A Velvet újságírója meditálni, lélegezni, és aurát látni tanult, de még fejlődnie kell. Oszter Tamás auralátó kurzusán az ember megtudhatja, hogy minden méreg, amit eszik és hogy félelem nélkül, a mostnak kell élni. Mi elaludtunk, de azért jó volt.

Oszter Tamás auralátó és gyógyító nemrég tért haza az indiai Bangalore-ból, ahol a nemzetközi Art Of Living Alapítvány világraszóló rendezvényén járt, az ötfős magyarországi delegáció résztvevőjeként. Az eseményen a világ 145 országából 2,5 millió ember gyűlt össze, hogy egy helyen és időben egyszerre tartsanak konferenciát, végezzenek erősítő-energetizáló gyakorlatokat, és meditáljanak a Föld sorsáért.

A Velvetnek pedig abban a szerencsés helyzetben volt része, hogy eltölthetett egy hétvégét ennek a kellemes hangulatú, ám szinte ijesztően pozitív kisugárzású embernek a társaságában. Oszter Tamás - aki egyébként Magyarország első hivatalos aurafotósa is - zártkörű életmód-tanfolyamán egyelőre csak azok vehetnek részt, akiket ő meghív, vagy akit az ő barátai meghívnak, nekünk mindenesetre sikerült beférkőznünk. Nem hagyhattuk ki: azt ígérték, itt majd megtanulunk lélegezni, meditálni és aurát szabad szemmel érzékelni.

A beteg társadalom, a beteg ember

Oszter Tamás

A kétnapos kurzus egy szombati napon kezdődik a Lauder Javne iskola tornatermében, Budán. Párnát és takarót kell magukkal hozniuk a résztvevőknek, ez utóbbi a későbbiekben hasznosnak bizonyul: én például állandóan fázok. A fehérben prédikáló, harmincas éveit taposó Oszter azzal indít, hogy sokan betegség miatt nem tudnak részt venni a foglalkozáson, és ez azért is szörnyű, mert az egész társadalom beteg.

Oszter lassan és tagoltan beszél, és ez engem eleinte valami amerikai vallási közösség rituális beavatási szeánszára emlékeztet, meg is fordul a fejemben, hogy talán haza kéne menni, mielőtt teljesen kimossák az agyam. Később azonban kiderül erről nincs szó, és miután levetkőzöm született szkepticizmusom, a buli végére még a csakratisztításba is őszintén beleélem magam.

Érthető kételkedésünk eleinte onnan származik, hogy Oszter, aki szabad szemmel látja az aurát, tényleg gyanúsan pozitív ember. Folyamatosan mosolyog és a szeretetre biztat, miközben arról beszél - nagyjából egész szombaton -, hogy a 21. század embere csak mérgeket eszik. Nyilván nem hülyeség ez se, de én lélegezni jöttem, ezért kicsit csalódott vagyok, mikor kiderül, hogy tulajdonképpen a már magamba tömött toxikus anyagok miatt biológiai csoda, hogy egyáltalán még élek; meg az, hogy az öngyógyításhoz vezető út eléréséhez száműznöm kéne az életemből mindent, amit szeretek. Aztán majd jöhet a meditálás, légzés, meg az auralátás.

Búzafű és nyers zöldségek

A teremben lévő negyven ember kérdésekkel ostromolja a hepatitis C-ből és májrákból életmód-változtatással felépült férfit, aki hiába volt tizennyolc éves korára üzletemberként a csúcson, mégis úgy érezte, időközben elveszíti a lelkét. Életét betegsége hatására változtatta meg, azóta nem eszik semmit, ami halott. Ez furcsán hangzik, de azt jelenti, hogy semmit nem főz meg (a sütésről már nem is beszél). Étrendjét elsősorban a búzafű és az igazi nyers és friss biotermékek teszik ki: megtudjuk például, hogy narancs, amit a Tescoban veszünk méreg, és különben is, ezt a déligyümölcsöt eredetiben a szervezet hűtésére használják, ezért aztán igazi hülyeség télen zabálni. Röhejesen hangzik, de kellően hatásvadász tálalással már nem is olyan vicces, leszámítva persze, hogy ember legyen a talpán, aki meg tudja fizetni a sok eredeti biocuccot a jó kis olcsó parizer helyett.

