Nemrég írtunk arról, hogy a külföldi celebek milyen őrült neveket adnak szegény csemetéiknek. Mivel Magyarországon csak az MTA által bejegyzett nevek közül választhatnak a szülők, így kicsi az esélye annak, hogy összefutunk Fifi Trixibell-lel, Daisy Muffinnal vagy Rakétával.

Bár az Egyesült Államokban meglehetősen szabadon kezelik a szülők névválasztási jogát, a legtöbb európai országban, mint például Németországban, Dániában, Spanyolországban és hazánkban szigorúan szabályozzák ezt. Bíró Ágnes, az MTA nyelv – irodalomtudományi osztályának munkatársa szerint ennek az az oka, hogy ezek az országok komolyan veszik kulturális hagyományaikat. „Bár a korlátokat folyamatosan tágítjuk, a szabadságnak is vannak határai” – tette hozzá.

Nem magánügy

A hagyományőrzés mellett természetesen nagyon fontos a gyermek személyiségi jogainak tisztelete is. „Nem hívhatunk valakit Vodkának vagy Pálinkának. A név nem magánügy. Mivel társadalomban élünk, a gyerek nem a szülőké. Az óvodában, az iskolában, később a munkahelyén, mindenhol be kell mutatkoznia, viselnie kell a nevét” - mondta Bíró Ágnes.

Egyszer felnő

Az Akadémia tudományos segédmunkatársa szerint a szülőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy gyermekük egyszer felnő. Nem biztos, hogy a munkatársak és a főnök komolyan tudnak venni valakit, aki Csöpiként vagy Öcsiként mutatkozik be. A férfiaknál különösen rosszul vesz ki magát, ha keresztnevük tulajdonképpen becenév.

Népszerű nevek

Bár részben beigazolódott azok a félelme, aki attól tartottak, hogy egyre több lesz a jobb esetben hollywoodi, rosszabb esetben brazil szappanopera sztároktól kölcsönzött név, egy 2006. januárjában készített felmérés alapján a hagyományos magyar és bibliai eredetű nevek is nagyon népszerűek. „Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a rendszerváltás előtt az embereknek titkolniuk kellett vallási meggyőződésüket.”

Leggyakoribb utónevek

Legutoljára 2006. január elsején adták ki a leggyakoribb utónevek listáját. A 2005-ben született fiúk legtöbbször a Bence, a Máté és a Levente nevet kapták szüleiktől. A régies magyar nevek közül a Bence, Levente, a bibliai nevek közül az Ádám, az Áron és a Benjámin, az idegen hangzásúak közül pedig a Dominik, a Milán és a Marcell volt a legnépszerűbb. A 2005-ben született legtöbb nő nemű babát Annának, Rékának, Viktóriának, Zsófiának, Dorinának vagy Boglárkának keresztelték. A felmérés során kiderült, hogy az első ötven leggyakoribb név közül tizenhat idegen hangzású, ilyen például a Vivien, Alexandra, Bianka, Evelin,Vanessza, Dzsenifer, Amanda és Ramóna. A lányoknál a régies és magyar nevek nem voltak annyira jellemzőek, mint a fiúknál.

Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Kész állatkert

Bármilyen meglepő, az állat- és növénynevekből képzett keresztnevek nem újkeletűek. „Aki ilyen nevet választ gyermekének, az követi a régi magyar hagyományokat. Sőt, már a latinoknál is előfordult, hogy olyasvalamiről nevezték el a gyermeket, ami komoly értéket képvisel, például egy olyan állatról, esetleg növényről, ami egy országnak volt a jelképe, vagy olyan tulajdonsággal bír, amit tisztelni lehet. Ilyen például az oroszlán” – Bíró Ágnes.

Nomen est omen

Törő Krisztina gyermekpszichológust arról kérdeztük, hogy szüleink névválasztása mennyire befolyásolja személyiségünket. „A gondolkodás és a nyelv összefügg, ez bizony kifejeződik a névválasztásban is. A szülőknek már a baba születése előtt is vannak elképzeléseik arról, hogy milyen sorsot szánnak a gyereknek, és ennek megfelelően választanak nevet. Ha mondjuk a szülők az apáról nevezik el a fiút, akkor ezzel egy rejtett elvárást fogalmaznak meg. Ugyanez az eset, ha egy olyan személynek a nevét választják, akit tisztelnek, és akire felnéznek. Persze vannak, akik az adott közösségben divatos neveket preferálják, de sokan az egyedi név mellett döntenek. Ez egy fajta devianciát fejez ki.” Szerencsére a szülők nagy része alaposan átgondolja, hogy milyen nevet adjon csemetéjének.

Nem szeretik a másságot

De mi a helyzet akkor, ha anyu és apu mégiscsak egy beszédes, vagy egy kevésbé ismert név mellett döntenek. A gyerekek bizony nagyon őszinték, sőt néha kifejezetten gonoszak is. Sokszor gúnyos rímeket faragnak és így csúfolódnak azon, akinek furcsa neve van. „Bizonyos korosztályokban nehezen tolerálják a másságot és bizony a különleges név is egyfajta másság. A gyerekek kapva kapnak az alkalmon, ha valaki az öltözködésében, a viselkedésében vagy bármi másban különbözik az átlagtól” - magyarázta meg a jelenséget szakértőnk.

Beszéljük meg!

Az aggódó szülő előtt két lehetőség áll: vagy megváltoztatja gyermeke nevét, vagy felkészíti őt a gúnyolódások ellen. Törő Krisztina szerint ha az előbbi megoldás mellett döntünk, akkor azt mindenképpen meg kell beszélni az érintett féllel. „A név a személyiség része, beleépül a magunkról kialakított képbe. Emiatt a gyerekek nagyon ragaszkodnak hozzá, és a névváltoztatás olyan trauma számukra, mintha elveszítenének valakit, aki nagyon közel áll hozzájuk. A döntés meghozatala előtt mindenképpen fel kell mérni, hogy melyik megoldás okozza a legkisebb sérülést.” Persze nem csak a szülőkön múlik, hogy egy gyerek hogyan éli meg a kiközösítést, a pedagógusok szintén fontos szerepet játszanak. „Az alsós osztályokban még nagyon sokat számít a tanár szava. Ha ő elfogadja tanulója különleges nevét, akkor a gyerekek sem fognak csúfolódni.”A harmadik tényező a gyermek személyisége, vannak ugyanis olyanok, akik nagyon magabiztosak és büszkén viselik a nevüket. „Ők kiállnak a különlegességükért. Nem viseli meg őket, hanem külön örülnek neki.”

Jót tesz a változás

Szerencsére sosincs késő, ha meg akarjuk változtatni a nevünket, mert minden magyar állampolgárnak joga van megváltoztatni születési családi-, illetve utónevét. Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy benyújt egy kérelmet az anyakönyvi ügyekért felelős miniszterhez. A névváltozatás nem olcsó dolog, nem árt számolni a tízezer forint illetékkel. Ha esetleg választott nevünk sem tetszik, és újra cserélni szeretnénk, akkor ennek dupláját kell kifizetni.