Az első mozdulatsorok még hibátlanul mentek, aztán félidőben beremegtek a tagjaim. Bíztam benne, hogy nem a mentők visznek el, és szerencsére nem is ért semmiféle rajzfilmbe illő, béna baleset. Mivel megúsztam, emelkedett hangulatban emlékezek meg a napról: a jóga elsődleges szerepe a testi folyamataink tudatosítása és elménk harmonizálása a napi hatalmi drámák után. Üdvös módszer a negatív tudati sémáink csitítására, és a zsúfolt metrón felparázslott szellemünk elnyugtatásához.

A terembe lépve először a falakra szerelt középkori (vagy nagyon is evilági) szadó-mazó kínzóeszközök késztetik megtorpanásra a szemlélőt, majd tekintete átsiklik a gyönyörű terméskő falon, és megnyugszik a minden vallással kompatibilis oltár mécsesein. Túl korán érkeztem, mint mindig, így először a kiábrándítóan kevés résztvevőn merengtem, de nem sokáig, mert az utolsó pillanatban megérkezett a gyakorlók népes tömege. Szinte már alig fértünk el a tágas jógateremben. Polifoamon érlelt kemény fenekek, edzett hüvelyizmok, feszes ánuszgyűrűk és erős végtagok tudatos tánca vette kezdetét.

Empátiával a bénák iránt

Nézegessen jógázókat, nyugtató!

A jóga óra előtt két órával már nem szabad inni és enni, mert a legváratlanabb pillanatban köszönhet vissza gyomortartalmunk. A Hatha Jógának nevezett módszerbe Sárig Hajnalka jógaoktató vezetett be egy sajátos médiaesemény során, amikor is újságírók gyűltek össze a Gold Center Sport- és Szabadidő Központban. A kurzus vezetője kellő empátiával rendelkezett, és a bénák iránti segítőkészséggel rendelkezett. Megtudtuk, hogy a "rohanó nyugati embernek" először a jógával kellene közelebbről megismerkednie, és csak utána a meditációval, hiszen, a tudat kiüresítését a test kontemplatív megfigyelésével kell kezdeni. Ha légzésünkön nem tudjuk rajta tartani a figyelmünket egy percre sem, a tudati működésünk is ki fog csúszni az ellenőrzés alól. A tudatosságot végig kell vezetni az egész testen, végül elpihenni hagyni a szellemet.

A jóga ősi keleti mozgásforma, melynek gyakorlatai a nyugati ember számára nehezen kivitelezhetőek. Ennek oka nem más, minthogy gondolatainkban jóval merevebbek vagyunk, mint a keleti filozófiákat követők, és ez testünkre is kihat. Az indiai jógamesterek rugalmasságának titka elsősorban az elméjükben keresendő, ha ott rend, nyugalom van, testük jobban engedelmeskedik. A nyugati ember nagyon le van terhelve: órája van, de ideje nincsen, és hogy tempót tudjon tartani a rohanó világgal, minden erejére szüksége lesz. A napi hajtás után azonban nem árt egy kicsit megpihenni, relaxálni. Életmentő lehet. Egy jóga órán nem csak a lélek csendesedik el, de még az alakunk is szépen formálódik.

Nyugati testre szabott, keleti mozgásforma

Az ősi keleti jóga némileg megszelídítve sokkal inkább „felhasználóbarát” a nyugati ember számára, hát még akkor, ha speciális segédeszközöket is segítségül hívunk a gyakorlatokhoz. A jógával kapcsolatban rengeteg tévhit él az emberekben, az egyik például az, hogy pihentető, egyáltalán nem izzasztó mozgásforma. Ez nem igaz, hiszen a gyakorlatok kőkeményen megdolgoztatják az egész testet, rugalmassá téve a gerincet és az ízületeket, megerősítve az izmokat, mirigyeket és belső szerveket” – állítja Sárig Hajnalka jógaoktató, aki Budapesten az első speciális segédeszközökkel felszerelt jógateremben tarthat itt órákat. A már megszokott jóga segédeszközök – pl. tégla, hengerpárna – mellett a teremben falra felszerelt köteleket találunk, melyeken akár fejjel lefelé lógva is végezhetünk gyakorlatokat. A fordított testhelyzet nagy előnye, hogy fiatalít, hiszen serkenti az arc és a fejbőr vérellátását. A kellemes hangulatú, kő és fa kombinációjából álló teremben garantált a felfrissülés.

