Hogy megelőzzük testünk lassú, az ülőmunkából következő elcsökevényesedését, a hétvégén próbára tettük magunkat és elmentünk edzeni. Kihasználtuk a Fitneszklubok hétvégéje által kínált alkalmat, és különös nevű meg nagyhírű mozgásformákat próbáltunk ki, három edzőteremben. Élveztük a sportolást, bár a cikk írása közben merev nyakkal ülünk és megpróbálunk nem mocorogni, mert akkor szinte alig fáj a fenékizmunk.
Latin táncos zsírégető
Ezt a szóösszetételt meghallva a legtöbb nőben felcsillan a reménysugár, hogy létezik más módja is a fitnesztermi edzésnek, mint rideg gépeken izzadni vagy aerobik órákon a legbugyutább techno-dance slágerekre ugrálni, miközben az oktató éles üvöltésétől megriadva próbáljuk tartani az iramot. Az Ideál mozgásstúdió latin táncos zsírégetője szerencsére távol áll ettől, bár az elnevezés dacára világmegváltó titokról vagy forradalmi újírásról nincs szó: ha egy órán keresztül táncolunk úgy, hogy szinte minden izmunkat bekapcsoljuk a mozgásba és nem állunk meg, a szervezetünk rejtett tartalékaihoz fog nyúlni: ég a zsír, izzad a test, és ha nem egy pacalpörkölttel jutalmazzuk meg magunkat utána, jó eséllyel adunk le pár kilót a kitartó edzéssel.
Pár nélkül is élvezetes
Ami ezt az órát megkülönbözteti egy sima táncórától, az talán a has- és farizomgyakorlat hatása lehet. Aki igazán intenzív alakformálásra vágyik vagy sokat szeretne fogyni, nem biztos, hogy jó úton jár, viszont tény, hogy a mosolygó arcok átlaga jóval meghaladja a futógépen izzadókét. Ez nyilván azért van, mert a tánc az egyik legkellemesebb mozgásfajta, és aki szereti a latin zenéket, nagyon jól tudja magát érezni egy ilyen edzésen. Árvay Györgyi aerobik oktató elárulta, hogy sokan azért is járnak az órájára, mert a tánciskolához pár kell, ide pedig el lehet jönni bármikor egyedül is.
Akinek viszont nem lenne elég fárasztó a latin zsírégetés és nem veti meg a kondigépek világát, az a fitneszstúdió erre kialakított részében feszegetheti tűrőképessége határait. Miután innen is kidőltünk, zuhanyozásra és hajszárításra is van lehetőség - ami elengedhetetlen, mert a teremben egyáltalán nincs hideg, és a szellőzőrendszeren beáramló friss levegő sem lobogtatja a hajunkat. Ha valaki szupermodern, csillogó edzőtermet keres, ne várjon túl sokat a helytől, mert itt inkább a személyzet és az oktatók kedvessége az, ami megragadja az embert.
Capoeira kettesben
Bár szerkesztőségünk egyik tagja a brazil sport nagy tudója, nem volt alkalma részt venni hétvégi tesztünkben. Mi eddig kimaradtunk a trendi táncos-küzdős sportból, bár birizgálta a fantáziánkat régóta, különösen, hogy a breaktánc is részben capoeira-ihletettségű. A Pitbull Gymbe lépve azonban először megrémültünk kicsit, mert ilyen lepattant klubban régen jártunk: az alagsori edzőtermet belengte a penész és a doh szaga, a falakra egy festés ráfért volna, és a parketta is látott szebb időket (úgy negyven éve). Ráadásul rajtunk kívül összesen egy ember érkezett az edzésre, talpig capoeriás szerkóban. Viszont a tulajdonos család barátságos, és felhívták a figyelmünket arra, hogy ők a küzdősportokkal "tisztességre tanítják a gyerekeket".
Break down, baby!
