Az otthonról dolgozást feltérképező cikkünkre olyan mennyiségű olvasói levél érkezett, hogy talán azt sem lenne túlzás állítani, hogy a témában ennyi résztvevővel készült felmérés eddig még nem is készült Magyarországon. Most már tudjuk, mennyire érzi magát boldognak, elégedettnek és magányosnak egy távmunkás, de azt is megmondjuk, itthon milyen szakmákban a legkönnyebb otthon maradni.

"Kétszer annyit szívsz"

Az otthon maradottak közül szinte mindenki említi, hogy valamilyen mértékben szenved a magánytól. Az ezzel kapcsolatos hátrányokat Julius nevű olvasónk így sorolja fel levelében: "elveszik az otthon varázsa, mert ott vagy egész nap; nincs miről beszélgetni vacsoránál, mert úgy érzed, hogy veled lószar se történik; azt a kevés mozgást is kiiktatod, amivel a munkába járás jár, ezért hízásnak indulsz; igénytelenedsz a külsőd vonatkozásában; 2-szer annyit szívsz, mert lehet." Feltételezzük, hogy ez utóbbit a dohányzásra érti, de ebben korántsem vagyunk biztosak, hiszen más is megállapítja, hogy "az otthon végzendő munka nem annyira elismert." Sok távmunkás érzi úgy, hogy a többiek kevésbé tekintik komoly munkának, amit egy iroda helyett otthon végez el az ember. Még a legközelebbi hozzátartozók is így vannak ezzel néha. "A férjem természetesnek veszi, hogy mivel 'úgyis itthon vagyok egész nap', ráérek várni a szerelőkre, ill. simán elkészül a meleg vacsora" - panaszkodik Andi.

"Ez nem egészen egészséges"

Egy neve elhallgatását kérő olvasónk férjével együtt vezeti otthonról közös vállalkozásukat. Ő azt fájlalja, hogy "a privát életünket és beszélgetéseinket át- meg átszövi a hivatalos megbeszélés, a két életünk teljesen összefonódik." Nem elég továbbá, hogy a munka teljesen rátelepszik a magánéletre, szinte felemészti a privát szférát, közben a társasági létnek is lőttek. Amina így fogalmaz: "bár naprakészen informálódom a világ eseményeiről, otthoni dolgozóként valahogy mégis úgy érzem, mintha kicsit kívülálló lennék." Az elszigetelődés mellett továbbá felléphetnek olyan tényezők, amelyek nemcsak a lélekre, hanem a testre is káros hatással vannak: "10 éve itthon dolgozom, tapasztalatom, hogy fiziológiás hátrányai vannak. Ha nagy a hajtás, van, hogy 4-5 napig nem megyek el otthonról, csak ülök a számítógép előtt. Emiatt eléggé tönkrement a térdem" - számol be Tünde.

Képaláírás

"A főnök nem cseszeget állandóan"

A viszonylagos kötetlenségből eredő szabadságot azért mindenki élvezi. A fent már idézett Andi is megállapítja: "A főnők messze van. Nem cseszeget állandóan, bár eléggé bebiztosították magukat, hogy a napi 8 óra ténylegesen munkával telt-e, azaz mindenféle listák kitöltésére vagyok kötelezve." SCC-vel szemben más ellenőrzési módszert alkalmaz felettese: "kora reggeltől késő estig elérhetőnek kell lenni. Ha akció van, azonnal ugrás. Telefon mindig bekapcsolva, ember mindig onlájn, szkájp mindig zölden." Mindezek ellenére egyetlen olyan levélírónk volt csak, Krisztián, aki egy évnyi távmunka után megcsömörlött: "összességében nem mondhatnám, hogy rossz volt, de mikor felajánlották, hogy járjak be rendszeresen dolgozni, kapva kaptam a lehetőségen". A többiek azonban így is szívesen maradnak irodán kívül, például goom, aki 17 éve területi képviselő: "alighanem borzasztóan zavarna, ha emberekkel nyolc órán át összezárva kellene dolgoznom. Igaz, a napi 100-150 km vezetés is kezd már sok lenni, így negyven felé közelítvén." Ő arra is felhívja a figyelmet, hogy a távmunkában éppen az a jó, hogy vidékről is űzhető, sőt, egyenesen a szemünkre vetette, hogy a korábbi cikkben taglalt kísérlethez budapesti alanyokat választottunk, és a fővárosi viszonyokat elemeztük. Zsolt sem maradt a betondzsungelben: "Egy kicsivel több mint egy évet egy hajdú-bihari falu legutolsó utcájából dolgoztam egy cseh cégnek. Szemben már a nádas. Imádtam a nyarat, kinyitottam az ablakot, csicseregtek a madarak..."