Oszter Tamás és az Aura
Oszter Tamás Amerikában, a Hippokratész Egészségügyi Intézetben tanult természetgyógyászatot. Korábban táplálkozástudománnyal foglalkozott. Létrehozott egy ételkombinációs táblázatot, és összegyűjtött minden információt arról, hogyan élhetnénk, illetve táplálkozhatnánk egészségesebben. Az egyetemen találkozott az aurát megörökítő készülék feltalálójával, Guy Cogginsszal. Kiderült, hogy mindketten szabad szemmel is látják az aurát. Két és fél hónapot töltött nála, és intenzíven foglalkozni kezdett a témával. Magyarországon 2002 elején kezdett el foglalkozni az aurafényképezéssel. Az aura színeiből, kiterjedéséből, a színek egymáshoz viszonyításából kiolvashatóak a személyiség egyértelmű és rejtett jellemvonásai, összes jó és rossz tulajdonsága, hiányosságok, különleges képességek, és a betegségekre, valamint azok okára is fény derül.

A szünetben ugyanis megkóstolhatjuk a sokszor emlegetett búzafüvet, amiből 350 forintba kerül egy felesnyi. Eredetileg rágó, öblögető mozdulatokkal kellene elfogyasztani a gyepszínű lét, aminek tényleg fű íze van, ezért sokkal jobb gyorsan lenyelni, pedig úgy nem olyan egészséges. A búzafűben több mint háromszázféle ásványi anyag és aminosav található, így ha az ember soha mást nem fogyasztana, akkor se lenne túl nagy baj.

Természetesen nem csak az étkezésről van szó a két nap alatt, a boldog élethez ugyanis le kell vetkőzzük félelmeinket és szeretnünk kell önmagunkat. "Ha szereted magad, csak akkor tudsz másokat is szeretni, és ha szeretsz, akkor tudnak téged szeretni." - állítja Oszter. - "A legtöbb ember nem ismeri önmagát elégé ahhoz, hogy tudja: nincs oka nem szeretni magát."

Két és fél millióan a földért

Oszter az év elején együtt meditált 2,5 millió emberrel és a program főszervezőjével, Sri Sri Ravi Shankarral, aki a keleti vallásokat képviseli az ENSZ-ben. Az Art Of Living Alapítvány az egyik legnagyobb nonprofit gyógyító szervezet a világon, fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte február közepén a rendezvényen, ahová százötven országból érkeztek a meghívottak. A föld békéjéért meditáltak a legtöbb ország miniszterelnökével, királyokkal és a világ szellemi és vallási vezetőivel, mivel komoly gondok vannak, most hogy több mint hét milliárdan lettünk. Soha nem volt még a világon ekkora méretű megmozdulás. A meditáció alatt a két és félmillió emberből senki nem látogatta meg az egészségügyi sátrat, azaz nem történt baleset, és még az ég is beborult felettük a közös ohmozástól.

Ohm, om, aum

Az ohm-ot tartják a Hinduk a Hangnak, mely jelen volt a világ és az élet teremtésénél. Az ohm három különböző hangból áll, ezek együttes kántálása adja a mantra (szent írás) alapját. Az ohm hangok megfelelő sorrendben történő használata segít felébreszteni a belső ént, ami ajándék az isteni Brahmantól. Az ohm hangja a Pranava, a szent hang.

Oszter mester a társadalmi struktúra elengedhetetlen változásáról beszél, elmondása szerint ugyanis nőtt az elektromagnetikus impulzus a földön, és ettől hülyébbek vagyunk. A jelenséget persze levezeti: az impulzus növekedésétől lassabban forog bolygónk, csökkent a mágneses tér vonzása, anélkül pedig nincs memória, ezért hülyül az ember. És hogy miért nem hallunk erről sehol annak is magyarázható okai vannak: a média nem akar pánikot kelteni.

A test, lélek, szellem együttese

A beszélgetős szombat után egy jóval mozgékonyabb vasárnap következik. A test, a lélek és a szellem egységét most csakratisztítással hozzuk létre, ami nem könnyű, pláne egy ilyen lehasznált szervezet számára, amilyen az enyém. A tisztító-meditáció lényege ugyanis, hogy a test sokkal érzékenyebb, mikor tiszta, mint amikor tele van minden rémes hús- és egyéb származékokkal.

