaga az üdítőitalban
Jó, némileg túlzás a fenti közcím, de nem véletlen, hogy Európában nem lehet már Mountain Dew-t forgalmazni, csupán néhány, kifejezetten USA-beli termékekre szakosodott üzletben lehet kapni importált formában.
Ahogy az sem véletlen, hogy a Gatorade nevű sportital, vagy másnaposságűző egészen más formulával készül Európában, mint az Egyesült Államokban. Ennek az az oka, hogy az USA-ban a fent említett két üdítőben szép magyar fordításban brómozott növényi olajat, BVO-t tesznek.
Hogy minek kell bármilyenezett növényi olaj egy cukros üdítőben, azt csak az USA-ban tudhatják, mindenesetre brómozott növényi olaj az európaiak szerint semmiképpen sem kell üdítőkbe. A bróm önmagában egy elég mérgező anyag, és a bróm felhasználásával készült termékek sem tesznek túl jót a szervezetnek. Hogy mégis miért kell az üdítőkbe? Azért, mert nagyon jól el lehet oszlatni a citromos ízesítést. A citromos ízesítőknek kisebb a sűrűségük, mint a víznek, ezért kezelés nélkül az történne, hogy a Mountain Dew-s palackok nagyon csúnyán néznének ki a polcokon, mert lenne egy lötty a palackban, aminek a tetején hártyaszerűen ott lebeg a citromaroma.
A gyártók ezért a citromaromát ügyesen bevonják a brómozott növényi olajjal, így már pont olyan lesz a sűrűsége, mint a víznek, ezért kvázi lebeg a vízben a kis olajbuborékokban a citromaroma, ahelyett, hogy kiválna az ital tetején.
De sajnos nem túl egészséges, és meglepően közel áll a brómozott égésgátlókban felhasznált anyagokhoz. Ezekkel az égésgátlókkal vonják be a különféle bútorokat, szőnyegeket, műanyagokat, amiket úgy hirdetnek, hogy nem gyúlékonyak. Egészen pontosan, ha meg is gyulladnak, nagyon gyorsan elalszanak, ezért nem lesz lakástűz a szőnyegre ejtett gyertyából.
Többek között ilyenek miatt tiltották be az EU-ban a BVO-t. Apró adalék, hogy az EU-ban viszont, ha nem is túl elterjedt, de engedélyezett a meglehetősen hasonló tulajdonságokkal bíró (savanyúságot szabályozó, egyben tűzoltásra is alkalmas anyag) bórax használata, amit bór felhasználásával álíltanak elő. Ez sem sokkal jobb, mint a BVO, ez a szer az USA-ban tiltott, de az EU-ban és Kanadában engedélyezett.