Valóban édes a bosszú - állítja egy kutatócsoport, és ezt az agyról készült komputertomográfos felvételekkel bizonyítják. A most megjelent tanulmányban azt is állítják, felfedezésük segíthet feltérképezni, pontosan hogyan alakulhattak ki és szabályozzák a mai napig a társadalmi normák az emberi viselkedést.
Svájci tudósok kísérlete során becsapott férfiak büntethették meg az ellenük vétkezőket, miközben agyuk élvezethez és örömhöz kapcsolódó területein fokozott aktivitást mutatott ki a tomográfos megfigyelés - adta hírül pénteken a Reuters. A zürichi egyetem munkatársa, Dominique de Quervain és kollégái 15 diákot vontak be a kísérletbe, akik úgy tudták, hogy egy gazdasági tárgyú felmérésben vesznek részt. A fiatalemberek agytevékenységét a kísérlet közben pozitronemissziós tomográffal (PET) vizsgálták, amely képes az agy egyes területeinek aktivitását a felhasznált glükózmennyiség segítségével kimutatni.

Kényes pénzügyek

A Science című tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatók párokba osztották a résztvevőket, majd a feleknek egy pénz-csereberélős játékot kellett játszaniuk. Ha az egyik játékos az összes pénzét odaadta a másiknak, a pénzmennyiséget megnégyszerezték, és a különbözeten a játékosok osztozhattak. Ennél a forgatókönyvnél mindkét játékos nyer. Ha azonban a másik játékos megtagadná az osztozkodást, párja megbüntetheti őt oly módon, hogy képzeletbeli pontokat von le tőle, vagy elveszi a pénzt.

Bármi áron

"Figyeltük a játékosok agyát, miközben megtudták hogy a másik fél becsapta őket, és elhatározták, hogy megbüntetik" - jegyezték fel a kutatók. A PET-eredmények tisztán megmutatták, hogy amikor az egyik fél megbüntette a másikat, az agyának azon részei mutattak kimagasló aktivitást, amelyek egyébként a kielégüléskor is működnek. Ez még olyankor is jelentkezett, amikor a büntető játékosnak a saját pénzét is igénybe kellett vennie a bosszúhoz.

A szenvedély

"A hűvös, kiszámított, ésszerű reakció helyett a szenvedély veszi át az irányítást, ez lesz a bosszúvágy alapja" - kommentálta a felfedezést Bryan Knutson, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichológusa. Ennek működését ahhoz hasonlítja, mint amikor egy vezető a forgalomban nem hajlandó beengedni maga elé egy másik, befurakodni próbáló autóvezetőt. "Miután visszaszorítottad az erőszakos betolakodót, nem tudsz elfojtani egy diadalmas mosolyt" - írja Knutson kommentárjában, és úgy véli, ez az ösztön lehet felelős a társadalmi érintkezésben kialakult szokások és szabályok zökkenőmentes működtetéséért.

Hagyományos módszer

Az ösztönök ilyen működését Knutson azzal magyarázza: "Az emberiség évezredeken át nem rendelkezett a modern jogérvényesítési eszközökkel - mint például a pártatlan rendőrség és bíróságok - amelyek garantálták volna, hogy a közös társadalmi normákat sértő tettek elkövetői megbűnhődjenek. Így a társadalmi normáknak más úton kellett kellő érvényt szerezni, ennek egyik módszere pedig jó ideig a személyes bosszú volt."