A konditermeknek megvan a saját etikettje, amit jobb betartani, ha nem szeretnénk, hogy bunkónak nézzenek az edzőtársak. Az utóbbi években azonban egyre több a szabadtéri, ingyenes kondipark, és egyre többen vannak azok, akik ilyen helyekre járnak – köztük talán sokan olyanok is vannak, akik egy fizetős konditerembe soha életükben be nem tették-tennék a lábukat. Mivel mások a körülmények, a szabadtéri edzésre részben más illemszabályok vonatkoznak, mint az edzőtermire. Alább 8 tipikus helyzetet sorolunk fel, mondja meg ön, mi az illő és mi a parasztság!

Melyik parasztság?

1. Köszönés – Ön megérkezik a kondiparkba, ott van már 4-5 vadidegen és nagyban edz. Vajon kell-e nekik köszönni? Az edzőtermekben az emberek általában köszönnek egymásnak akkor is, ha nem ismerik egymást különösebben közelről, dehát itt mégsem egy zárt klubról van szó tagsági viszonnyal, hanem a kondipark csak ugyanúgy a közparknak egy része, mint mondjuk a gyerekek játszótere vagy az ivókút, ahol az ember csak akkor köszön, ha ismer valakit. Sokan ennek ellenére úgy csinálnak, mintha a fizetős edzőteremben lennének, és köszönnek a kondiparkban is. Igazuk van? Parasztság nem köszönni a kondiparkos edzőtársaknak a parkba belépéskor és onnan távozáskor? Klikkeljen a szavazódobozban az ön szerint helyes válaszra – annyira kíváncsiak vagyunk az ön véleményére, hogy mind a 8 ponthoz külön szavazógépet tettünk!

Melyik parasztság?

2. Bámulás – A kondiparkok illemszabályzata adott esetben nem csak azokra vonatkozik, akik edzenek. Fontos tényezőnek számít az ilyen helyeken úgymond a közönség is, főleg, mivel sokak számára ők jelentik az első számú visszatartóerőt, hiszen van, aki azért nem hajlandó elmenni egy ilyen létesítménybe, mert zavarja, hogy bárki odajöhet és bámulhatja őt, amint ő kivörösödött fejjel, átizzadt pólóban küszködik. Ön szerint is parasztság odamenni, a testedzés legcsekélyebb szándéka nélkül leülni a kondiparkkal szemben levő padra és bámulni, mások hogyan erősítenek? Vagy ön úgy gondolja, hogy senki nem szólhat bele, hogy ki melyik padra ül és mit bámul egy közparkban?

Melyik a parasztság?

3. Beleszólás – Egy konditeremben, ahol fizetni kell a tagságért, és ahol a rendszeresen ott edzők legalább látásból évek óta ismerik egymást, teljesen természetes, hogy a tagok esetleg tanácsokat adnak egymásnak arról, hogy mit hogyan kell csinálni, figyelmeztetik egymást, ha valaki valamit rosszul csinál. De vajon működik-e ez egy kondiparkban vadidegenek között is? Hiszen egy ilyen helyen az ember nem feltétlenül tart igényt arra, hogy bárki edzési tippeket adogasson, még akkor se, ha csupa jószándékból teszi ezt. Jófejség vagy parasztság valakinek úgymond beszólni egy ilyen helyen azzal kapcsolatban, ha az illető egy gyakorlatot rosszul csinál vagy egy eszközt nem megfelelően használ? Természetesen most csak az udvarias, trágárságmentes, őszintén segítő szándékú figyelmeztetésekről van szó, hiszen ahhoz kétség sem fér, hogy nettó cikizni a másikat ordas parasztság.

Melyik a parasztság?

4. Zene – Az utcai, vagyis inkább a súlyzó nélküli edzés, a calisthenics egyik legnagyobb magyarországi guruja Radányi Norbert. Amikor vele készítettünk interjút, ő is mondta, hogy gyakran visznek ki magukkal zenelejátszót kis hangszórókkal az edzéshez, hogy legyen zene is a testgyakorlás mellé: „kiviszünk egy hangszórót és arról szól a zene, nem mindenki fülhallgatóval hallgatja a sajátját. Tudunk közben beszélgetni, egy igazi közösségi élményt ad az egész.” A probléma akkor lehet, ha valaki olyan is a kondiparkba vetődik, aki nem tagja a rendszeresen együtt edző társaságnak. A guru szerint kifejezetten jófejség egy kis hip-hopos aláfestést adni az edzéshez, más azonban lehet, hogy azon a véleményen lesz, hogy mint minden közterületen, a kondiparkban is parasztság zenét hangosan hallgatni. Aki zenét szeretne, dugja be a fülhallgatóját és hallgassa úgy? Döntsön ön!

