Manapság semmi sem szent: tönkretették már a Robotzsarut, meggyalázták a Terminatort, egyre lejjebb csúszik a Star Wars, de még a bugyuta Amerikai pite sem az igazi. De melyik volt a legkínosabb folytatás vagy reboot? Egy pont, ha teljesen rendben van, öt pont, ha szégyennek tartja az egészet.

A gyűrűk ura

A gyűrűk ura-filmadaptációk óriási sikertörténetek lettek, úgyhogy logikus volt leforgatni a sztori előzményét feldolgozó Hobbitot is. Igen ám, de a filmipar most is próbált minél több bőrt lehúzni az ügyről, ezért a Tolkien-szinten nem túl hosszú könyvből is egy trilógia lett. Persze lehetne mondani, hogy legalább részletesebben bemutatják a történetet, de valójában csak még vontatottabb lett az amúgy sem túl gyors alapanyag.

Amerikai pite

A szép emlékek tökéletes meggyilkolása: az első rész a mai napig egy kellőképp buta tinivígjáték, tele trágárkodással és alpári viccekkel. A maradék részek is ezen a vonalon mozognak, csak elfelejtettek hozzá új vicceket írni, vagy legalább új problémákat találni. Különösen zavaró, hogy nem volt ott a folytatásoknál senki, aki meg merte volna mondani, hogy a szarevés már tényleg egyáltalán nem vicces.

Cápa

Steven Spielberg 1975-ben megteremtette a tökéletes thrillert, hogy aztán négy folytatással, és számos szánalmas másolattal ócska szörnyet csináljanak a legyőzhetetlennek tűnő cápából. A feszültséget már a második részben lecserélték olcsó vérengzésre, az 1987-es A cápa bosszújára pedig már tényleg nem lehet szavakat találni.

Robotzsaru

1987-ben Paul Verhoeven olyan klasszikust teremtett, ami a mai napig megállja a helyét a mára kicsit elavult látványelemek ellenére is. Kellő súllyal bemutatott agresszió, egyszerű, de átérezhető motivációk, nyomasztó hangulat. A már új rendezőt kapott második rész még úgy ahogy elment, de onnantól tragédia a helyzet: a harmadik rész utáni darabok már csak tévéfilmek lettek, az utolsó szög a Robotzsaru koporsójába viszont az idei újraindítás volt, amiben José Padilha egy fapados Vasembert csinált hősünkből.

Star Wars

A sci-fi, amit még az is látott, akit tényleg egyáltalán nem érdekel a műfaj. Az első trilógia után a három előzményfilmre 16 évet kellett várnia a rajongóknak, hogy aztán ki is boruljanak az egészen. Ostoba történetvezetés, feleslegesen komolyra vett szerelmi szál, idétlen csatajelenetek és egy vállalhatatlan Jar-Jar jellemezték az újkori Csillagok háborúja-epizódokat. A jövő sem túl mesés, a Disney vette meg a jogokat, hogy valószínűleg minden felnőtt érzelmet mellőző folytatásokat gyártson.

Terminator

A Terminator-filmek első két része tökéletesen lezárt egy történetet. A Terminator 2 a mai napig értékelhető számítógépes trükköket vonultat fel, akárhányszor újranézhető, és akárhányszor harcba lehet állítani a minden idők legjobb filmjeiről folytatott vitákban is. Aztán érkezett Andy Vajna, és megcsinálta a viccnek is rossz harmadik részt, negyedszerre pedig már Arnold Schwarzenegger nélkül játszódott az egész a gépek uralta jövőben, mérsékelt sikerrel és annál is mérsékeltebb logikával. Az elkaszált tévésorozatról már jobb nem is beszélni.