horoszkóp

Tilla évek óta szerelmes a konyhájába

dns
2008.11.26. 12:05
Till Attila nagyszüleinek udvarában levágott csirkék futkostak fej nélkül, és az élmény is hozzájárult ahhoz, hogy Tilla megszeresse a főzést, és intim szeretői viszonyt ápoljon a konyhájával. Az Ikea felmérést készíttetett többek közt a magyar emberek főzési szokásairól, amelyet egy kerekasztalbeszélgetésen a műsorvezetőn kívül Béres Alexandra, Tari Annamária pszichológus, Sági Szilárd, a Hal a Tortán szakértője és T. Nagy Tamás gasztronómiai szakember kommentált.

„A főzési kedv és az aktuális nőideál közt látok összefüggést. A korábbi háziasszony-ideál, amelyik összetartja a családot és képes melegséget adni, egyáltalán nem azonos a napjaink anorexiás ideáljával, aki nem áll a tűzhely mellett, hanem zacskókat nyitogat, vagy pedig megpróbálja reformétkezéssel őrizni az alakját. A hagyományos női szerepek közé tartozott a főzés is. Ma a nőnek a derékbősége, a diplomája, a karrierje tartozik ide. A családanya képtől elfordultunk, mintha annak lenne egy olyan sugallata, hogy ő egy formátlan, elhanyagolt, az idejével bánni nem tudó asszony lehet. Itt az alapvető probléma”- mondta Tari Annamária klinikai pszichológus a szexi és okos konyhákról híres Ikea éttermében.

Tízmillió gasztronómiai lap országa

Nézze, hogyan beszélnek a főzésről!

Az Örs vezér téren található Ikeában a főzésről felvetődő kérdések köré szerveztek sajtótájékoztatót a nevüket nem elkoptatott celebritások részvételével, ahol annyi gasztronómiai lap és életmódmagazin képviselője jelent meg, mintha piacunk mérete Németországéval lenne azonos, főzési kedvünk pedig az olaszokéval. A tömegben helyet keresve észleltük, lemondtak róla, hogy kereskedelmi televíziós show-elemekkel dobják fel majd a statisztikai adatok közlésére szolgáló eseményt, például berendezett Ikea konyhában főzni fognak, az enteriőr kialakításából láttuk, kerekasztalbeszélgetés lesz.

A lakberendezési áruház felmérést készíttetett a magyar emberek főzési szokásairól, amelyben többek közt olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy a magyarok szerint a főzés kínos kötelesség-e, örömszerzési mód, esetleg családösszetartó tevékenység? Szóba került a konyhában töltött idő, és az is, hogyan oldjuk meg a napközbeni étkezéseket, ha dolgozunk. A kerekasztalbeszélgetésre meghívott vendégek azt a kisebbséget képviselték, akik szeretnek és tudnak főzni, és konyhájukat a lakásuk központjának tekintik, így a másik oldalt ezúttal nem tudjuk teljes pompában megvilágítani. Kezdjük az immár háromgyerekes moderátor, Till Attila gyerekkori élményeivel, amelyek meghatározták a viszonyát a főzéshez.

Élet a konyhában kutatás

Az IKEA megbízásából a GfK Hungary Piackutató Intézet a főzési és étkezési szokásainkat, valamint a konyha berendezésének szerepét vizsgálta Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában 20 és 59 év közötti megkérdezettek 600 fős mintáján. A válaszadók háromnegyede a gyorsaságot, míg fele az ételek egyszerű elkészíthetőségét emelte ki, mint legfontosabb főzési szempontot. 10 emberből 8 vallja, hogy a főzés érték, és szeretné megtanítani a gyermekét is főzni. A megkérdezettek háromnegyede szerint egy odaadással elkészített étel ajándékkal is felér és a főzés kreatív, majdhogynem művészi tevékenység. A főzni szerető emberek kétharmada szerint a főzés összehozza a családot, közben a családok fele nem is étkezik együtt.

