Ha szomorúan, magányosságot érezve alszunk el, szervezetünk extra adag hormonlökettel segít, hogy reggel jobb kedvűen ébredjünk.

Ha szomorúan és magányosan alszunk el este, szervezetünk extra adag hormon termelésével segít, hogy reggel jobb kedvűen ébredjünk - állítja egy amerikai tanulmány, amiről a BBC News számol be. Az illinois-i Northwestern Egyetem kutatócsoportja 156 54 és 71 év közti ember stresszhormon-szintjét vizsgálva arra a megállapításra jutott, miszerint a lefekvés előtti hangulat hatással van a kortizol nevű hormon termelésére, ami pedig a feldobottság érzéséért felelős.

Egy nehéz nap éjszakája

A kutatók azt vizsgálták, hogy a reggeli kortizolszint mennyire függ az ember előző napi élményeitől. Ezért naponta három alkalommal vettek nyálmintát a kísérleti alanyoktól, és megkérték, minden este írják le aznapi érzelmeiket.

A kortizolhormon-kiválasztás hatására felszökik a vércukorszint és a vérnyomás, hogy ellensúlyozza a stressz hatásait, ugyanakkor a hangulatot és a memóriát is befolyásolja. A magas esti kortizolszint tehát arról árulkodik, hogy a megfigyeltnek stresszes napja volt.

Extra hormonlökettel a kihívások ellen

A kortizol szintje általában felébredéskor magas, és az ezt követő 30 percben tovább emelkedik. Ezután folyamatosan csökken, lefekvés idején éri el a mélypontját. Emma Adam, a kutatás vezetője szerint "Ha szomorúan, magányosságot érezve fekszünk le, reggel extra adag hormonlöket segít bennünket, hogy meg tudjunk felelni az új nap kihívásainak". Akik azonban boldogan alszanak el, reggel alacsonyabb kortizonszinttel ébrednek, így sokszor nap közben hamarabb érzik magukat kimerültnek. "Az emberi szervezet stresszkezelő rendszere a szociális történésekre ad biológiai reakciókat. Ez az összekötő kapocs a külső és a belső világunk közt" - idézi Ms Adamet a BBC.

Természetesen az extra adag kortizol mellett az is nagy mértékben befolyásolja a másnapi pihentség fokát, ha álmodunk. "Aki rosszkedvűen és magányosan alszik el, azt nyilván foglalkoztatja ennek az oka. Álmodni pedig pont ilyesmikről szoktunk, még ha nem is mindig emlékszünk rá. Az agyunk azonban sokszor lejátssza magunkban ezt a problémát".