Az elhízás nem csak a sok evés és kevés mozgás oka lehet, hanem vírusfertőzésé. Amerikai tudósok most védőoltással kísérleteznek.

A kövérség lehet fertőző betegség is, amit egy vírusfajta okozhat. Az Egyesült Államokban lassan járványjelleget öltő betegségre tudósok szerint egy vakcina kifejlesztése lehet a megoldás - adta hírül az MTI.

"Mosson kezet!"

"Egyen kevesebbet és mozogjon többet!" A kövér embereknek szánt jótanácshoz hamarosan újabb utasítás járulhat: "mosson kezet alaposan, hogy ne fertőzzön meg másokat!". Leah Whigham, a Wisconsini Egyetem kutatója szerint a kövérséget vírusok is okozhatják. Az elmélet, ami szerint a kövérség fertőző is lehet, és nem csak a sok evés, illetve a testmozgás hiánya okozza, nem új keletű, már évtizedekkel ezelőtt vitatkoztak róla.

Dagadt tyúkok

Nikhil Dhuranghar indiai professzor, aki jelenleg a Louisianai Egyetem Orvostudományi Kutatóközpontjának munkatársa, megfigyelte, hogy egy bizonyos fajta vírussal fertőzött tyúkoknak sokkal több a zsírszövetük, mint az egészségeseknek. A Whigham vezette kutatócsoport azt igyekezett kideríteni, hogy vajon melyik vírus van kapcsolatban a madarak elhízásával.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint az állatok elhízását az Ad-37-es emberi vírus serkentette, de az is megállapítást nyert, hogy nem mindegyik alfaja okoz kövérséget.

Védőoltás a járvány ellen

Az Egyesült Államokban az elmúlt 30 évben megduplázódott a kövér felnőttek száma, az elhízott gyerekeké pedig megháromszorozódott. A legutóbbi felmérések szerint a népesség hatvan százaléka túlsúlyos vagy kövér, ennek köszönhető, hogy egyre többen szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésekben, illetve cukorbetegségben.

Whingham ugyan beismerte, hogy elméletét számos tudós elutasítja, mégis tovább folytatja a vizsgálódást a vírusoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A kövérség elleni vakcinát a kutatás utolsó fázisában fejlesztik ki.

Itthon vírus helyett a tévézés a mumus

A magyarok ezzel szemben még mindig a kevés mozgás és a sok tévénézés miatt híznak - írta az MTI. A 2003-2004 közt készült Országos Lakossági Felmérést a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készítette, és meglepő eredményeket hozott.

A vizsgálat megállapította, hogy a cukorból származó energia aránya a férfiak táplálkozásában átlagosan 7,9 százalék, a nőkében 8,6 százalék volt, azaz alacsonyabb értéket mutatott, mint a nemzetközi ajánlások: a napi teljes energia bevitel 10 százalékánál kisebbet. Ez az érték 1992-1994 között végzett kutatásban 13,8 illetve 16,7 százalék volt, tehát az elmúlt tíz évben a cukorfogyasztás megközelítőleg a felére csökkent Magyarországon.

A felmérésből ugyanakkor az derül ki, hogy a férfiak 60, míg a nők majdnem fele túlsúlyos. Ezek az eredmények hasonlóak az 1992-1994 között végzett felmérésben.

A vizsgálat megerősíti azt a vélekedést, miszerint a nem megfelelő táplálkozás mellett többek között a megváltozott - egyre inkább helyhez kötött - életmód, a televíziózásra fordított jelentős idő és a testmozgás hiánya befolyásolja nagymértékben az elhízást.

Nemzetközi trend a dagadás

Kanadai tudósok 34 országban elemezték közel 140 ezer 10-16 év közötti fiatal adatait. A túlsúlyosság előfordulását vizsgálták az étkezési szokásokkal, valamint a fizikai aktivitással összefüggésben. Megállapították, hogy a legtöbb országban alacsony a fizikai aktivitás szintje, míg a tévénézéssel eltöltött idő magasabb volt az elhízott gyerekeknél, összehasonlítva a normál testsúlyú társaikkal.

Az országok 91 százalékánál érdekes összefüggésre találtak: a túlsúlyos gyerekek kevesebb édességet fogyasztottak, mint azok, akiknek nem voltak súlyproblémáik. A kutatók a felmérés után megállapították: az elhízást megelőző programoknak főleg a fizikai aktivitás növelésére és a televíziózással töltött idő csökkenésére kell fókuszálni - derül ki a Tudományos Életmódtanácsok című hírlevélből.