Ha gyermeküknek nehézségeik voltak a tananyag elsajátításával, korábban azt tanácsolták nekik a szülők, hogy elalvás előtt tegyék a fejük alá a tankönyvet, és reggelre minden világossá válik majd.
Tapasztalatok bizonyítják, hogy ez az alvás közbeni tanulásról vallott felfogás nem is jár messze az igazságtól. Így például Paul Horowitz, a Harvard Egyetem amerikai asztrofizikusa tudta, hogy mit kell tennie, ha elakadt egy probléma megoldásában: lefeküdt aludni. Azt tapasztalta ugyanis, hogy álmában csaknem mindig eszébe jut a megoldás.
A németországi Weinheimben megjelenő Psychologie Heute (Mai Pszichológia) című folyóirat decemberi számában beszámolt arról, hogy újabb kutatási eremények mivel magyarázzák az ilyen, az álom által nyújtott segítséget. Például azzal, hogy az agy álmodás közben új asszociácókat talál és olyan megoldásokra jut, amelyek ébrenlét közben rejtve maradnak.
Szabad asszociációkkal új utakra
Művészek is profitálnak abból, hogy az agy alvás közben is dolgozik. Billy Joel amerikai muzsikus alvás közben hallotta meg dalainak melódiáit. A világhírű spanyol festőművész, Salvador Dalí az inspiráció értékes forrásának tartotta az álmot. Kutatók feltételezik, hogy az értelem által nem befolyásolt álomélmények és az álmok képözöne elősegítik a szabad asszociációkat.
Robert Stickgold, a Harvard Egyetem pszichiátria-professzora feltételezi: az álmodó emberi agy "előszeretettel keres még járatlan utakat és aktivizálja azokat, ahelyett, hogy a megszokott, nyilvánvaló asszociációkra korlátozná tevékenységét". Az agykutatás eddigi eredményei ezt azzal magyarázzák, hogy álmodás közben csökken az agynak logikus döntések meghozatalára és céltudatos összpontosításra irányuló tevékenysége, ugyanakkor viszont élénkül az érzékelésért és az érzelmekért felelős agyi régiók tevékenysége.
Tanulás után aludjunk
Ami pedig az álom közbeni tanulást illeti, a Heidelbergben megjelenő "Gehirn und Geist" (Agy és Szellem) című folyóirat nemrég beszámolt róla, hogy vizsgálatok kimutatták: állatok és emberek zavartalan alvás után egyaránt jobban megőrzik az újonnan szerzett tudást. Úgy tűnik, hogy főleg a REM (rapid eye movement, magyarul gyors szemmozgással járó) alvási szakasz fontos a vizuális és motorikus képességek elsajátításához.
Mindkét német folyóirat említést tesz az úgynevezett lucid, vagyis "tisztánlátó" alvásról, amikor az álmodó ember alszik ugyan, de tisztában van vele, hogy álmodik, és közben annak is tudatában van, hogy mit álmodik. A "tisztánlátó" alvás megtanulható, művészek, színészek számára könnyebben, mint a túlságosan realista módon gondolkodó emberek esetében. Segít, ha napjában többször feltesszük magunknak a kérdést: ébren vagyok vagy álmodom? A lényeg, hogy ezt addig gyakoroljuk, amíg álmunkban is "automatikusan" fel nem tesszük magunknak ugyanezt a kérdést.