Voltak előítéleteink, amikor az Amway meghívására a bécsi elosztóközpontba érkeztünk, hogy kipróbáljuk a legújabb dekorkozmetikumokat. Egy gép testtömegindexet számolt, egy tükör az arc károsodását mutatta meg, és a délelőtt tesztelt smink még akkor is tartott, amikor hajnalban kitettek a bécsi jazzklubból.

Nem voltak illúzióink. Az elmúlt évek során többször találkoztunk már az Amway független vállalkozóival, akik beszervezési szándékkal nem éppen pozitív képet festettek a cég arculatáról. A legenyhébb "van egy legális üzleti ajánlatom, majd ha eljössz, elmondom" frázistól a "ha nem vágsz bele most, ostoba vagy" mondatig széles arzenállal tették magukat üldözendő személyekké, akiknek elismertségei recsegő grátisz oktatókazettákon is bemutatták az önkiteljesedés útját a túlfogyasztás kultúráján keresztül.

Amerikai álom és etikai kódex

Klikk a képre!
A legutóbbi ilyen élményünk egy amerikai magyar üzletember előadása volt, aki elmondta, kiköltözését követően nyelvtudás és hátszél nélkül megvalósította a so-called Amerikai Álmot, és most ő egy nagyon gazdag és boldog ember. Szavainak olyan hatása volt, hogy szerettük volna felszólítani, azonnal hagyja el a termet. Ez után évekig nem hallottunk az Amwayről, egészen addig, amíg a múlt héten a cég meg nem hívta a sajtó képviselőit bécsi elosztóhelyére.

A buszúton már az összes előítéletünket kibeszéltük, kevésbé számítva arra, hogy kedves és nyitott szakemberek fogadnak majd délelőtt az osztrák központban. Megérkezésünk után szintén jóleső meglepetésként egy demagógiamentes előadást hallottunk a cég eddigi történetéről, a közvetlen értékesítés módszeréről, és tanulmányozhattuk a dolgozók munkáját szabályozó etikai kódexet.

Élményközpont, kasza, vitaminbázis

Ezután tárlatvezetés kezdődött az Élményközpontban, amelynek neve első hallásra komikusnak tűnt, de csak addig, amíg be nem léptünk a high-tech stúdióba. A hallban arról olvashattunk, a cég alkalmazottjai gyűjtést folytattak az UNICEF számára a cunamit követően, majd pedig a legsikeresebb celebvállalkozók portréjára figyeltünk fel (köztük az ominózus amerikai-magyar üzletember képére, melynél minimális ideig időztünk). A központ falain a cég alapítóinak és fejlesztőinek portréi szerepeltek, a vitrinekben a cég nevéről a legtöbbeknek eszükbe jutó "mindenrejó" LOC tisztítószereket állították ki az ötvenes évektől kezdve a negyedik-ötödik generációs termékekig.

Beljebb az egészség és szépség szekcióhoz értünk. A csoportunkat kísérő két tréner vitaminkészítményekkel kínált, amelyek ősváltozatait is bemutatták. A vitrin fölött egy furcsa kasza lógott. "Ezzel végezték az első gyógynövény-betakarítást"- magyarázta Nyárádiné Patyi Beáta az Amway Nutrilite-szakértő trénere. Inkább nem álltunk alá, de az interaktív programokhoz besoroltunk.

Víz, zsír, bőr, UV

Első lépésként kiszámolhattuk a testtömegindexünket, a szervezetünk víztartalmának mennyiségét, és a zsírszövetünk súlyát. A misztikus számogép a közértben bankkártyás vásárlásra alkalmas szerkezetre hasonlított, amelybe a PIN-kód helyett a születési dátumot, a magasságot és a testsúlyt kellett bevinni, ezután leszkennelte a kart, hogy különböző nyomasztó adatokat szűrjön le. A gép nem vált szimpatikussá, miután szinte az egész női csapatra vonatkozólag kinyomtatta, hogy az alkatunk és a testtömegindexünk normális, a vízháztartásunk ideális, rendkívül zsírosak vagyunk mégis, és ezzel a piros, veszélyeztetett zónába kerültünk.

A normális-kövér oppozíciót azóta sem dolgoztuk fel. "Nemrég olvastam, a posztmodern lét alkalmatlan az ellentétek kiküszöbölésére"- viccelődött egy kollegina. Eszerint ez lehet a posztmodern testtudat: az izzadtságszagú elmélet pillanatokon belül az arcanalízisre is alkalmasnak bizonyult. A bőrtípus feltérképezésére tervezett plazmamonitorral összekötött gép szerint ugyanis kollégánk bőre normális és zsíros (valójában száraz, mint sivatag). Ezután egy UV-fénnyel keretezett tükörben megfigyelhettük, milyen mértékben károsította az arcbőrünket a nap. Kiderült, durván, foltokban, és ez is szinte minden egészséges külsejű kolleginára vonatkozott. "A sminkelés előtt korrigáljuk ezt a problémát" - mondta Baktay Krisztina kozmetikus, a másik tréner, majd egyikünket kiválasztotta modellnek. Ez után a sminkasztalhoz ültünk, és figyeltük az utasításokat.

Szemránckrém, smink, Porgy, Bess

Klikk a képre!
"Megtisztítjuk az arcbőrt, majd tonizáljuk, végül hidratáljuk. Ezt a három fázist mindennap érdemes elvégezni az arcunk kifestése előtt" - mondta a kozmetikus, aki azonban a fázisok közben szemránckrémet és úgynevezett 'bright idea' arcszépítőkrémet is osztott. "Igen, a szemránckrém használatát 18 éves korban megelőző céllal érdemes elkezdeni" - válaszolta értetlen arckifejezésünkre. A krémek elvileg illatmentesek, dózisuk néhány csepp volt, a kozmetikus szerint ennél többet nem kell az Artisty fantázianevű termékeikből használni.

Kollégája eközben szemfestékes palettákat és rengeteg rúzst tett az asztalra, és igyekezett eladni egy különös ötletet. "A bronzbarna és a fűzöld szemhéjpúder szépen kiemelné a zöld szemed, azzal a két színnel árnyékolj" - javasolta, de csalódást kellett okoznunk neki, zöldet ugyanis csak abban az esetben használnánk, ha szerepet kaptunk volna a Nők a pult mögött című csehszlovák sorozatban. Trénerünk ezért egy másik kolléganő arcfestését kezdte el, amíg mi autodidakta módon a szokásos bézs árnyalataihoz nyúltunk szemre, szájra egyaránt, és ezzel maradéktalanul elégedettek voltak. A smink ugyanis a tanulmány után 15 órával is ugyanúgy tartott, amikor a bécsi Porgy & Bess jazzklub pultosa zárás előtt távozásra szólította fel kissé kapatos társaságunkat.