Így szabadulunk meg a pokoli kínoktól

Teljesen nyilvánvaló, hogy a XXI. századi Európában a jógának nem ugyanaz a szerepe, mint ami keleten volt az archaikus időkben. A mai, átlagos érdeklődő valójában nem is veszi komolyan a jóga gyakorlását, és csak az első kudarcra vár, hogy az egésznek hátat fordíthasson. Mivel a jóga a szellemi hierarchia tudománya is, ezért a jógázás elkezdésekor tisztában kell lenni azzal, hogy honnan és hová szeretnénk eljutni a gyakorlással. Általában hétféle okot különböztethetünk meg, ami miatt valaki a jóga ösvényére lép. Jógázhat például valaki azért, mert szeretne a "pokoli szenvedéseitől" megszabadulni, elege van, nem bírja tovább élete különböző megpróbáltatásait, és szeretne ezektől megszabadulni. Mások testi - sokszor gyógyíthatatlan - betegségekben szenvednek, és szeretnének egészségesek lenni. Megint mások, bár testileg egészségesek, de lelki-tudati szinten szenvednek, legtöbbször saját érzelmi vagy gondolati rendezetlenségeik miatt, és szeretnének kiegyensúlyozott életet élni. Vannak olyanok, akiknek sem pokoli szenvedéseik, sem testi vagy lelki-tudati betegségük nincs, viszont keresik az emberi élet értelmét, szellemi keresők, akik szeretnék megtalálni a születések körforgásából kivezető utat.

A pózok kihívást jelentenek

"A jógaórák másfél órásak, a teremben állítólag gyorsan repül az idő, és minden egyes porcikánk garantáltan át lesz mozgatva. Ha az ember a jóga szerelmese lesz, nem tud tőle szabadulni, az élete részévé válik. Én tartok személyi edzéseket is, oda is becsempészem a jóga gyakorlatokat, 80 százaléka az edzéstervnek ezekre épül"- mondta a jógaoktató. "Ha azt szeretnénk, hogy tartós legyen az eredmény, a jóga jótékony hatásait sokáig élvezhessük, akkor egy héten 2-3 alkalommal jógáznunk kell, és lehetőleg minden reggel minimum 20 percet. Remek kiegészítő edzésnek is – más mozgásforma mellé -, hiszen rugalmassá tesz és ellazít. A jógapózok kihívást is jelentenek, olykor ugyanis csak akkor vagyunk képesek megcsinálni őket, ha félelmünket legyőztük. Ám ha elménket sikerül lecsillapítanunk, minden menni fog."

"A jóga teljesen regenerálja a testet, és ami a legnagyszerűbb benne, hogy lelassítja az öregedést. „Sose késő elkezdeni, mindenkinek csak ajánlani tudom! Azonban csak tapasztalt, jól képzett oktató – aki nem egy féléves gyorstalpalón tanult meg jógát oktatni - segítségével sajátítsuk el a mozdulatokat"- tanácsolja a szakember, aki jelenleg is képzi magát, méghozzá egy nemzetközi kurzus keretében. Külföldön a jógában rejlő lehetőségeket sokkal jobban kihasználják, mint nálunk, Németország egyik klinikáján a rehabilitáció fontos része a szívbetegségben szenvedőknél. A jóga terápiának sem utolsó, erről Hajni maga is meggyőződött: „Elég súlyos gerincproblémám volt, az orvosok azt se tartották kizártnak, hogy megbénulok. A rendszeres jógázásnak köszönhetően ma már nyoma sincs a betegségemnek.”

Ép testben szép lélek

Hétköznapi mozgáskultúránk zöme tudatlan módon zajlik. Ugyanez vonatkozik gesztikulációinkra és testtartásunkra, nem beszélve a járásról és a légzésről. A jóga szó annyit jelent, „egyesíteni”, a figyelmünket valamire irányítani és összpontosítani. Mély és bensőséges kapcsolat önmagunkkal. A jóga indiai kultúrkörből származó önismereti, szellemi út. Az egyén tapasztalatszerzését helyezi előtérbe. A tapasztalatszerzéssel egyértelművé válik a korábbi ismeretek helytállósága és az eredmény valódi tudás lesz, amely már nem igényel semmilyen további hitbéli energiát ahhoz, hogy igaznak tekinthessük. A jógikus gondolkodásmód azt tarja, hogy a valódi tudás egyetlen módon érhető el: tapasztalatszerzéssel. A jóga tanulásának fontos sarokköve a tudatosság, amely az élet minden területére kiterjed. A tudatosság azt jelenti, hogy ismerjük a bennünk zajló folyamatokat, legyen ez testi, lelki vagy tudati. A jóga gyakorlója megtanulja megérteni a belsőjében zajló folyamatokat, ezáltal könnyebben megérti a körülötte zajló eseményeket és környezetét.

Mint azt a kurzus alatt megtudtuk, a jóga fejleszti az egyensúlyérzéket, koncentrációképességet, növeli az önbizalmat, emésztésjavító hatása van. Egészségmegőrző, fiatalító, lassítja az öregedési folyamatokat, vérnyomáscsökkentő, stressz oldó, és a lista még hosszan folytatódhatna.