Nem csak a méret a lényeg
A vizsgálat során 4000, 70-79 év közötti nőt vizsgáltak, megállapítva, hogy a felnőttkori lábhossz összefüggésben van a gyermekként átélt környezeti hatásokkal, illetve a testi fejlődés szakaszában követett étrenddel, mindez pedig a későbbiekben befolyásolja a koszorúér megbetegedések kialakulását. Az orvosok azonban hozzátették, a szívbetegségek kockázata természetesen mástól is függ, befolyásolja az életkor, a túlsúly, és a dohányzás is.
A bristoli orvosok szerint a magas, nyúlánk alkat jelentős mértékben köszönhető a születéstől a pubertás korig terjedő életszakasz pozitív környezeti hatásainak, amelyek természetszerűen kihatnak a csontok, egyebek között a láb csontjainak fejlődésére is. Az újszülöttek törzsükhöz viszonyítva rövid lábacskákkal jönnek világra, a lábak növekedése, fejlődése mutatja tehát a legjobban az anyatejes táplálás, illetve később a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék jótékony hatását. Az orvosok tehát úgy összegezték kutatásuk végeredményét, hogy nem a lábméret váltja ki a szívbetegséget, hanem a rövidebb lábméret helytelen táplálkozásra, rossz életkörülményekre, vagyis egészségtelen életmódra utal.
A 75 centiméter kevés
A kutatók által megvizsgált 4000 asszonyból 700 volt szívbeteg, és lábuk hossza 74,1-75,1 centiméter között mozgott. A teljesen egészségesnek bizonyuló nők közül a legrövidebb lábú is 75,6-75,9 centiméter hosszúságú lábakkal dicsekedhetett.
A Reuters szerint férfiak körében is végeztek a lábhossz és a keringési megbetegedések összefüggését kutató vizsgálatokat, és hasonló eredményre jutottak, megállapítva, hogy a hosszabb lábú férfiak szíve egészségesebb.