A ketrecben tartott tojótyúkok mostoha körülmények között élnek: az európai standard szerint egy tyúk számára csupán egy A4-es lapnyi helyet kell biztosítani, és egy ketrecbe általában öt állatot passzíroznak. Az állattartás körülményiről viszont a vásárló a "friss tojás"- vagy a "farm tojás"-feliratból nyilvánvalóan semmit sem tud leszűrni. Ráadásul még ha akarnánk, sem igazán tudnánk vásárlásunkkkal tiltakozni a ketreces tartás ellen, hacsak nem rendelkezik a nagynénink saját, szabadon tartott tyúkállománnyal. A felmérések szerint Európában a tojótyúkok háromnegyedét, Magyarországon pedig egyharmadát tartják ketrecben, ami állatkínzással határos.
Csonka csőr, mutáns láb
A ketrecben tartott állatok viselkedése a szervezet szerint megváltozik, hiszen nem tudnak kapirgálni, porfürdőzni, és szenvednek a bezártságtól, csőrüket lecsípik, és lábaik is megnyomorodnak attól, hogy amíg tojóképesek, egy helyben kuporognak. Az EU-ban 2012-től tilos lesz a hagyományos ketreces tyúktartás, tehát vagy fel kell javítani a ketreceket (tojófészekkel, egy söralátétnyivel nagyobb területtel és ülőrúddal), vagy alternatív módszerekre kell berendezkedni. A Fauna Egyesület és partnerei által végzett felmérés szerint ezek a módszerek, vagyis a mélyalmos, a szabad- és az ökológiai tartás legyen a követendő példa.
Mélyalmos tartásban az állatokat zárt helyen, de nem ketrecben tartják, ülőrudat helyeznek el nekik és tudnak mozogni. Szabad tartásban az állatok kint lehetnek, mozoghatnak, tojófészket választhatnak. Igaz, hogy ezek a tenyésztési formák költségesebbek, de az EU kompenzálja a többletköltséget. A Compassion in Word Farming szervezet pedig Aranytojás díjjal jutalmazza azokat az európai vállalatokat, amelyek áttérnek a nemketreces tojások forgalmazására és felhasználására. Ehhez a kezdeményezéshez a Fauna Egyesület is csatlakozott, és idén első alkalommal itthon is kiosztották a díjat, amelyet négy cég kapott meg. A Marton Tésztaüzem Kft. a szervezet számításai szerint 13 ezer tyúkot mentett meg. A vállalat képviselője elmondta, 2012-re szeretnék elérni, hogy csak és kizárólag mélyalmos tartású baromfifarmról szerezzenek be tojást. Másodikként Kovács Lázár vehette át az oklevelet és a díjat. Az RTL Klub sztárséfje elmondta, reméli, hogy másokat, főleg kollégáit is sikerült ösztönöznie arra, hogy változtassanak a nem túl kedvező számadatokon.
Harmadikként a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft-t jutalmazták. Ők félév alatt csaknem félmillió tyúkon segítettek. Bár a Fauna szerint náluk a legkevesebb a ketreces tojások száma, Ladár Zsuzsa, a cég kommunikációs igazgatója elmondta, csak akkor gondolkoztak el azon, hogy gyökeresen kellene változtatni a „boldog tojások” arányán, amikor egyre több vásárlói levelet kaptak. A McDonald's is kapott díjat, terveik szerint 2010-ig teljesen kivonják a ketreces tojásokat a reggeli menüből. A Fauna számításai szerint a négy díjazottnak a magyarországi állomány 15%-át sikerült kimenekítenie a ketrecből. A díjátadó ceremónián Kovács Lázár budai éttermében megkóstolhattuk, hogy mennyivel finomabb a nem ketrecben tartott tyúkok tojásából (olívaolajjal és petrezselyemmel) készült omlett illetve a crème brulée. Az ízek mellett mi inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy ha Magyarországon több élelmiszerbolt kínálna nemketreces tartásból származó tojást, az emberek hajlandóak volnának-e több pénzt kiadni érte, és egyáltalán, foglalkoztatja-e őket, hogy milyen tojást esznek.
Gábor, 29
Itt tipikus tudatlan fogyasztó vagyok, annyira nem foglalkoztat, bár nyilván, hogy ha rágondolnék, akkor igen, de egyébként nem. Valószínűleg vennék nem ketreces tartásból származó tojást, nem minden nap, de elképzelhető, ha eszembe jutna, akkor igen. De nem tekintem ezt központi kérdésnek.
Anna, 46
Engem foglalkoztat a kérdés, hogyne, hajlandó lennék többet fizetni érte. Nálam ez egyébként is eléggé számít, mert eléggé, hogy mondjam, gourmet vagyok, meg figyelek arra is, hogy a családom hogyan él. Eléggé horrorisztikus, meg sokkoló, amikor az ember látja, hogy honnan kerül ide a tojás. Az a baj, hogy nem tapasztalom itthon, hogy az emberek foglalkoznának ezzel, mondjuk én eléggé internacionális alkat vagyok, tehát sokat utazom, de itthon még mindig nem látom ezt. Mindenki inkább arra törekszik, hogy olcsó legyen a dolog. Sajnos nem vagyunk olyan gazdasági helyzetben, hogy mindenki megengedhetné magának.
Gabi, 37
A tojást mindig otthonról hozom, a családtól. Nem értek egyet azzal, hogy hogyan tartják az állatokat. Szerintem hajlandóak lennének az emberek többet költeni a nem ketreces tojásra, már többen figyelnek erre szerintem.
Manyi, 62
A ketrecest nem venném meg, csak azt, ami szabadban van, az a legjobb tojás. Én tojást a Lehel piacon szoktam vásárolni, ott van egy ilyen téesz vagy nem tudom. Azért nem jó a ketreces tojás, mert nincsen olyan táperő abban, mint a szabadtéri tyúkban vagy csirkében. A csirkét is azt szeretem, mert ezeken ettől a táptól vagy akármitől lehet érezni a büdös illatát. Mikor az ember felemeli a fedőt, ahogy főz, olyan büdös, hogy inkább többet ad az ember érte, és akkor jóízűt tud enni. Ha 5-10 forinttal lenne drágább a szabadtartású doboza, azt nem venném meg, de ha 3-4-gyel, azt igen. A piacon ez a gyönyörű tojás 23 forint, vidékről hozzák egy tanyáról. Hogyhogy a csőrét levágják a csirkének? Igen, igen, a ketrecesben együtt vannak az állatok, nincs olyan szellőzés, mint a szabadtéri tyúknak vagy kacsának.
Gyula, 74
Én aszerint vásárolok, hogy van-e rajta pecsét vagy sem. Mivel nem tudhatom, hogy az eladó valósat mond-e, hogy tényleg szabadtartású vagy nem, inkább a pecsétet nézem. Én vásárolnék drágábban, ha nem ketreces tartásból származik, 4-5 forinttal többért maximum.