"Ez azért elég vad" -mondta a vonuló, tangás transzvesztiták láttán egy fehér csizmás nő, de nem tudtuk könnyen eldönteni, ez kritika-e vagy dicséret. Király Tamás végre újra divatbemutatót rendezett, és habár tudtuk, ha az olasz-magyar kulturális fesztivál szombati záróprodukciójaként tervez műsort, a két évvel ezelőtti Babies and Gentlemenben brillirozó férfimodellje ezúttal nem fog nővé alakulni a színpadon 18 perc alatt, és a recikált anyagokból összeállított medikál fétisrobotot sem csodálhatjuk meg zárásképp, de azért nagyon vártuk a show-t.
A mirelit zacskók extrémek lettek volna
A Ferenciek terén egy belga, majd egy holland negynevesekből álló turistacsoport kérdeze tőlünk, merre találják a Kirali Tamash Fashion Show-t, akiket a Petőfi Literature Muzeumba irányítottuk, majd mi is követtük őket. Hízelgő volt, hogy a bejáratnál a divatterveztő asszisztense külföldi újságíróknak hitt minket, és angolul kísért a sajtónak fenntartott terembe.
Annak ellenére, hogy a rendezvényt kevés helyen hirdették meg, a fotósoknak elkülönített dobogó zsúfolásig telt, és még Anettka életén szocializált, kedvenc bulvárpaparazzóink is megjelentek. Visszafogott közönség gyűlt össze, kompakt géppel játszadozó kisgyerekek és nagymamák is érdeklődtek, és jó néhány budapesti fashion victim finom, márkás holmiban. Ebben a környezetben csak az számított volna extrémnek, ha a Tescóban forgalmazott mirelit zöldségek zacskójából varrtunk volna magunknak ruhát, de még az is arra mutatott volna, hogy fogyasztók vagyunk.
Védenek a szagoktól és inzultusoktól
Király Tamás ugyanis - az értelmezésünk szerint - transszexuális szimbólumain keresztül arra hívja fel a figyelmet, hogy a divat mint virágzó üzletág érdektelen. A divatheteken az elkövetkezendő két szezon színeit és fazonjait figyelni, majd azokat méregdrágán lekoppintani abszurd és fölösleges. A divatdiktatúra ma azt jelenti, hogy a Westend legtöbb üztetében ugyanazt az árut kaphatjuk meg, a trend meghatározza, mit szerezhetünk be.
Ezzel szemben Király trendtelen műalkotásokban gondolkozik, és azzal, hogy ezek haszontalanok volnának, maga a tervező is vitatkozik. "A kreációim villamosra valók. A nagy ruhák megvédenek a szagoktól és az inzultusokról"- hangoztatja. Király Tamás úgy tartja, például a collstok-szoknya a modern női ruhatár hasznos kelléke, amelyiknek a hosszát az alkalomhoz illően variálhatjuk a bokáig érőtől a szuperminiig. Lássuk tehát napjaink nőjének ruhatárát.
Japán animék vagy mítoszok
Elsőként arra kerestük a választ, hogy a felvonuló lényeket a japán animék világa inspirálta-e, vagy egyszerűen Király Tamásnak sok aranyszínű patája és karlyuk nélküli ruhája volt otthon, amit itt gond nélkül felhasznált. Másrészt meg a görög mitológiában kerestük a megoldást, majd beugrott az Apocalypto című film is, amikor egy gyöngyökbe és aranyporba burkolt pucér modellt hordoztak körbe kézihintón az eltakart arcú szolgák. A modell gyöngyökkel ostorozta a papírmaszkot sűrűn igazgató hordárokat a show kedvéért.
A felvonultatott darabok közül azokat értékeltük, amelyek posztóhurkára hasonlítottak és elegánsan körbefonták a modelleket. A papíról kivágott darabok arra voltak jók, hogy megfigyeljük, melyik modell feneke nem narancsbőrös, és az androgün fiúk közül ki nem borotválja a lábát. Az egyetlen férfinak öltöztetett fiúmodell a csupán Áronként ismert, állandó Király-modell volt, aki ezúttal pénzzel tömött mellényben mutatta meg magát. A modellgarnitúrával a tervező ritkán variál, egyetlen új arcot láttunk most, Papp Valentinát, aki a nyár szürreális interjúját adta nemrég a Velvetnek, és azóta sem tudhatjuk, vajon szokott-e Amy Winehouse-szal vásárolgatni Londonban.
Akadálymentes gyöngyruha
A fekete ruhás, karnéküli énekesnő, Domonkos Csilla a tervező állandó alkotótársa, mostani gizmósága szintén japán szörnyekre emlékeztetett. Ezt már csak az tudta fokozni, amikor a szőke, folyton tátott szájú férfidomina nyakörvön és láncon becipelt egy ezüst hernyót, aki valójában gördeszkán csúszott és fóliadarabokat hagyott emlékül maga után.
Az anyagválaszték a kartonpapírtól kezdve a latexen és a gyöngyön és a drótból készült, lecsatolható falloszon át nem sok variációt mutatott, de legalább konzekvensen hordhatatlanok például a multinacionális cégek recepciósainak. Azt kevésbé tudtuk értelmezni, hogy Király egy kerekesszékben lekötözött lábú modellre aggatott gyöngyöket, akit egy magassarkús transzvesztita tolt be. Biztosan lefedetlen piac a mozgássérülteknek gyöngyruhát készíteni, de ha ez egy kinyilatkoztatás, akkor jobb lett volna, ha tényleg járásképtelen embert ültet a székbe. Modellje a bemutató után saját lábán igyekezett a Gödörben tartott afterpartira.
Nem mar, csak fojt
A kígyóbőr utánzatú ruha önmagában nem volt túlzottan érdekes, de az, hogy egy durván kisminkelt férfi hordta, és a kezében egy élő kígyót tartott, emelte az esztétikai értékét. Később megtudtuk, Som Lajos tigrispitonját láttuk, de a zenész nem lép fel vele. Mint gondozója elmondta, az állat nem mar, hanem fojt, de embert nem, legfeljebb macskát, ha éhes.
A bemutatón sem a Király-rajongó hazai tervezőket (például Lakatos Márk, Herczeg Zoltán), és Ungár Anikón kívül a hazai celebvilág oszlopos tagjat sem láttuk, Perjés Péter, New Yorkban élt színpadi rendezővel igyekeztünk értelmezni a műsort. "Ehhez hasonlót láttam odakint, de sajnos neveket nem tudnék említeni. Emlékezetes volt."