Rohangáltak a levágott csirkék, fej nélkül

„Emlékszem, amikor a nagyszüleim udvarában rohangáltak a levágott csirkék, fej nélkül. Akkoriban minden műveletet a családok végeztek, én például mindig segítettem levágni a vékony rétesszélet. Szeretek főzni, de abba a statisztikai pontba tartozom, akinek nincs ideje rá.” Béres Alexandra fitneszvilágbajnokról is egyértelművé vált, nem a családi hagyományok közt őrzi a súlykontroll szisztémát. „A nagymamám lakásában is futkostak a csirkék, amíg le nem vágták őket, és a kádban is úsztak halak. Menekültünk a fürdőszoba környékéről a húgommal, nehogy látnunk kelljen, ahogyan leütik őket. Nálunk ugyanúgy központi kérdés volt az evés, mint a legtöbb családban. Az volt a legcsodálatosabb közös élmény, amikor nagymamám lecsót főzött.”

Sági Szilárd szakács, étteremtulajdonosnak két konyhája is van. Mint elmondta, az egyikben, a munkahelyén megtermeli azt, amiből a másik konyhájában, az otthoniban megfőzheti, amit szeretne. A Hal a Tortán és a GerillaGrill állandó szereplőjének volt a legkevésbé lehetősége a beszélgetőtársaihoz képest, hogy kifejtse a főzéshez fűződő gondolatait, és gyerekkori élményeire sem tért ki.

Fél kiló burgonyával szocializálni a családot

Nézze, hogyan beszélnek a főzésről!

T. Nagy Tamás ételkészítési szokásait azonban részletesebben megismertük. „Megpróbálom a családomat fél kiló burgonyával szocializálni, bevonom a gyereket is, ne csak kóstoljon, hanem dolgozzon is. A főzés a megújulást is jelenti”- mondta gasztronómiai szakértő, a Francia Gasztronómiai Rend lovagja, aki szerint az orvosok olykor gyógyszerek receptjei helyett ételek receptjeit is felírhatnák, mert a főzés örömforrás az emberek számára, és valószínűleg gyógyító tevékenység is. Ami a konyhák szerepét illeti, minden megszólaló arról számolt be, hogy az étkező a központi helyiség a számára.

„A konyhánkkal nagyon intim a viszonyom, szerelmes vagyok a konyhánkba”- fogalmazott romantikusan Tilla. „Olyan lakásban lakunk, amelyik egy bauhauz házban áll, és eredetileg a legkisebb helyiség volt. A feleségemmel úgy döntöttük, megcseréljük a szobákat, és a nagyszobából alakítottuk ki a konyhát, mi ugyanis ott élünk, a gyerekek ott írják a leckét, ott vannak a fotelek is, és egy nagy, latinos asztal.”

Nekem inkább pörköltet csinálj!

Béres Alexandra konyhájáról annyit tudtunk meg, hogy kényelmes, és alkalmas arra, hogy férjével a reggelit és a vacsorát közösen költsék el. Sági Szilárd konyhája szintén központi helyiség. „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy márciusban kezdtem el felújítani egy házat, és ki tudtam alakítani a megfelelő teret. A lakás hetven százaléka a konyha és nappali egyben. A hálószoba pedig kicsi.”

Visszatérve a női szerepekre, Tilla szerint paradigmaváltás zajlott le a hetvenes évek óta a főzési szokásokat illetően, most már egyre kevesebb ideje van egy nőnek arra, hogy naponta főzzön a családjának. Tari Annamária szerint ezenkívül a főzés teher is lett sok esetben, ő legalábbis leginkább veszekedő párokat szokott látni, ha a bevásárlóközpontba betér. Eszerint az étel hozzávalóinak megvásárlást is nyűgnek tekintik. Sági Szilárd szerint a nők újításait ritkábban fogadják kitörő örömmel a családtagok, mint amikor egy férfi főz valami eredeti ételt.

„Amikor én főzök valami újdonságot, nekem sokkal könnyebb átvinnem azt. Ha ezt egy nő csinálja, akkor gyakran azt mondják, anyu, ez egy bohóckodás, nekem inkább pörköltet csinálj!” Ennyi tanulságot sikerült összegyűjtenünk.

15%

Edith Eva Eger A döntés

3999 Ft
3400 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft