Az egérkísérletek során egyértelművé vált, hogy a terhesség alatt alultáplált egerek leszármazottainál rögtön szülés után, jóval idő előtt hevesen beindul az éhségérzetet kontrolláló leptin nevű hormon termelődése. A kísérletet végző japán orvosok szerint ez a korai hormonműködés átalakítja az agyi keringést, és ezáltal beavatkozik a test energiabevitelt kontrolláló folyamataiba - írja a BBC.
Éhségérzetet szabályoz
A leptint a zsír termeli, és valószínűleg igen fontos szerepet játszik az ételbevitel és energiaráfordítás közötti egyensúly megteremésében, ezáltal tehát segít fenntartani a normális testsúlyt. Ez a hormon akkor választódik ki, mikor az ember eleget evett, a leptin elnyomja az éhségérzetet, és a teltség érzetét kelti. Az extrém módon túlsúlyos embereknél például leptin-injekciókkal szokták elősegíteni a fogyást, bár a megfigyelések szerint néhány ember nem reagál erre a hormonra.
A kísérlet során a vemhes egerek egy csoportjának harminc százalékkal kevesebb táplálékot juttattak, emiatt az utódaik is kisebb súllyal és mérettel születtek. Utána azonban 10 nap alatt utolérték a normál súllyal született egereket, és miután a szükség szerinti súlyt elérték, a leptintermelés fokozódott a normális súllyal született egerekhez képest. Az egerek szervezete azonban nem reagált a magas leptinkoncentrációra, kifejezetten elhíztak. A kisebb súllyal született egerek testhőmérséklete is alacsonyabb volt, mint a normál súlyúaké, a kutatók szerint azért, hogy ezzel is energiát spóroljanak. Az alultáplált anyától született egereknél 6-8 nappal korábban indult be a leptintermelődés. A kutatók szerint a korai leptintermelődés meggátolja, hogy a hormon akadálytalanul eljuthasson az agyba, és így szabályozza a táplálékfelvételt, emiatt híznak el a korai, nagy leptinadagban részesülő egerek.
Betegek a sovány újszülöttek
A kutatást vezető Dr Shingo Fujii szerint az alultáplált embrióknál megváltoznak az agy energiaszabályzó funkciói, és ez hozzájárulhat a később kialakult betegségekhez. Dr Simon Langley-Evans, a BBC-nek nyilatkozó orvos szerint a japán kutatás eredményei valószínűleg helyes teóriát állítottak fel, hiszen ma már számos bizonyíték van arra, hogy az embriók alultápláltsága hosszú távon is betegségekhez vezethet. Már több, állatokon végzett kísérlet is bebizonyította, hogy a születés előtti tápanyag-ellátottság milyen mértékben befolyásolja a későbbi étkezési szokásokat. Például azoknak a patkányoknak az utódai, melyeket a vemhesség alatt alacsony zsírtartalmú diétán tartottak, születés után inkább a zsírban gazdag étrendet preferálták.