horoszkóp

Repülő majom mentette meg a Budapest Fashion Weeket

2007.11.22. 11:49
A Budapest Fashion Week szervezőiben minden jóakarat megvan arra, hogy bemutassák a magyar tervezők színe-javát. A rendezvény alatt mégis úgy éreztem magam, mint egy üveg befőtt: nagyon meleg volt, az oxigén kevés, és nem történt semmi. Kivéve a repülő majmot.

Az Ybl Palota Kristálytermében nem volt nagy tolongás, mikor odaértünk a háromnapos Budapest Fashion Week megnyitójára. A terem előtt két asztalkán műanyag pezsgőspohárból kölyök- illetve felnőttpezsgőt kóstolgattak a magasra tupírozott hajó lányok és lezser öltözetű partnereik. Körülnéztünk a teremben és a büfében is, majd a fotós kollégával vártunk és vártunk, hogy megérkezzen a magyar celebekkel átitatott tömeg, de ez nem így lett. Viszont a folyosón járkáláshoz védőmaszk kellett volna, én legalábbis azt kívántam, hogy a nyilvános rendezvényeken valaki tiltsa be végre a dohányzást.

A rendezvény háziasszonya Kraszkó Zita, a 99.9 jazzy rádió műsorvezetője volt. Már rajta is megfigyeltük, hogy mintha kezdene visszacsörgedezni mindennapunk divatjába a télen is szabadon hagyott has: az extramély csípőfarmer és a felsőrész közötti vékony csíkra kell gondolni, amihez a rendezvényen ráadásul elég izmos hasakat láttunk. A felkonfban elhangzott, hogy ez immár az ötödik Budapest Fashion Week, bár kezdetben csak egynapos volt a rendezvény, és az este folyamán hét tervező ruháit fogjuk látni. Elsőként a Mantra ausztrál tervezőnőjének kollekcióit láthattuk.

Tekintse meg az alsó- és felsőruházatot!

Mantra: álmodd meg ruháidat

A Mantra szlogenje Kraszkó Zita szerint az, hogy „álmodd meg ruháidat, és mi elkészítjük”. Olyan ruhákat láttunk - és ez egyébként az egész estére jellemző - amelyek teljesen hordhatóak, és slussz. A földszínű vászonnadrágok, puha pamutpólók és kapucnis pulcsik mind olyannak tűntek, amibe szívesen belebújna az ember egy nyirkos őszi este. Aztán olyan átlátszó együttesek következtek, amikről nem tudtuk eldönteni, hogy pizsamáról vagy miről van szó, és a ruhát is elnéztük kombinénak. És sajnos nemcsak a nézőtér soraiban láttunk állatmintás ruhadarabot (egy sorban ráadásul kettő hasonló párducmintát), hanem a kifutón is: a zebracsík és a leopárdminta is megjelent, de azért reménykedünk benne, hogy nem ez fog uralkodni a télen.

Hangosan értékelt szexi alsónemű

Rökk Cecília iparművész-tervezőről azt tudtuk meg, hogy "érzéki, fiatalos lendületű felsőruházatot és alsóneműt is alkot". Fáradt színű selyemestélyiket, zsákruhákat is bemutattak a modellek, és a ruhák némelyikét rafináltnak is nevezhetjük akár: néhány darab elől teljesen nyitott volt, a melleket csak egy széles pánt takarta némileg, vagypedig elől keresztpántos megoldást kapott a ruha. A tourok közben egyébként a közönség néha cseverészett, de volt olyan is, hogy az első sorban ülő bőrnadrágos úriember hangosan felszisszent egy kerekebb fenekű, szexi bugyis modell láttán. Mint megtudtuk, ő Éliás Gyula, a Miss Budapest szervezője volt.

Organikus-geometrikus kényelem

Szakos Kriszta munkáit a háziasszony úgy jellemezte, mint amelyekben "a kényelem kap főszerepet, és bennük a geometrikus minták organikus egészet alkotnak". Még éppen elkaptunk egy „suzi!” felkiáltást és némi susmorgást a paravánok mögül, de nagy nehezen elcsitult minden és felvonultak a kötött darabok. Elfogadnék én is néhány őszies színekben megtervezett, virágos betétes kapucnis pulóvert és buggyos nadrágot, és az édes kötött sapka abszolút nyertes volt. És bár minden modell gumicsizmát viselt, az organikus halásznadrágokat én más lábbelivel is el tudom képzelni.

Keuna: Nyugat-Afrika keverve Európával

A Keuna tervezői igazából a textíliákra építenek: Ghánából importált anyagokat használnak fel, amelyeket aztán európai stílusú ruhákká szabnak. Keuna egy kis halászfalu, amelynek neve azt jelenti: a homok földje. Ez a ruhák színeiben is jelentkezik, csupa földszínt, aranyt és rozsdát látunk, és az összhatást Torda Kati ékszerei dobják fel, meg persze Sena, az egyik tervező és énekesnő zenéje.

Nagyvárosi szürkeség és koboldföld

Papp Tünde és Varga Gyöngyi kollekcióját összeköti az a motívum, hogy mindkettő a nagyvárosból való kitűnésre apellál és a szürkeség ellen színekkel és formákkal küzd. Az előbbi kollekcióban az élénk színekre, egy-egy vékony csíkra figyeltünk fel a szürke nadrágokon, az utóbbi pedig saját definíciója szerint a manók és koboldok világát idézte a macskafarkos poncsókkal, álló galléros hercegnőkabátokkal és szőrös lábszárvédőkkel. Az puffos ujjú, hagymaszoknyában végződő kabát telitalálat egy olyan nő számára, aki mindig is Peter Pan szeretője, Wendy helyébe képzelte magát. Egyedül azt nem értettük, hogy a fehér vagy piros bőrfűzőket miért kell kívül, az elegáns blúzra ráerőltetve hordani. Mivel a közönség soraiban is megfigyeltük ezt, szomorúan elkönyveltük, hogy ez az idei téli divat.

Itt repül a kismajom!

Rockabilly és a repülő majom

Tűkön ülve vártuk Ticci bemutatóját, de nem a rockos-halloweenes kollekció miatt, hanem mert eddigre megaludt a szánkban a tej. Ticci, azaz Ágoston Cecília Elvis-pólókat, rockabilly-s szoknyákat vonultatott fel tupírozott hajú modellekkel, akik némelyike szintén kívülre vette fel a fűzőt. Láttunk olyan darabokat, amiket akár egy kevésbé extrém japán kislány is felvesz a Harajuku környékén. Megjelent még a Tejben-vajban olvasók egyik réme, a cseresznye és halálfej motívum ötvözete is, de ekkor mi már a szünet eseményein nosztalgiáztunk.

Az történt ugyanis, hogy a szünetben a büfében ránk repült egy majom. Megkértük erősen hiperaktív gazdáját, hogy mutassa őt be, és megtuduk, hogy a Flying Zoo játékkollekció tagja. Csak fel kell húzni két ujjunkra a kezeit, kifeszíteni a madzagot, mint egy csúzlit, és ő már repül is. Na, a maki nagyívű repülése volt a legnagyobb izgalom a nyitóesten.

A rendezvény november 23-ig tart az Ybl Konferencia Központban. Minden este 19.45-től kezdődnek a bemutatók. http://www.budapestfashionweek.com/