Arra már volt példa, hogy Európa gázellátása akadozott az orosz-ukrán konfliktusok miatt, olyan azonban még nem volt, hogy Moszkva egyszerűen minden csapot elzár. 2006-ban pár nap alatt rendeződött a vita, reméljük, most is így lesz. Magyarország energiafelhasználásából közel 50 százalékot ad a gáz, ami európai összehasonlításban a ranglista élére repít minket, ráadásul a felhasznált gáz közel 80 százaléka orosz, és Ukrajnán keresztül - a most lezárt - vezetékeken át érkezik. Amíg a helyzet végleges megoldására várunk (péntek koradélutáni értesülések szerint a következő hét elején érkezhet ismét orosz gáz az EU érintett országaiba), olvassuk el a Környezetvédelmi Minisztérium energiaspórolásra alkalmas tanácsait, vagy kerestünk néhány alternatívát a fűtés megoldására.
Mi történt a gázzal?
Lassan túl vagyunk a gázzal kapcsolatos kínos szójátékokon, melyeken a különböző sajtóorgánumok és hírközlőszervek örömmel lovagolnak, úgymint a szánalmas „ha van gáz, nincs gáz”. De mi is történt konkrétan? Az orosz Gazprom szerint több mint kétmilliárd, Ukrajna szerint nagyjából 1,5 milliárd dolláros ukrán tartozás, valamint a 2009-es gáz- és tranzitárak miatt robbant a két ország gázvitája a múlt év végén. A Kijev által elismert összeget az ukrán Naftogaz december 30-án átutalta ugyan az orosz cégnek, ám Moszkvában az általuk nyilvántartott pénzt követelték. A Gazprom követeléséből az AFP szerint 805,8 millió dollár volt a novemberi, 862,3 millió a decemberi szállítások ellenértéke, míg 450 milliót késedelmi kamatként tartottak nyilván; a különbséget ez az utóbbi, ukránok által el nem ismert tétel jelentette. Megnyugodhatunk, hiszen az energetikai miniszter többször hangsúlyozta, hogy lakossági korlátozásra nem lesz szükség. A tározókban 3,5 milliárd köbméter gáz van, ebből napi 52 millió köbmétert tudnak kivenni, így a készletek akár 70 napra is elegendőek.
Napkollektor sörös dobozokból
A férfi legjobb barátjának héját ezúttal fűtésre foghatja a szemfüles asszony. A kollektor egy fadoboz, amelynek előlapja egy átlátszó, 3 milliméter vastag, tömör, víztiszta polikarbonát lemez. Ez tartalmazza a feketére festett abszorbert, amely alumínium sörös dobozokból összeragasztott csövekből áll (előtte nem árt alaposan kiöblíteni őket, különben kocsmaszaga lesz a fészkünknek). A dobozok mögött kőzetgyapotos szigetelés van. Alul egy elosztó, felül egy gyűjtődoboz található, amelyik 1 milliméteres alumínium lemezből készült. A fűtendő helyiség levegőjét a ventilátor egy szűrővel ellátott csövön át fújja be a kollektor osztódobozába. Ebből az osztóból a levegő a sörös dobozból kialakított csövekbe jut, és ha süt a Nap, a csövekben gyorsan felmelegszik a levegő. A felmelegedett levegő pedig a gyűjtődobozból egy csövön keresztül visszaáramlik a helyiségbe. A szoba levegője és a kollektor csöveiben áramló levegő zárt rendszert képez.
De mi az a napkollektor?
Kicsit már bánjuk, hogy annak idején mosolyogva néztük a sznob szomszédunk vidéki házának tetején pöffeszkedő napelemet. A napkollektor olyan berendezés, amelyik a Nap sugárzó energiáját hővé alakítja, amit melegvíz előállítására és lakóházak fűtés-kiegészítésére használhatunk. Standard formája a 2000x807 milliméteres téglalap, amelynek magassága 70 milliméter, súlya 28 kilogramm. A kollektor önhordó kerettel rendelkezik, de nem elég merev, hogy önmagában elviselje a szél-, illetve hóterhet. Ezért keretre, állványra különállóan, vagy tartók közbeiktatásával közvetlenül a tetőre lehet szerelni. A teljes rendszer - kisebb karbantartásokkal - 20 évet probléma nélkül elvisel.
Az eszköz szerves része a hagyományos melegvizes rendszer, ami lehet gáz- vagy villanybojler. A rendszer vezérlése folyamatosan méri a melegvíz hőmérsékletét, és amennyiben a napenergia nem tudja előállítani a megfelelő hőt, bekapcsolja a hagyományos rendszert. A hőcserélőben és a kollektorban fagyálló folyadék kering, ezért a rendszer egész évben működhet. És még valami fontos: szépen elrendezve űrállomás-jelleget kölcsönöz fészkünknek.
