Az emberek többsége inkább fogyni szeretne, mint testépíteni. A táplálékkiegészítőkkel szemben pedig valóban sok az ellenérzés. Az újonnan indult Fitnesz és Tudomány című lap főszerkesztője a fitnesz trendjéről beszélt lapunknak.

Dömötör Edit főszerkesztő
"Más sportágakkal ellentétben a fitnesz nem tekint vissza évtizedes tudományos múltra, épp ezért tartom szükségesnek, hogy az újdonságokról cikkek szülessenek, és az érdeklődőket folyamatosan informáljuk " - kezdte lapunknak mesélni Dömötör Edit személyi edző a Fitnesz és Tudomány című lap bemutató sajtótájékoztatója után. A negyedévenként jelentkező magazin valóban szaklap, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy laikusként átlapozva vajmi keveset értettem a cikkekben leírtakból.

Építés helyett fogyás

"A fitnesz iránt gyakorlatilag akkor kezdek érdeklődni az emberek, amikor Béres Alexandra neve a sport kapcsán ismertté vált, és az utóbbi néhány évben vált kedvelt sporttá. Amióta a média is érdeklődni kezdett a fitnesz iránt, tapasztalataim szerint nőtt azoknak azok száma is, akik rendszeresen eljárnak edzeni" - tette hozzá a főszerkesztő, és a fitneszen belül három edzéstípust említett: a kardióedzést, az edzést súlyzókkal, és a strechinget, vagyis az izmokat és ínszalagokat nyújtó gyakorlatokat.

"Hozzám a kardiotréning áll a legközelebb, mert úgy vélem, ez a legtöbb edzésfajta alapja. Azok, akik pedig részt vesznek az edzéseken, azért kedvelik különösen, mert sokak célja nem az izomzatuk építése, hanem a zsírégetés" - tette hozzá az edzőtermi trendekre térve Dömötör Edit. "Annak idején én is azért kezdtem terembe járni, mert kövér voltam. Az edzőm kellőképpen felkészült volt, de amikor megkérdeztem, hogy valamelyik gyakorlatot miért fontos végezni és mi történik a szervezetben ennek hatására, nem tudott pontos választ adni. Ezért kezdtem el először autodidakta módon tanulmányozni a fitneszt, majd tanfolyamokat végeztem el, így lettem személyi edző".

Sportital, sör, foci

A magazinban szakemberek publikálnak olyan témákról, mint például a pulzusszámmérő órák használata, a szívinfarktus utáni edzés lehetőségei, vagy akár a víz, a sör és a sportital összehasonlítása. A sort folytatva Dömötör Erika megemlítette, egyik szerzőjük egy kutató, aki az esetek egy részében terheléstani vizsgálatokat végez, és ezekhez szükséges technikák kifejlesztésén dolgozik. "Nem sokaknak jut eszébe megmérni a focilabda sebességét, mielőtt a hálóba ér: ő megméri" - árnyalta a képet a főszerkesztő.

Szakmai alap

"Egy írásunk pedig egy svájci specialistának a tejsav káros hatásairól szóló előadásán alapul, és ez iránt a szakma kiemelten érdeklődik" - mondta a főszerkesztő, hozzátéve, a cikkeket három kategóriába sorolták: ismeretterjesztő, szakmai és tudományos írások. A manapság divatos életmódmagazinoknál tehát komolyabb lapnak szánták ezt a kiadványt. Dömötör Erikát a táplálékkiegészítőkkel szembeni ellenérzésekről is kérdeztük. A lapban ugyanis ez a témakör is hangsúlyt kap.

Kiegészítő legendák

"Sokan nem az előírásokat betartva szedik ezeket, vagy nincsenek tisztában az egyes adalékok hatásával. Részben ezek miatt sok előítélettel és rémhírrel találkozni ezen a téren. Azon vagyunk, hogy tényszerűen informáljunk ebben a témában" - mondta a főszerkesztő. "A fitnesz azért is izgalmas terület manapság, mert a fejlesztéseknek hála időnként megdőlnek a paradigmák, és a szakemberek újat állítanak fel" - mondta Dömötör Erika.