A hétvégén valaki megnyerte a lottó ötöst, 2,3 milliárd forintot. Hogy szerencsés-e vagy nem, azt a budapesti Ráday utca emberétől kérdeztük. A többség szerint inkább átok egy ilyen hatalmas összeg, de azért befektetnének, adakoznának az öregeknek, szegényeknek és romáknak, és utaznának. Sándor szerint viszont ennyi pénzt nem szabadna nyerni.

Létezik olyan lottózó ember, aki minden egyes héten részletesen felosztja gondolatban az aheti nyereményt. Viszont van olyan is, aki szerint inkább egy hatalmas kereszt az ember vállán egy gigantikus összeg, mert nagy a valószínűsége, hogy ránk szállnak az ismerősök, elkezdünk rettegni az idegenektől, vagy egyszerűen csak megigéz a pénz hatalma. Arról kérdezgettük a járókelőket, hogy lottóznak-e, és ha igen, mit tennének ilyen hatalmas nyereménnyel.

Nóra, 33 és Attila, 38

Ha nyernénk, utaznánk, mindenhová. A nagyját befektetnénk, hogy még a gyerekeinknek meg az ő gyerekeiknek is maradjon. De épp beszéltünk róla, hogy mi nem cserélnénk házat, nem vennénk új autót, megtartanánk azt a kényelmes életet, ami van. De nagyon sokat utaznánk. Szerintem az emberek 99 százalékát kicsinálja egy ilyen nyeremény, mert nagyon hirtelen jön, nem kell érte megdolgozni, és olyan hirtelen szakad rá az emberre a nyeremény, hogy nem tud hideg fejjel gondolkozni róla.

Szerintem akinek a neveltetése, az értékrendje kompakt, és kevésbé hajlamos arra, hogy elszálljon, azzal kevésbé lehet probléma. De el tudom képzelni azt a személyiséget, aki azon gondolkozik majd egész nap, hogy hú, mit kezdjek ennyi pénzzel. Meg azt a személyiséget is el tudom képzelni, aki akkora császárnak érzi magát, hogy bármekkora is az összeg, egy idő után elfogy.

Az is lehet, hogy az ember annyira megpróbál megfelelni az ismerőseinek, de lehet, hogy görbe tükröt tartanak elé és kiderül, hogy nem azért szeretik, amilyen, hanem mert ő pénzeli őket.

De ahhoz nem kell ekkora nyeremény...

Béla, 43

Lottózok, de csak hatossal. Ha nyernék, bizonyos részét felajánlanám egy szervezetnek, jótékony célra. Azonkívül pedig megpróbálnám magamat meghúzni. Szerintem elég veszélyes dolog ennyi pénz a mai világban. Nem az ismerősők miatt, mert azokat én tudnám kezelni, hanem inkább a különböző, úgynevezett veszélyes elemek miatt. Magamra annyit költenék, mint eddig, nem sokkal többet, de az biztos, hogy akkor nem munkahelyen dolgoznék, hanem megpróbálnék valamilyen vállalkozást csinálni. Nagyobb költés, utazás engem nem érdekel.

Norbert, 20 és Krisztián, 23

Sokmindenre költeném, befektetném: házat vennék, lakást, nyitnék egypár üzletet: autómosót, élelmiszerboltot. Elég, ha berakjuk a bankba, már a kamatból megélnénk.

Utaznánk szerte a világba. A családnak is vennék lakást, akinek nincs, adnék pénzt, hogy ők is beindítsanak egy üzletet.

Ha én megnyerném, biztos nem mondanám el senkinek. Megfognám a családot és mennék. Szerintem szerencse a nyeremény, de teher is.

Megalapozza az egész családjának az életét ezzel. Egy tíz generáción biztos végig fog menni az a 2 milliárd 300 millió.

A családban beszéltünk is róla a múltkor, hogy mit csinálnánk ekkora összeggel. Ha betennéd a bankba, valami 230 millió jönne ki kamatra, ami minden hónapban bejön. Ez egy álom szerintem. De én nem hiszek benne, hogy egy ilyen, aki mászkál az utcán, megnyerheti. Az állam lehúzza, lehet.

Sándor, 93

Szoktam lottózni. Én nem nyernék ennyit. De ha mégis, felét odaadnám a rokonoknak, barátoknak, a másik felét betenném a bankba kamatozni. Beteg gyerekeknek feltétlenül juttatnék, és ingatlanba fektetnék. De egy embernek ennyi egy büntetés. Előfordul, hogy megüti a guta. Az is biztos, hogy az ismerősök megszállják. Nem irigylem a nyertest. De üzenem az igazgatóságnak, hogy ennyi pénzt ne halmozzanak fel, mert egymilliárd ugyanolyan vonzó, a többit meg osszák fel tényleg a szegények meg a romák között. A másik milliárdon meg fel lehetne építeni legalább tíz házat, ha nem többet, és be lehetne költöztetni a szegényeket.

Viki, 26

Olvastam erről egy könyvet, és nagyon érdekes volt, ott a srác hónapokig tervezte, hogy mit fog csinálni. És a végén mégis nagyon balul sültek el a dolgok. Hatalommániája lett, például kinézett egy házat Budapesten, de a tulajdonos nem adta el, erre ő le akarta másolni a házat, helikopterrel nézte meg. Hatalmas galibák lettek, aztán egyszer direkt nekivezette az autóját a fának, kórházba szállították, és kiderült, hogy halálos betegség, és meg is halt. Én biztos, hogy terveznék. Számomra a pénz a szabadságot jelenti: oda megyek és akkor, amikor akarok, és azt tapasztalom meg, amit akarok. Biztos lenne Budapesten egy lakásom, aztán lássunk világot. Ez egy olyan hatalom, amit kaptál bármiféle adás nélkül, ezért egy részét visszaforgatni. Magyarországon nagyon gázos az öregek helyzete, nemcsak az öregek otthonában, hanem ahogy gondolunk rájuk. Én ezen szeretnék változtatni.

László, 75 és Margit

Ha én nyernék, a felét a katolikus egyháznak adnám, a másik felét pedig a gyerekeimnek. Én úgy gondolom, hogy nem kívánnék semmiféle előnyt húzni ebből, hiszen a Jóisten adta váratlanul, nem számítottam rá. Az én szívem szerint szerencse nem létezik, csak felsőbb hatalom. Nem érezzük hiányát annak, hogy bármi több legyen a háztartásunkban, nem mintha az elégedettség fellángolna bennem, de inkább a hazámat sajnálom, mint az egyéni javakat. Ami van, azzal meg kell elégedni.

Ha utazni akarnánk, akkor azért el tudnánk utazni most is, de inkább azt hiszem a korunknál fogva mi már hosszabb útra nem mennénk. Lemegyünk a Balatonra és ott elnyaralunk, oda pedig nem kell nyeremény. Mi nem irigyeljük a nyertest. Érdekes lehet, hogy vajon belebolondul-e. Én azt hiszem, nyerni több bosszúság, mint öröm.

Ön mit kezdene ekkora nyereménnyel?

Milliószor megtervezte már, hogy mit tenne, ha ölébe esne egy ekkora összeg? Extrém ötletei vagy hétköznapi vágyai vannak? ĺrja meg nekünk!