Az utcákról mára már szinte teljesen eltűnt a talpig érő csincsilla kabát, a mókusfarok kulcstartó vagy a rókaláb gallérral díszített szövetkabát. A szőrmeellenzők klasszikus ellenségképe, a gazdag, rózsaszínre sminkelt, harangformájú nerckabátos öreg hölgy is egyre ritkább. Usankákon, táskákon és kabátok láthatatlan béléseiben azonban annál gyakrabban jelennek meg szőrméből készült betoldások és feltétek.
Az egyik legnagyobb hazai állatvédő egyesület, a Fauna adatai szerint gagyi kínai játékokba, kiegészítőkbe és takarókba is csempésznek bele szőrmét. Ez a rátétes megoldás azt a trükkös látszatot kelti, hogy csupán maradékanyagokat használnak föl, pedig nem.
Növekvő eladások
Első pillantásra ráadásul meg sem lehet állapítani, vajon igazi vagy műszőrmével van-e dolgunk. Ha azonban a szőrmeipar eladási adatait nézzük, valószínűsíthető, hogy ismét növekszik az eredeti aránya a műszőrmével szemben: a Stern című német lap értesülései szerint az elmúlt öt évben 28 százalékkal nőtt a világ szőrmekereskedelme. Ez a növekedés nagyban köszönhető a már fent említett okoknak, azaz hogy a szőrme ma már inkább a kevésbé hivalkodó kiegészítőkön jelenik meg.
A divatházak és a Szex és New York
Ebben a szezonban ráadásul a nagy párizsi és milánói divattervezők is egyértelműen elkötelezték magukat a szőrme mellett. A Gucci például szőrmebetéttel ellátott kabátokat mutatott be, míg a Dolce and Gabbanánál galléron, csizmán és farzsebeken jelent meg szőrme.
Az állatvédők a Szex és New York című sorozatot is felelőssé teszik a szőrme nagy visszatéréséért: a sorozat trendi szinglijei ugyanis szőrmestólákban és táskákkal a kezükben rohangálnak New York utcáin.
Festékszóró, plakát, Naomi
A nagy comebackre természetesen az állatvédők is reagáltak: Németországban például gusztustalansággal operáló plakátok jelentek meg az utcákon: egy szőrmesapkás nő látható a képen, akinek a homlokán vér folydogál. Ez az eljárás persze még mindig kevésbé végletes, mint a PETA akciói. Ők ugyanis különös előszeretettel támadják meg ollóval és festékszóróval a bundaviselőket.
A 90-es évek közepén olyan szupermodelleket nyertek meg az állatvédők a szőrmeipar visszaszorítására, mint Naomi Campbell vagy Cindy Crawford, akik plakátokon pózoltak "Inkább meztelenül, mint bundában" feliratok fölött. (Más kérdés, hogy a szőrmeipar nem sokra rá már jött is a válasszal: nagyjából ugyanazokkal a modellekkel reklámozott az amerikai Blackglama nevű szőrmecég.)
|
Píszi bundaviselés
Némiképp árnyalja a képet a másik oldal, azaz a gyártók verziója: ők ugyanis az utóbbi időben azt állítják, hogy ellenőrzött tenyészetekben tartják az állatokat. Az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt az úgynevezett haszonállatok - kecske, nyúl - bundájából származó szőrme, mondják. Azt is hangsúlyozzák, hogy az Európában kereskedelembe kerülő szőrme negyven százaléka korábban olyan állatokon volt, melyeket egyéb okokból tenyésztettek és így is úgy is megöltek volna. Ezzel a fogyasztók azt a képet kapják, hogy politikailag korrekt módon is lehet szőrmét hordani.
A rátét csak beetetés
Ennek a képnek némileg ellentmond a Fauna verziója. Mint mondják, haszonállatokból ritkán készítenek szőrmét, és ha megfordítjuk a dolgot: csincsillát sokan tartanak, de megenni nem szokás. Az is ellentmond ennek a verziónak, hogy a vadállatok rosszul viselik a bezártságot és egy idő után ez a bundájuk állapotán is kiütközik. Az állatvédők értesülései szerint ráadásul bundájuk szépségének megőrzése érdekében kegyetlen módon (gázosítással vagy nyakcsigolya-eltöréssel) pusztítják el őket.
Wolfgang Apel, a Német Állatvédő Egyesület elnöke szerint a szőrmeipar kommunikációja cseles, és a kisebb szőrmerátétekkel ellátott ruházatok pont olyanok, mint a kábítószerek közül a spangli, vagyis kezdődő függőséget alakítanak ki. A feltétekkel ellátott olcsóbb ruhák főleg a fiatalok körében örvendnek nagy népszerűségnek, mivel ez a korosztály nehezebben tud megfizetni egy komplett szőrmebundát.
Skandináv tenyészfarmok és a pannon csincsilla-nagyhatalom
További kérdés, hogy ki ellenőrzi, hogy a haszon-és tenyészállatokat kínzásmentesen tartják-e. A Stern magazin becslései szerint Európában mintegy 6500 tenyészfarm működik, míg Angliában például 2003 óta tilos állatot a bundájáért tartani. Európa nagy részét a skandináv országok látják el különféle szőrmékkel (különösen a nercbundával), amiket gyakran először Kínába küldenek feldolgozásra, és kész áruk térnek vissza a kontinensre.
Magyarországra főleg Távol-Keletről, elsősorban Kínából érkeznek szőrmék. Hazánk egyébként csincsilla-nagyhatalomnak tekinthető, mivel az összes bundája miatt tartott állat közül a csincsilla kedveli leginkább éghajlatunkat. Kis családi vállalkozások tucatjaiban tartanak csincsillát, leginkább külföldi megrendelésre. A Fauna szerint szinte lehetetlen megbecsülni az efféle vállalkozások számát, de tény, hogy a legutóbbi nemzetközi felmérések szerint a világ második legnagyobb csincsillatenyésztői vagyunk.
A bunda még mindig presztízs
Aktuális felmérések szerint a németek 89 százaléka kizártnak tartja, hogy valaha is szőrmebundát vegyen magára, írja a Stern a Forsára hivatkozva. Erre vonatkozó megbízható magyar adatokat nem találtunk, ezért iktattunk be ide egy szavazógépet. Annyi azonban biztos, hogy Magyarországon még mindig egyfajta presztízsértéke van a bundának. A Fauna szerint az is sajnálatos, hogy hazánk még nem tart ott, hogy ismert emberek széles nyilvánosság előtt vállalják szőrme iránt táplált ellenszenvüket.
|
Miért rosszabb a szőrme mint a flekken?
Pszichológusok véleménye szerint azért folyik a vita mindig a szőrből és nem más egyéb állati bőrből származó anyagok körül, mert a szőrme emlékeztet leginkább az állatra. Sem egy flekken, sem pedig egy bőrcipő nem jelzi annyira egyértelműen a halott állatot, mint egy sarki róka vagy egy medve külső jegyeit explicit módon megjelenítő szőrme.