A férfiak teszik ki a testükkel elégedett negyven százaléknyi magyar nagyobb részét tudtuk meg a Tárki és az Image Factory közös felméréséből, ami azt vizsgálta, hogy mennyire elégedettek a magyarok a külsejükkel. A testével elégedett negyven százalék 2/3-a az esetek többségében elégedett, míg 1/3-a szinte mindig elégedett a saját külsejével. A férfiak fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyanígy.
A válaszadók közel kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek egynegyede (22%-a inkább, 3%-a kizárólag) párválasztásnál a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tizedik magyarnak a külső az elsődleges párválasztásnál (3% szerint kizárólag, 8% szerint inkább). A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek (13 illetve 10 százalék). Emellett a nők körében jóval magasabb azok aránya, akik a belső tulajdonságokra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak (28%-uk vélekedik így, míg a férfiaknak csak a 20%-a).
A magyarok harmada irigykedik
A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre. A nők között magasabb az irigykedők aránya, mint a férfiak körében: 36%-uk nyilatkozott így, míg a férfiaknál csak 21%. A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen. Közülük csak minden ötödik irigykedett már valaha ismerőse, rokona külsejére.
A külső a munkában is fontos, a magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék. A karrier és a külső az irigységhez hasonlóan szintén leginkább Budapesten fonódik össze. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen nekik nagyjából 14 %-uk élt át ilyen élethelyzetet.
A politikában is a szépség számít, kivéve a románoknál
A munka és a magánélet mellett a politikában is nagy szerepet játszik a külső, és ezt az Egyesült Államokban több évtizede végzett kutatásokkal is alá tudják támasztani.
Különféle tesztek során az átlagos testarányokkal rendelkező és szimmetrikus arcú jelölteket ítélték meg a legkedvezőbben, ha egyéb információ nem állt rendelekzésre. Azt is kimutatták, hogy kizárólag a politikailag legtudatosabb választók kerülik a külső megjelenés alapján meghozott döntéseket. Régóta vizsgálják, hogy a megjelenés bizonyos összetevői – például a dominancia, a vonzó arc, vagy a babaarcúság – hogyan határozzák meg a választók döntését. Míg azonban a korábbi amerikai kutatásokban a babarcú politikusokat részesítették előnyben, addig ma az a lényeg, hogy az arc hozzáértést sugalljon – állítják a szociálpszichológusok.
Egy 2007-es román kutatás ellenben arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A „csúnyasági listát” Traian Basescu államelnök vezette (14% szerint ő a legkevésbé vonzó), aki ellenben az emberek több mint felének bizalmát élvezte. A legszebbnek Cristian Boureanu liberális képviselőt, valamint a miniszterelnök Calin Popescu Tariceanut találták, de ők álltak a bizalmi lista alján is.
A szemérmesebb hazai közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Az azonban érdekes, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetében hozott újat a magyar politikába, hanem a pártok jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak az előző rendszer öregedő, szürke öltönyös politikusaival szemben.