Már régóta vártam erre, most mégis lesokkol, és bár Oszter doktor igazán meggyőzőnek tűnik agymosás nélkül is, a ziháló légzéssel járó csakratisztító gyakorlatot eleinte nehezen bírom ki röhögés nélkül. De aztán minden erőmet összeszedem, és végül azt kell mondjam, nagyon izgalmas kalandban veszek részt.

Körülbelül ötven percig zihál a tréning negyven fős, idősebbekből és harmincasokból álló csapata, ezalatt szájon át lélegzünk többnyire gyorsan és felületesen, közben végig a hét fő csakránkra, valamint azok színeire koncentrálunk. A zene dübörög, kívülről az egész olyan lehet, mint egy nagyon komoly grupi-parti, legalábbis hangban, ráadásul a térdekkel fel kell venni a légzés ritmusát, ezáltal az ember rángatózni kezd, mint egy epilepsziás. Ezek így együtt már eleve kiütik a szervezetet, és azért nem is lehet felügyelet nélkül csinálni, mert benne van a pakliban, hogy akár el is ájul az ember.

A zihálás végén mindenki lefekszik és élvezi az utazást, amit állítólag fekete-fehérben lehet látni, és nagyon szuper. Én fehéret látok, nagyon-nagyon erős fehér fényt, olyan, mint a menny kapuja, de aztán eszembe jut, hogy talán ez csak a szikrázó napsütésnek tudható be, ezáltal rögtön visszakerülök a földre és az egész értelmét veszti. Kár, mert a zihálás része nagyon bejött, el is hiszem, hogy ezeknek a szerzeteseknek nincs is nagyon semmire szükségük, maguktól lebegnek.

Tiszta csakrák, látható aura, újjászületés

Én még nem lebegtem, de nem adom fel. A másik csakratisztító meditációs gyakorlat alatt feküdni kell, ennek következtében nemhogy nem koncentrálok az adott csakráimra, miközben harminchét tibeti szerzetes ohmozik felvételről, de el is alszom, és csak néha riadok fel arra, hogy most már másik csakrára és színre kéne gondolni. Na jó, akkor ez is odébb van még egy kicsit.

Az auraérzékelő feladatokkal kezdetben jól elvagyok, már-már tehetségnek érzem magam, de amikor meg kellene látnom a kezem körül saját aurám színét, kudarcot vallok. A szemem belefárad, ahogy a középső ujjam hegyére koncentrálok, de valószínűleg annyira akarok látni, hogy kiröhögnek az istenek, és nem kapok semmit sem. Nem úgy mint a többiek: a csoport nagy része ugyanis látja a színeket az ember körül, és Oszter szerint ez meglepő ugyan, de nagyon jó eredmény. Remélem, hogy csak kamuznak, de aztán kiderül, hogy mesterünk szerint mindenki jó színt mondott, így dühönghetek tovább saját bénaságomon.

A légzés lényegére fél perc alatt derül sor, amikor megtudjuk, hogy hét másodpercig kell belélegzeni, majd ugyanennyi ideig ki, és közben nem szabad időt kihagyni. Egész tüdőre kell lélegezni úgy, hogy az ember tüdeje és hasa egyformán magasra emelkedjen. Lehet gyakorolni, a csecsemők ugyanis így lélegeznek, csak aztán elfelejtettjük velük.

A vasárnap fénypontja mégis az újra megszületés, aminél mindenki nevet, csak én sírok, mert nekem fáj az összegörnyedt csecsemőállapot, de ennek ellenére vicces, amikor az anyámat játszó partnerem kilök magából, ezáltal jelezve, hogy világra jöttem.

Összességében nagyon érdekes hétvégém volt, és egész biztos vagyok benne, hogy ki fogom próbálni a búzafű alapú tisztítókúrát is, aminek a végén egy méteres fekete ragacsos anyag válik majd le a bélfalamról, és ekkor teljesen megtisztul a szervezetem. Kicsit ijesztően hangzik? Pedig ez a jövő.