A sima "szia, te istennő" és a szexuális jellegű ajánlatok kivételes esetben viccesek is tudnak lenni, de többnyire nem azok. Olvasóink egy része, a nők nagy többségéhez hasonlóan, ezekre leginkább elkerülési technikákkal reagál: csöndben maradnak vagy elfordulnak, vagy pedig fizikailag is elkerülik azokat a helyeket, ahol beszólogattak nekik. A NaNe nőjogi szervezet honlapja szerint "a szexuális zaklatás megszüntetésének, megakadályozásának szinte legkevésbé hatékony módja - sajnos - a jogrendszer igénybe vétele", bár megtehetjük, hogy rendőrt hívunk, ha fenyegetőnek ítéljük meg a helyzetet.
A jogi út reménytelensége
Létezik ugyan az Európai Uniónak irányelve, amely részletesen kifejti a zaklatás fogalmát és ettől elkülönítve a szexuális zaklatásét is: "a szexuális zaklatás olyan, szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás, melynek célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó megszégyenítő vagy támadó környezetet teremtése". Viszont sajnálatos módon a magyar jogba ezt nem építették be teljes mértékben, még az egyenlő bánásmódról szóló törvény sem nevesíti konkrétan a szexuális zaklatást, és főként állami- és közintézményekre és a munkahelyekre irányul az alkalmazási köre.
Lombos Petra nőjogi aktivista szkeptikusan áll a jogi eszközökhöz: "például a magyar jogrend azt tekinti megerőszakolásnak, hogy ha bizonyíthatóan megtörtént a behatolás. Ebből kiindulva el lehet képzelni, hogyan lép a rendőrség, miután közöltük a zaklatási panaszunkat: szembesítés következne, de a másik gond ugye az, hogy az ember nemigen tud tanukat felsorakoztatni."
Becsületsértési ügyet kezdeményezhetünk, ha a beszólások tartalma, vagy akár a mutogatás, arckifejezések a becsületünket csorbítják, mondta el Dr. Pap Enikő jogász. Ebben az eljárásban az önkormányzati szabálysértési hatóság az illetékes. Tettleges becsületsértés is létezik, ha a cselekmény a női becsület ellen irányul, például a fenék megmarkolásával vagy erőszakos csókkal. A bűntetőjogi mellett polgárjogi eljárást is lehet kezdeményezni a személyhez fűzödő jogok megsértése miatt. Dr. Pap szerint viszont a gond az, hogy a jogalkotók nem elég érzékenyek a nők elleni diszkrimináció problémájára, még a súlyosabbakra sem.
"Állja ki a sorát!"
Az általános női "nem hallom meg"-reakció pedig azért nem működik a jogvédő szervezetek tapasztalat szerint, mert pontosan tudja a beszóló, hogy hallottuk a domború idomainkra vonatkozó megjegyzését, és a hallgatásunk arra ösztönzi, hogy még inkább próbálkozzon. Lombos Petra szerint ezért jobb, ha visszaszólunk, mert ez általában a meglepetés erejével hat a molesztálóra. "Szerintem ez a hatalomról szól" - mondja. "Egy közterületen beszólogató pasas arra apellál, hogy szó nélkül ellibegsz és ő nyer: azzal, hogy mély zavarba hoz." Az aktivista tanácsa, hogy trenírozzuk magunkat a verbális visszavágásra.
Egyik olvasónknak teljesen bevált az ösztönös visszaszólás. "Legutóbb görkorival mentem két utcával arrébb lévő ismerősömhöz, és tényleg semmim nem lógott ki a ruhámból. Erre egy betont lapátoló foghíjas egyén rátámaszkodott a nyélre, és csak annyit mondott: 'Istenem'. De olyan hangsúllyal, hogy az már sok volt. Reflex-szerűen megfordultam és megkérdeztem tőle, hogy muszáj neki állandóan beszólnia? Na ezzel okoztam neki némi fejtörést, ugyanis meglepte, hogy visszaszólok. Azelőtt sosem csináltam ilyet, de azóta nem hallottam semmi onnan jövő "dícséretet", a tömeges bámulást leszámítva."
Egy másik alkalommal nyálcsorgató vigyorgás kíséretében utána szóltak egy döcögő Ladából, írja olvasónk, "hogy de szívesen magukévá tennének - persze ezt nem ilyen stílusban. Először padlót fogtam, de szerencsére gyorsan feltaláltam magam és vigyorogva közöltem, hogy állják ki a sorukat. Az ötlet azt hiszem a Szex és New York című sorozatból jött, mikor Mirandát érte hasonló helyzet az utcán. Az utcán a munkások egyike utánaszólt, hogy de megkettyintené, mire ő megfordult és jó hangosan odaszólt, hogy akkor pont kapóra jön neki, mert éppen dugni akar. A munkás ijedten csitította, hogy fogja már be a száját, neki felesége van..."
Eressze el a fenekemet!
|
A NaNe tanulmánya szerint az utcai zaklatásnál és a járműveken is az a leghatásosabb reakció, ha felhívjuk a zaklatásra a többi járókelő vagy utas figyelmét. "Az ilyen reakciónak éppen azért van gyakran nagy hatása, mert a zaklató erre számít a legkevésbé, és mert megfordítja a helyzetet: immár ő szégyelli magát, nem az általa zaklatott személy. Járműveken többeknek bevált a fél villamoson való átkiabálás: 'Azonnal tegye vissza a nemi szervét a nadrág-
jába!'. A zaklató az ilyen helyzetből általában menekülni igyekszik."
Lombos Petra mesélt olyan tapasztalat-átadó beszélgetésekről, amelyekből kiderült, hogy "a legjobb, amikor az ember a közvéleményt fordítja meg. A beszólogató, fogdosó férfiak ugyanis arra számítanak, hogy például a villamoson vagy a tömött buszon nem tudsz majd a tömegtől arrébb menni. Volt olyan nő, aki kipróbálta, hogy mi történik, ha hangosan megszólítja a zaklatót. Mikor felkiáltott, hogy miért fogdos?, a tömeg nagyon gyorsan mellé állt és a cekkeres nénik is ott drukkoltak." A vége pedig az lett, hogy leszállt a pasi.
Hivatalos nyilvánosság
A sokat idézett, rózsás lelkű bókolók, az építőipari munkások folyamatos hadjárata ellen szintén megoldás lehet a nyilvánosság. Lombos Petra szerint, ha nagyon elviselhetetlen a leszólítgatás és utcai zaklatás, fel kell írni az építtető cég nevét és levelekkel bombázni őket. Ez szintén nem jogi lépés, viszont egy csoportos megmozdulásnál működhet.