A magyarországi helyzet

A Munkaerőpiaci Alap irányító testülete legutóbbi ülésén 500 milliós keretet hagyott jóvá a távmunkahelyeket létesítő pályázatra.

Magyarországon a dolgozók 2-5 százaléka tekinthető távmunkásnak, míg az EU egyes északi államaiban ez az arány már meghaladja a 12 százalékot is. Hazánkban a munkáltatók részben azért idegenkednek a távmunkától, mert a dolgozók így kikerülnek közvetlen ellenőrzésük alól. Az ellenőrzést ilyen esetekben számítógépes alkalmazások segítségével lehet elvégezni. A munkavállalói oldalon a számítógépes ismeretek alacsony szintje gátolja a távmunka a terjedését.

Forrás: MTI

"Házalós, rábeszélős"

Így aztán nem csoda, ha sokan keresnek otthonról végzendő állást, de ez korántsem olyan egyszerű. Olvasóink tapasztalatai szerint az interneten távmunkaként meghirdetett állások túlnyomó többsége "házalós, rábeszélős". "Semmi komoly lehetőséget nem találtam még" - tudósít minket többek között Viktor. Hogy a keresőknek segíteni tudjunk, következzenek azok a szakmák, amelyekben olvasóinknak sikerült otthonról dolgozva elhelyezkedni. A legtöbben fordítók vagy szerkesztők-újságírók, de velük szinte azonos nagyságú volt nem reprezentatív mintánkban az a csoport, akik saját vállalkozásukat vezetik (esetleg külföldi cég magyar fiókjaként) otthonukban berendezett irodából. Okiratokat otthonról szerkesztő jogászról és távmunkában dolgozó utazásszervezőről csak egy-egyről értesültünk, IT-területen azonban az átlagosnál nagyobbnak tűnik az irodába bejárást nem igénylő pozíciók száma.

"Sajátos munkamegosztás"

Természetesen ez az út inkább olyan munkavállalók részére nyitott, akik már bizonyítottak. A munkáltatók a frissen érkezetteket - érthető módon - szeretik egy ideig szem előtt tartani. Kezdenek azonban megjelenni olyan főnökök, akik elnézik, ha egy-egy napot nem az irodában ülve dolgoznak le beosztottaik. Gergő azt állítja, hogy külföldön már ez a gyakorlat: "Finnországban ás Németországban dívott az a szokás, hogy heti egy nap (többnyire péntek) 'home office' - és amennyire tudom, ez több multinál is működik". Tamás (szintén IT-érdekelt) munkahelye ennél azonban még ennél is jobb példával jár elöl: "a cég alapvetően helyesli a dolgot, de nem nézi jó szemmel a kb. heti három napnál több távmunkát. Többen állandósítottunk egy-egy napot, amikor otthon maradunk." Úgy tűnik tehát, hogy legalább részidős otthonmaradásra a legjobb esélye azoknak van, akik meglévő főnökükkel újra tudják tárgyalni a munkavégzés feltételeit.

Továbbra is várjuk az önök véleményét és tapasztalatait! Nyomban írja meg nekünk, ha még eszébe jut valami!