Melyik a parasztság?

5. Labda vissza – Tegyük fel, hogy ön éppen edz egy kondiparkban. A szomszédos bekerített pályán fiatalok fociznak/kosaraznak, és a labda átrepül a kerítés fölött, pont be a kondiparkba, a játszók pedig integetnek, hogy ön szedje fel és dobja vissza nekik a labdát. Ugyanennek a szituációnak egy másik verziója, hogy ön éppen fut, és így repül ki ön elé a ketrecből a focilabda. Mi ilyenkor a parasztság? Az, ha ön fütyül a többiekre, továbbedz vagy továbbfut, tekintve, hogy nem labdaszedőt játszani jött le a parkba ön sem, aki kirúgta, szedje össze magának? Taplóság nem segíteni a másiknak, és úgy gondolkozni, hogy mindenki oldja meg a saját edzését úgy, hogy ahhoz ne kelljen mástól asszisztencia? Vagy ön úgy gondolja, hogy teljesen normális, hogy az ember nem áll meg minden eltévedt rúgás kedvéért, sőt, egyenesen az a parasztság, hogy a labdázók elvárják, hogy ön hagyja abba az edzést vagy a futást, csak azért, mert ők nem képesek a játékot az arra kijelölt helyen folytatni?

Melyik a parasztság?

6. Gyerek – Megint egy pont, ami nem az edzőkre vonatkozik, hanem a többiekre. A szabadtéri testedzésre vágyókon kívül ugyanis van még egy csoport, akik imádják a kondiparkokat: a gyerekek. Tegyük fel, hogy az ön gyereke beszalad egy kondiparkba, és elkezd a gépeken, nyújtókon csimpaszkodni, miközben felnőttek álldogálnak körben, várva, hogy ők is sorra kerüljenek. Parasztság ilyenkor a gyereket hagyni, hogy addig játsszon a kondiparkban, ameddig akar, akár negyed órára elfoglalva mondjuk egy nyújtót, amin ennyi idő alatt tíz felnőtt is húzódzkodhatott volna? Hiszen ott van a gyereknek a gyerekjátszótér, ott is tud csimpaszkodni! Vagy ön azzal a gondolatmenettel ért egyet, hogy ha a kondipark mindenkié, akkor a gyerekeké is, úgyhogy ha egy ötévesnek kedve támad csatlakozni az edzőkhöz, akkor senki egy szót sem szólhat?

Melyik a parasztság?

7. Kutya – A gyerekeken kívül kritikus pont lehet még a kutya. Van, aki az edzéshez a kutyáját is magával viszi, mert miért ne vinné, és nem tartja az állatot pórázon, amíg edz, hanem hagyja, hogy az eb körberohangálja-összepisilje (még rosszabb esetben összekakálja) a kondiparkot. Van, aki maga nem is edz, hanem csak arra jár, és hagyja, hogy a kutyája beszaladjon a kondiparkba. Ez ön szerint parasztságnak számít? A szavazáskor olyan esetre gondoljon, amikor valaki póráz-szájkosár nélkül enged szabadon kutyát egy olyan kondiparkban, ahol mások éppen edzenek.

Melyik a parasztság?

8. Vetkőzés – Egy zárt, privát konditeremben a gépeket félmeztelenül használni kétségkívül nagy parasztság. De vajon egy közparkban is tilos levenni a pólót? A nyári kánikulában egyre több férfi edz felsőruházat nélkül, már csak azért is, mert a kondiparkokban elég ritka az olyan eszköz, ami az ember testével sok helyen érintkezne, ezért a használó undorítóra összeizzadja, ha félpucéran használja. Miért ne lehetne levetkőzni? – mondják sokan. Mások szerint azonban éppen, hogy a legnagyobb parasztok szoktak póló nélkül edzeni nyilvános helyen, hiszen egyértelmű, hogy csak azért vannak ott, hogy másoknak az izmaikat mutogassák meg az erejüket fitogtassák – senki nem kíváncsi a szőrtelenített hónaljakra meg a pattanásos hátakra. Ön mit gondol, parasztság kondiparkban félmeztelenre vetkőzve edzeni?

Mit hagytunk ki?

Simán előfordulhat, hogy a fenti listáról pont az maradt ki, ami önt a legjobban irritálja a kondiparkokban. Ebben az esetben, kérjük, írjon egy emailt a Velvet címére, és mondja meg, ön szerint milyen parasztság szokott még előfordulni! De a Facebookunkon is szerettel várunk mindenkit, akinek mondanivalója van.