Mivel egykori biológia szakos hallgatóként csak egy selymes szőrű nyuszi boncolásáig és egy krematóriumi látogatásig jutottam el, kíváncsian vártam, hogy a Velvet négyfős különítményének tagjaként alámerüljek a Vam Design Center alagsorába, és megtekinthessem a BODIES című kiállítást a szombati megnyitó előtt. A tudományos érdeklődés mellett persze a morbid dolgok iránti vonzódás is közrejátszott abban, hogy ott akartunk lenni. És ezzel valószínűleg nem voltunk egyedül.
Tanulni, tanulni, tanulni
A sajtótájékoztatón, amin előrelátóan eltekintettek a szokásos hidegtálaktól és csak teasüteményeket szolgáltak fel, megtudtuk, hogy a kiállítás fő célja az ismeretterjesztés, vagyis hogy megismerjük saját testünk működését, szerkezetét. „Ez egy olyan látványosság, ami nevel, tanít és gondolkodtat” –foglalta össze a kiállítás lényegét röviden és tömören Csillag András professzor, a rendezvény magyarországi fővédnöke. „Testünk az egyetlen dolog, ami születésünk pillanatától kezdve egészen a halálunkig velünk van, mégis meglehetősen keveset tudunk róla” – tette hozzá Roy Glover, a kiállítás orvosi főtanácsadója és szóvivője.
Természetesen a kényes téma miatt a botrányok nem kerülték el a tárlatot, amit például New Yorkban, Londonban, Atlantában, Mexico Cityben, Bécsben és Prágában is bemutattak. Többek között az a hír járta, hogy egyes kiállítók - például Günther von Hagens - kivégzett kínai rabok holttestét használták fel. Roy Glover ezt természetesen cáfolta, és elmondta, hogy ők a testeket egy akkreditált intézményből, pontosabban a Kínai Köztársaságban működő Daliani Orvosi Egyetem plasztináció laboratóriumától szerzik be. A testek egy részét még gazdáik ajánlják fel haláluk előtt, vagy pedig ismeretlen személyazonosságú elhunytaktól származnak. Glover hozzátette, garantálják, hogy alanyaik természetes halált haltak, és a társaság honlapján megtalálhatóak a szükséges iratok, amik igazolják az elhunyt múltját.
A tartósítás folyamata
A kiállított preparátumokat ún. polimeres eljárással tartósították. A folyamat során különböző vegyszerrel megállítják a bomlási folyamatokat, majd eltávolítják a vizet, és acetont juttatnak a helyére, majd egy vákuumkamrán belül egy szilikon keverékbe helyezik, az aceton így elpárolog, és a helyét átveszi a szilikonkeverék, amit ezután megkeményítenek. Az érrendszer részeit pedig ún. korróziós eljárással tartósítják, vagyis az erekbe műanyagot fecskendeznek, ami megkeményedik, majd savval lemarják a felesleges szövetet.
Rendszer és villantás
A kiállítás egyébként szervezetünk különböző rendszereire épül, amelyek megismerését a gépi tárlatvezetésen kívül három szolgálatkész orvostanhallgató is segíti, akiket állítólag arra is felkészítettek, hogy egyes látogatók nem biztos, hogy jól mérték fel tűrőképességüket, és esetleg elalélhatnak. Legelőször a vázrendszerrel és az izmokkal ismerkedhetünk meg, majd jön a idegrendszer és keringés, majd a belső szervek, és végül a szaporodás. A különböző preparátumok mellett szöveges leírás is olvasható, a falakra pedig a különböző típusú emberi szövetekről készült képeket vetítenek. A preparátumok többsége egyébként férfiak holttestéből készült, de látható két női test is. Az anatómiai hűség kedvéért természetesen minden testen láthatóak egyes elsődleges nemi jellegek, amelyek láttán tapasztalataink szerint bizony nemcsak a tinik vihorásznak, hanem néha a felnőtt, kellőképpen felvilágosodott emberek arcán is megjelenik egy kaján mosoly.