A favágás jobb, mint a fitnesz
A harmincas éveit taposó Szabó Miklós mérnök Pest megyében él, és fával fűti a családi házát. A fűtéséhez használt alapanyagot a legközelebbi erdőgazdaságban szerzi be: „15,600 Ft/erdei köbméter áron veszem, ehhez jön még a 2000 forintos házhoz szállítás, további 2000 forintért fel is fűrészelik. További 2000 forintért fel is hasogatnák, de azt a kis testmozgást szívesen csinálom, és nem is kell fizetnem érte egy fitneszközpontban. Egy fűtési szezonban 6-8 köbméter fogy. Be kell hordani a kazánházba, ami szezononként 3-4 félnapnyi meló. A begyújtás, fűtés körülbelül napi 10 perces elfoglaltság. Az enyém korszerű faelgázosító cseh Atmos kazán, hőtároló puffer tartállyal, amiből akkor is lehet fűteni, amikor már kialudt a tűz. Ebből van a használati melegvíz is egész évben. Csak a hivatalos importőrtől vegyük. Az a dühítő, hogy amíg az én adómból kap gázártámogatást a magyar lakosság, a fával fűtő háztartások százezrei semmiféle energiaár-kompenzációra nem jogosultak. Pedig ezek többnyire valóban rászoruló háztartások”- tette hozzá Szabó.
Kun András a somogyvámosi Krisnavölgy Öko- program tudományos igazgatója is a fára esküszik:„Fával fűtünk, amelyet a közeli régiókban termelnek, saját magunk építjük hozzá a cserépkályhát is. Ez az egyik leghatékonyabb módszer az öko-eljárások között. A fafűtés teljesen lefedi hőigényünket: a megfelelő elosztásnak köszönhetően a magánházakat a szerzetesek maguk fűtik. A központi templom és a nagyobb közösségi helyiségeket egy nagy központi kazán látja el. Gázt palackozott formában használunk, kizárólag főzésre.”
A legolcsóbb fűtőanyag a pellet
A pellet, vidám nevével ellentétben nem egy ritka mókusfajta, hanem hulladékfából préselt hengeres rudacska, amelyik szintén alkalmas alternatív fűtésre. Kezeletlen, vagyis természetes fűrészporból, gyaluforgácsból állítják elő, ami a hazai erdő- és mezőgazdaságból, vagy a fafeldolgozó iparból kerül ki hulladékként. Természetbarát, és az égése során mindössze annyi széndioxidot bocsát ki, amennyit a fa élete során beszívott, így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, nem segíti elő az üvegházhatást.
Gálos Viktor építész két éve melengeti otthonát ezzel a módszerrel: „Amíg a kőolaj-, gáz- és szénkészleteink végesek, a szállításuk, illetve az áraik pedig a külföldtől függnek, addig a fa hazai és állandó megújuló tüzelőanyag. Ezzel egy potenciálisan korlátlan energiaforrásunk van. Az már más kérdés, hogy ki lehet-e szolgálni a lakosságot, ha tömegesen állnak át rá. A fa pellet a ma elérhető legzöldebb energia. Ökonomikus és gazdaságos. Átlagosan 2 kilogramm. fahulladékból előállított pellettel lehet 1 köbméter földgázt kiváltani, ami mindössze hatvan forintba kerül: ez a ma elérhető legolcsóbb automata fűtési rendszer. Egykor a tőzeg is érdekelt, de a tőzeg brikett általában ipari vagy mezőgazdasági munkálatokhoz célszerű, otthoni már csak a nagyon elmaradott településeken használják, ugyanis igen kellemetlen a szaga és nagy füstöt csinál.”
Tibeti technikával a fagy ellen: mágikus hőfejlesztés
Ha más nem vált be, használja képzeletét fűtésre! A tumo a tibeti szerzetesek egyedülálló technikája, amely segítségével a „lélek tüze” által a testben fizikai hőt gerjesztenek. Elsajátításához gyakorlás, meditáció, különleges légzéstechnika, és tengernyi türelem kell. A tumo által az emberi test képes legyőzni a téli hideget, a jeges zimankót anélkül, hogy megbetegedne. A gyakorlat nagy vonalakban abból áll, hogy a szerzetesek maguk elé vetítenek egy képzeletbeli belső tüzet, amelyik megvédi őket a hidegtől. A vizuális technika működésének bizonyítéka a gyakorlat továbbfejlesztett változata, amikor a tanítványokat egy hideg, nyirkos napon betakarják egy jeges vízbe mártott lepedővel, amelyet mindenkinek a tumo segítségével kell megszárítania. A technika elsajátításához elegendő idő egyénenként változik, van, akinek évek, míg másoknak hosszú évtizedek sem elegendők a belső tűz felébresztéséhez.
A leírás szerint amikor a tumo tüzét az ember felkelti magában, csendes önkívületbe esik. A tibeti misztikus anatómia szerint az ágyék és az agyvelő között összekötő csatorna van. Ez a csatorna szabályozza a test melegét azzal, hogy a magból kisugárzó meleget a testben elosztja. Hogy az emberi testet ilyen állapotban tényleg a mag heve, sőt maga a szétfolyó mag tölti be, arról legenda mesél. Elmondja, hogy egy hegyi aszkéta ruhátlanul a hegyoldalban tumózott, vad sziklák között, kietlen helyen, dermesztő téli hidegben, ám mély önkívületében nem vette észre, hogy féltékeny felesége hegyes tőrrel közeledik felé. Az asszony bosszúból, mert férje elhagyta, és a hegyek közé vonult, meg akarta ölni. Hátba szúrta, de az aszkéta testéből nem vér, hanem valamely oknál fogva sperma csurgott.