Szambára rúgunk
A brazil edző, Samuel tudomásul vette, hogy teljesen kezdők vagyunk, ennek ellenére keményen, bár mosolyogva végigvezényelt egy teljes órát. A magnóból szamba szólt, majd később igazi brazil zeneszerszámokat is kipróbálhattunk, miközben Samuel énekelt. De félreértés ne essék: ez nem amolyan tessék-lássék kamucapoeira volt, hanem rámentünk jól a rugós-védekezős technikára, amit ma is érzünk még: a faltól-falig végigtáncolás és rúgás közben folyamatosan az edzőtársunkat kellett nézni, még fejjel lefelé is, amitől rendesen beállt a nyakunk.
A pihenést az jelentette, mikor egymás hátára kellett ülnünk, hogy nyújtsunk, meg az, amikor a földön ülve felüléseket végeztünk. Majd folytattuk a küzdést, és megpróbáltuk összerakni az elsajátított lépés-hátrarúgás-lebukás-lépés sorozatot, és mikor a terem másik végére érve alig láttunk a szédüléstől, kicsit vártuk az óra végét. De büszkén végigcsináltuk, és vígan tapsoltunk meg csörgődoboztunk, mielőtt elhagytuk a két küzdőtársunkat.
Fight a parkolóház tetején
A kommandó vasárnap az Aréna Fitness Centert is tesztelte, ami egy meglehetősen furcsa helyen, a Duna Plaza parkolójának tetején található. Bár a bevásárlóközpont közelsége miatt tartottunk attól, hogy csak forrónacis cicababák és atlétratrikós izompacsirták vesznek majd körül, félelmeink nem igazolódtak be. A recepciósok is nagyon segítőkészek voltak. Míg az egyikük egy pár másodperccel előttünk érkező vendéggel foglalkozott, addig a másik rögtön odajött hozzánk.
A Chuck Norris-féle körrúgás
Aki még soha nem edzett életében, vagy kihagyott egy pár hónapot (mint például a tesztalany) ne fight órával indítson. Az öklözéseket és rúgásokat elegyítő óra ugyanis nagyon megerőltető lehet a számára. Bár a hangos gépi zene és az edzők által diktált gyors tempó kétségkívül hajtja az embert, a kelleténél többször meg kellett állnunk, ami fel is tűnt a két edzőnek, Adrinak és Attilának. Jólesett (és fitneszórákra nem feltétlenül jellemző), hogy ők külön-külön megkérdezték, jól vagyunk-e, majd mondták, hogy nyugodtan pihenjünk, a lényeg az, hogy ne sunnyogjunk ki az óra vége előtt. A gyakorlatokat amúgy könnyű követni, az edzők az óra alatt pedig legalább egyszer odamennek mindenkihez, hogy megmutassák, mit hogyan kell helyesen csinálni. Mi is csak az utolsó mozgáskombinációnál veszítettük el a fonalat, pedig ha valaki elég ügyes, még a Chuck Norris-féle körrúgást is megtanulhatja.
Vasárnap esti zen
Saját tapasztalatból tudjuk, hogy aki egész nap a számítógép előtt ül, annak bizony előbb-utóbb csúnyán beáll a háta. Szerencsére egyre több edzőteremben van jóga illetve gerinctorna. Mi ez utóbbit próbáltuk ki. Bár a gerinctréning nem olyan pörgős és kimerítő, mint a fight, azért némi erőnlét ehhez is szükséges. Az edző, Csilla, itt is nagyon szimpatikus volt, és minden egyes gyakorlatnál elmagyarázta, hogy pontosan mit edzünk és hogyan kell csinálni. Külön jólesett, hogy egy nehezebb mozgássor után megdícsérte a társaságot. A hátizomgyakorlatok mellett kar- és hasizom erősítő gyakorlatok is voltak. Az edzés alatt végig kellemes világzene szólt, így a kimondottan aktív hétvége zárására majdhogynem zen hangulatba kerültünk. Majd vállon veregettük magunkat, és hazaindultunk teázni.
|