"Gyümölcsös" - ezt a jelzőt használták legtöbbször az általunk megkérdezettek, amikor arra kértük őket, jellemezzék a kóstolt bort. Nemtől, életkortól, és a bor színétől függetlenül.
A módszer
Hogy nehogy bedőljünk minden alkalmi borszakértőnek, kutatásunkat azzal kezdtük, hogy kifaggattuk Kalocsai Zoltánt, a Bortársaság hivatásos sommelier-jét a kóstolás know-how-járól, tisztáztuk az alapfogalmakat és így felvértezve vetettük bele magunkat a forgatagba. Noha életünkben nem most először találkoztunk borral, azt például kifelejtettük, hogy a vértezéskor az ital csajozást erősítő élettani hatásával is számoljunk. De szerencsére nem lett semmi baj.
"Nyit, söndörget, szagol, iszik"
"Nyit, söndörget, szagol és iszik" - abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy ez a követendő kóstolási folyamat. Innentől viszont többféle iskola képviselte magát: volt, aki egyszerre jó nagyot nyelt, és olyan is, aki szolidan, aprókat kortyolgatott. A sommelier szerint utóbbi a helyes magatartás.
A best of kifejezések: gyümölcsös, fűszeres, testes, tüzes
Azt már jeleztük, hogy a főként szőlőből készült ital kapcsán a többségnek a "gyümölcsös" szó ugrott be elsőre, a második a "fűszeres" volt, és többször előfordult a "testes" kifejezés is. A "tüzes" szóról viszont megtudtuk, olyan, mint egy átlagos angol szó: egyszerre legalább öt, egymással legfeljebb halvány rokonsági viszonyban lévő jelentése van: őszinte, természetes, és hogy ne majmoljuk a külföldet.
A legérdekesebb asszociáció a whisky-t borral kombináló fiatalember szájából hangzott el, aki szerint az ő bora "üt, mint a hangszer".
A borban valóban sok az igazság, derült ki, így például sok érdekes gondolatot tudtunk meg a Várról, az újságírókról, a magyarságról és a bor-csajozás relációról. Az úgynevezett csajozós bor ugyanis egy külön kategória, volt, aki ezt azzal illusztrálta, hogy ahányszor összefutottunk, mindig nekem ajándékozta a borát, volt, aki kevésbé elegánsan udvarolt, és koccintani szinte mindenkivel kellett.
853 fenyegető, de láthatatlan ügyvéd
Aztán ahogy telt az idő, előkerült a magyar virtus is, kis csoportokban nóták csendültek fel, spicces juppik keselylábú lovakról valamint betyárokról énekeltek, egyesek szőlőfürtbe (!) gyűjtve vitték haza kezükben a Borfesztivál feliratú poharakat, végül egy 853 (láthatatlan) ügyvéddel körülvett úr kilátásba helyezte, hogy lecsukatja kollegámat, mert videózik. Ám ekkorra szerencsére mind a 853 (láthatatlan) ügyvéd ugyanúgy járt, mint oly sokan a Várban: a bor pirosas virágot rajzolt az orrukra és felhőbe vonta a homlokukat. Azaz másnap reggelig hatástalanította őket.