Nyolcvan évvel ezelőtt, 1934. május 24-én készült el az első nylonharisnya, a ma ismert nylonharisnya műselyemként készült: a II. világháború idején a vegyészek azzal kísérleteztek, hogyan tudnák helyettesíteni az ázsiai selymet például az ejtőernyőkön. A nylonharisnya a DuPont manifaktúrának köszönhető, a névadó cég tulajdonosának laboratóriumában készült el az a harisnya, ami végül kereskedelmi forgalomba is került 1938-ban.
1926-ban kezdtek el kísérletezni a műselyem előállításával, és évekig dolgoztak rajta, a DuPont vállalat 1934-ben akkor egymillió dollár összeget kapott a nylonharisnya anyagának feltalálására. Éveken át zajlottak a kutatások, mire a mai nylonharisnya anyagát sikerült előállítani. A kémikusok – a kémiai labor vezetője Charles M. A. Stine volt – és kutatók olyan anyagot akartak létrehozni, ami ellenálló, a saját méretének többszörösére is képes nyúlni, nem rohad, és könnyű. Az első szintetikus szálak nem bizonyultak elég jónak (először poliamiddal kísérleteztek, csak később próbálgatták a poliésztert), ugyanis olyan anyagot sikerült előállítani, aminek az olvadáspontja túl alacsonynak bizonyult: sem a mosást, sem a vasalást nem bírta jól. Ez nem bizonyult túl praktikusnak, így további éveket öltek a fejlesztésbe.
1934. május 24-én elkészült a várva várt műselyem, 1938-ban pedig DuPont több gyárat is létrehozott, ami az anyagot elállította. A terv szerint a gyárak csak magát a nylont állították elő, és onnan került a harisnyagyárakba további felhasználásra. Nem volt zökkenőmentes a nylonharsinya köztudatba való bevezetése, még abban az évben megjelent egy cikk a Washington Newsban, ami azt fejtegette, hogy a nylon kadaverinből készül. Abból az anyagból, ami az úgynevezett hullamérgek egyike: a kadaverin a fehérjék rothadásakor keletkezik, és igen, ez a hullákban van. A pletykát sokan azzal támasztották alá, hogy az egyik kémikus, Carothers öngyilkos lett, így összeesküvés-elméleteket gyártottak. Hiába, az 1938. októberben a New York-i világkiállításon a cég bemutatta a harisnyát, bár még évekig nem sikerült meghódítani a világpiacot. Évekkel klésőbb hiánycikk lett, 1946-ban már mindenki nylonharisnyát akart. A DuPont vállalat a második világháború miatt a nylon anyagból vontatóköteleket, golyóálló mellényeket, szúnyoghálókat és függőágyakat gyártottak. A hatalmas kereslet miatt hamarosan a feketepiacon is megjelent a nylonharisnya anyaga.