Korhatár nélkül
A kiállítást a világon eddig nyolcmillióan látták, és összesen négyszázötvenezer gyerek tekintette meg - informálta a sajtó képviselőit Roy Glover. A Michigan Egyetem nyugalmazott anatómia- és sejtbiológia professzora hozzátette, a szülőknek kell eldönteni, hogy kíváncsi gyermekeiket magukkal hozzák-e a kiállításra, amit tudomása szerint már óvodáskorú gyermekek is láttak. A kiállítás szervezői is külön készültek a fiatalabb közönségre, külön audiotárlatvezetés van a felnőttek és a gyerekek számára.
Bár a legtöbben el tudtak vonatkozatni attól, hogy egy igazi, jobblétre szenderült embert láthatnak testközelből, abban mindenki egyetértett, hogy a különböző testeken ottfelejtett, vagy szándékosan fennhagyott testszőrzet, szempillák és szemöldök láttán mégis beléjük nyílalt a felismerés. Az egyik tárlatvezető orvostanhallgatótól megtudtuk, az egyetem első évében ő is megborzongott, amikor egy holttestnek meglátta a körmét. Külön említést érdemel a női testtel és magzati léttel foglalkozó galéria, ami előtt egy felirat figyelmeztet arra, hogy tényleg csak a legelszántabbak lépjenek be. Úgy tűnt, senki nem futamodott meg, bár az anyukák láthatóan furcsán érezték magukat a kipreparált embriók és magzatok társaságában.
Mi, gyermektelenek pedig rácsodálkozhattunk, hogy egy magzat alig tíz hetes korában bizony már nagyon hasonlít egy emberre, és bizony nagyon hamar lezajlanak az evolúciós folyamatot utánzó fejlődési stádiumok. A másik Aha!-élményben a dohányos tüdőt bemutató vitrinnél volt része a látogatóknak. Egyelőre természetesen üres volt az a kalitka, amibe be lehet dobni a cigarettákat. Bár először szó szerint fellélegeztünk, hogy mentesek vagyunk ettől a káros szenvedélytől, később rájöttünk, hogy gyakorló passzív dohányosként talán mégsem olyan rózsás a helyzet.
Günther von Hagens bizarr világa
Az egyik legismertebb, és talán leghírhedtebb preparátor a német származású Günther von Hagens, aki a saját maga által kifejlesztett plasztinációnak nevezett eljárással készíti el tetemekből készült szobrait. A módszer lényege: a testet a szövetek folyadék- és zsírtartalmának eltávolítása után műanyaggal tartósítja azt. Von Hagens egyébként a Testvilágok névre keresztelt kiállításával járja a világot, amivel neki is az a célja, hogy az emberekkel megismertesse saját testük működését. Természetesen Von Hagenst is megvádolták azzal, hogy illegálisan szerzi be „alanyait”. Az egyik orosz televízió értesülései szerint a novoszibirszki orvostudományi egyetem 56 tetemet juttatott el a sokak által Dr. Frankensteinként emlegetett férfi heidelbergi privát intézetébe. A német professzor azzal védekezett, hogy ügyfelei haláluk előtt írásban hozzájárultak ahhoz, hogy testüket kipreparálják.
A vég
Mivel a tárlat egyetlen kiállított darabjához sem szabad hozzáérni, a szervezők felkészültek arra az esetre, ha valaki nem bír magával, és mindenképpen megtapintana egy szilikonnal tartósított Homo sapiens darabkát. Nos, örömmel tudatjuk, hogy az utolsó teremben egy pultnál kezünkbe vehetünk többek között egy preparált májat, vesét vagy egy kis darab agyat. A kísértésnek mi sem tudtunk ellenállni. Ha pedig úgy gondoljuk, hogy a tudomány érdekében talán mi is hajlandóak vagyunk feláldozni saját porhüvelyünket, akkor vegyük magunkhoz a pult mellett elhelyezett jelentkezési lapok egyikét, mellyel konkrét információkat kérhetünk a szerv- és a testadományozásról. Ha pedig élményeinket szavakba akarjuk önteni, akkor azt megtehetjük a kijáratnál elhelyezett egyik vendégkönyv segítségével, ami felett még egy molinó emlékeztet arra, hogy „körültekintő és illő tiszteletben” részesültek azok, akiknek szerveit megtekinthettük.