Egy ausztráliai kutatás során több mint 1800, 18 éven felüli emberrel készítettek interjút, melyben a magányérzetről kérdezték a pácienseket. A Journal of Clinical Nursing című újságban megjelent tanulmány szerint a legkevésbé a tizenévesek, illetve az ötven év fölöttiek érzik magukat magányosnak.
Jó a hit meg a pénz
A kutatás másik érdekessége, hogy a mélyen vallásos emberek kevésbé érzik magukat egyedül, mint azok, akik nem gyakorolnak semmilyen vallást. A vallásos emberek között több a nő, és az interjúk alapján közülük kevesebben mondták, hogy sokszor éreznék magukat magányosnak. Kiderült továbbá, hogy a nem dolgozók között sem egyenlő a magányosság-érzet, a munkanélküliek ugyanis sokkal magányosabbnak érzik magukat, mint a nyugdíjasok. A vallás és a munka mellett még a pénz befolyásolja erőteljesen a magányérzetet, a szegényebb, kevesebb pénzzel rendelkező emberek ugyanis sokkal inkább egyedül érzik magukat, mint gazdag társaik. Ezzel tehát meg is dőlt az az elmélet, miszerint a pénz nem boldogít.
Van aki magányosan szereti
"Nagyon fontos megérteni, hogy miért érzik magukat magányosnak az emberek, mert a magány sok egészségügyi probléma, mint például szívbetegség vagy depresszió kiváltója lehet" - mondta el a BBC-nek William Lauder professzor, aki részt vett az ausztrál kutatásban. Szerinte a kutatás talán legérdekesebb fejleménye, hogy megcáfolta azt az általános hiedelmet, miszerint nyugdíjazás után az emberek leépítik a szociális kapcsolatokat, és egyre magányosabbnak érzik magukat.
Dr. Arthur Cassidy, egy angol pszichológus ugyanakkor a BBC-nek hangsúlyozta, a magány nem minden embernél jelent negatívumot, hiszen van, aki tudatosan választotta ezt az életformát. "Különösen a 30-40 éves korosztály körében gyakori, hogy negatív tapasztalatokkal kerültek ki egy kapcsolatból, és egy ideig nem akarnak új kapcsolatot létesíteni" - mondta el a pszichológus.