1. számú tévhit: Minél kevesebb kalóriát fogyasztunk, annál többet fogyunk
Az igazság: ha napi 1200 kalória alá megyünk, akkor testünk nem jut elegendő fehérjéhez és elkezdi lebontani az izmokat. Pedig éppen az izmok segítik a fölös energia felhasználásához. Ha csökken az izomtömeg, lelassul az anyagcsere és ezzel a súlyvesztés is. Állítólag, ha túl kevés kalóriát fogyasztunk, szervezetünk nem termel elegendő mennyiséget abból a leptin nevű hormonból, amelynek feladata az étvágy szabályozása. A leptinkiválasztás csökkenése az alacsony energiatartalmú diéta megkezdése után 48 órával jelentkezik először: az étvágyunk nem csökken, hanem növekszik.
A megoldás: szorozzuk meg a testsúlyunkat hússzal, nagyjából ennyi kalóriára van szükségünk egy nap. Ahogy fogyunk, ezt tovább csökkenthetjük, illetve a plusz energiát mozgással égethetjük el. 1200 alá ne menjünk, inkább a sportolási adagunkat növeljük. Az egészséges fogyás heti egy-másfél kiló, a fokozatos súlyvesztés pedig tartósabb eredményt hoz.
|
2. számú tévhit: A legjobb súlycsökkentő a kardioedzés
Az igazság: a kardioedzés jó módszer a kalóriaégetésre, de izomfejlesztésre vagy -megőrzésre nem. Ha a fogyni vágyó csak ilyen edzést végez, nem erősödnek az izmai, pedig azok használják fel igazán az energiát. Aki veszít egy fél kilónyi izmot a tömegéből, az egy év alatt több mint egy kiló zsírt szedhet fel.
A megoldás: az edzés erősítése. Három hónap alatt egy kilónyi izomtömeggel is gyarapodhatunk, ha heti kettő-öt alkalommal súlyzózunk. Minden sorozat nyolc-tizenkét különböző gyakorlatból álljon, kettő-öt ismétléssel. Ha a 20-as éveinkben járunk, az edzésünknek 20 százaléka legyen erősítés, 80 százaléka kardiotréning. Ahogy éveink száma nő, izomtömegünk pedig csökken, az arányt toljuk el: a 30-as éveinkben az edzés 30, a 40-esekben 40 százalékát tegye ki az erősítés.
3. számú tévhit: Ha kevés szénhidrátot eszünk, a fölös kilók leolvadnak rólunk
Az igazság: bár az alacsony szénhidráttartalmú diéta követői kezdetben többet fogynak, mint a hagyományos fogyókúrát követő társaik, egy év elteltével már nincs különbség a két csoport eredményei között, mutatott rá a pennsylvaniai orvostudományi egyetem vizsgálatsorozata. Ráadásul a szigorú előírásokat olyan nehéz betartani, hogy a diétázó előbb-utóbb bűnbe esik, akkor pedig gyorsan visszahízik. Az Atkins-diéta további hátránya, hogy a szénhidrátok hiánya fáradtságot okoz, márpedig aki fáradt, hajlamosabb sokat enni.
A megoldás: tegyünk különbséget hasznos és haszontalan szénhidrát között! Együnk sokat az olyan egészséges, sok rostot tartalmazó szénhidrátokból, mint a zöldségek vagy a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek. Ezek egyrészt alacsony kalóriatartalmúak, másrészt a bennük lévő rost teltségérzést okoz.
4. számú tévhit: A zsírok felelősek a hízásért, ezért napi táplálékaink kevesebb mint húsz százalékát alkossák zsírok
Az igazság: soha nem hatásosak azok a diéták, amelyek tilalmi listára helyezik a tápanyagok egy csoportját. A zsíroknak köszönhetjük ételeink ízét, és ha ízlik, amit eszünk, könnyebben tartjuk be az étkezési előírásokat. Ráadásul a magukat zsírszegényként hirdető élelmiszerek gyakran rengeteg kalóriát tartalmaznak, mert sok bennük a hozzáadott cukor.
A megoldás: különbséget kell tennünk az egyes zsiradékok között is. Telítetlen zsírsavakat tartalmazó változataik, például az olívaolaj, nemcsak hogy nem ártanak, hanem kimondottan egészségesek. Az olívaolajról köztudott, hogy koleszterincsökkentő tulajdonsága miatt mérsékli a szívbetegségek és egyes daganatok kifejlődésének kockázatát, segít szinten tartani a vérnyomást és megakadályozza az ízületi gyulladás kialakulását, sőt még a bőrt is simává teszi.
A cikk teljes változata a júliusi Elle magazinban olvasható.