Ebéd
Újra benn!: Reggelizni otthon se szoktam, sőt, mivel egyszemélyes ebédeket vagyok kénytelen készíteni magamnak, általában ezeket se cifrázom túl, a konyhaművészetet inkább estére tartogatva, amikor többedmagammal tudok étkezni. A szokásos elkapkodott, hűtőből előrántott ebédhez képest nem jelentett minőségbeli csökkenést az irodai rendelt lakoma, viszont jobb hangulatban fogyasztottuk el, mint amennyire kedélyes szokott az lenni, hogy a tányér megmelegített főzelékem mellé bekapcsolom az MTV-t vagy keresek pár érdekesnek tűnő videót a youtube-on.
Végre otthonról: Míg otthon a nagy koncentráció közben feltett rizs könnyedén odaéghet, ilyen - a legtöbb esetben is csak mikrohullámú sütővel extrásított - irodában ugyebár nem fordulhat elő. Otthon az étkezés elveszíti szociális jelentőségét, ezért egy évek óta irodában dolgozó jómunkásembernek ekkor, az ebédidőben jön el az emocionális mélypont. Miközben magas tápértékű főztjét eszegeti magányában, feldereng előtte, amint a munkahelyi cimborák kis csoportokban, viccelődve gyalogolnak a sarki kifőzdébe.
Délután
Újra benn!: Ebéd után szoktam bevásárolni menni, mert ilyenkor vannak a legkevesebben a közértben. Ezt most természetesen kénytelen vagyok estére halasztani. Néhány munkahelyi hívást bonyolítok le, örülve, hogy végre nem kell mindig kérni mindenkit, hogy ha tudnak, hívjanak vissza ők. Ha valami nem működik a számítógéppel, egyszerűen megkérdezem a mellettem ülőt, vagy tárcsázok egy melléket, és máris megoldódik a probléma. A konyha állapota ugyan leginkább egy autóbaleset helyszínére emlékeztet, viszont ingyen van a kávé és elmosogatnak az ember után.
Végre otthonról: Ez az a pont, ahol az irodában dolgozás utcahosszal veri az otthoni munkát: egy felnőtt ember hol máshol ápolná szociális kapcsolatait, hol máshol áramoltatná a mindennapok komfortérzetéhez elengedhetetlen pletykákat és hol máshol mutatná be legújabb ruhakölteményét, mint a munkahelyén? Egyedül az azonnali idejű kommunikációs eszköz (pl. a messenger vagy a skype) az a szociális kapcsolatokat ápoló eszköz, melynek tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy otthon vagy az irodában használják. Ellenben hihetetlen pepecselés otthonról régi leveleket előtúrni az outlookból valamint napi 300-as emailforgalmú levelezést bonyolítani, nem beszélve a csak bentről hozzáférhető telefonszámokról.
A nyolc óra vége
Újra benn!: Letelik a munkaidő, elbúcsúzok a kollégáktól, és egy jóleső, már-már elfelejtett érzéssel indulok vissza a buszmegálló felé (hazafelé másik útvonalat próbálok ki). Kevesebbet végeztem, de többet tanultam és - lehet, hogy csak az újrafelfedezés élménye miatt - jobban is éreztem magam.
Végre otthonról: A számítógép kikapcsoló gombját csak este kilenckor nyomom be hátradőlve. Ez kicsit késő, de legalább napközben fantasztikus leletekre tettem szert a Youtube-on és a Myspace-en. Emellett minden tervezett munkával végeztem, miközben abba az illúzióba ringattam magam, hogy a rugalmas munkaidőnek hála, a magam ura vagyok.
|
Összességében: a kísérleti nyulak véleménye
Amennyiben megfelelő jövedelemre tudunk szert tenni otthonról, valóban nem feltétlenül érdemes elviselni az irodák nyújtotta kényelmetlen-
ségeket, órákat vesztegetve el közlekedésre. Persze személyes megbeszéléseken, értekezleteken és találkozókon szinte minden munkavállalónak meg kell jelennie bizonyos időközönként, de vitathatatlan, hogy ésszerűbb csökkenteni az irodában töltött órák és napok számát, ha egyszer ugyanaz otthonról kényelmesebben is elvégezhető. Kis bejárás, sok otthonról dolgozás - ez legyen a jövő. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy jelenleg igen kevés olyan állás létezik Magyarországon, amellyel ugyanolyan jól lehet keresni otthonról, mint az irodába rendszeresen bejárva.
Ön tud ilyen állást? Ne titkolja el! Vagy ön is utál irodában dolgozni? Küldje át ezt a cikket főnökének! Esetleg otthonról dolgozik? Ossza meg velünk tapasztalatait! Akárhogy is, mindenképpen írja meg nekünk véleményét!