"Csak kötelező ne legyen!" - sok minden kényelmetlent szoktak az emberre ráerőltetni, de most ezek közül a dolgok közül csak a nyakkendőről lesz szó. Hosszú volt ugyanis az út a törökverő horvát seregtől Justin Timberlake-ig. A trendelőrejelzők szerint hamarosan újra megkedveljük a nyakkendőt, de már nem mint egyenruhát. A rockerek miatt van ez is!

Horvát-francia férfiellenes összeesküvés - ők kezdték!

A modern férfiakat leginkább bosszantó ruhadarabot állítólag a franciák és a horvátok találkozásának köszönhetjük. A találkozásra még az 1600-as évek végén került sor, és persze nem úgy, hogy a franciák leutaztak nyáron egy hétre Kosra strandolni, hanem úgy, hogy a törökök felett győzedelmes horvát sereg Párizsba ment ünnepelni. A katonák nyakuk körül színes kendőket viseltek, amikor lerótták tiszteletüket XIV. Lajos előtt. A Napkirály állítólag igen élénk érdeklődést mutatott a divat iránt, és megtetszett neki a horvátok nyakkendője. El is terjesztette a viseletet udvarában, és az új ruhadarabot egyszerűen horvátnak, azaz cravatnak nevezték el.

A boldog békeidők és a szabad nyakak alkonya

A kezdet nehéz volt, mert a nyakkendő karrierje úgy kétszáz év elteltével is még mindig csak ott tartott, hogy végre sikerült neki az angolok körében is némi népszerűségre szert tennie. Ekkortájt a britek előszeretettel jelezték nyakkendővel hovatartozásukat: külön nyakkendője volt valamennyi sport- és egyéb klubnak, iskoláknak, szervezeteknek. A hagyománytisztelő Angliában a legtöbb gimnáziumban még ma is kötelező az egyenruha, amelynek minden esetben része a nyakkendő - néha még a lányoknak is. Ebből már sejteni lehetett volna, hogy a dolognak rossz vége lesz, mindenesetre Amerikában úgy a húszas évek tájékán üdvözölték lelkesen a modern nyakkendő divatba jövetelét, és innen nem volt megállás.

Totális diktatúra

Az ötvenes évektől a nyakkendő, mint a férfiak divatozásának szinte egyetlen társadalmilag jóváhagyott eszköze elképesztő népszerűségnek örvendett. A mai fülnek szinte hihetetlenül hangzik, de ekkor nagyon sokan szabadidejükben (!), önszántukból (!!) is (!!!) nyakkendőt hordtak, nem csak a munkahelyen. Ekkortájt Amerikában szinte nehéz lehetett nyakkendőtlen férfiakat találni. Egy-két évtized persze elég volt ahhoz, hogy belássák, mekkorát tévedtek, és újra elkezdték terhesnek érezni, hogy egy fojtogató csomóval a nyakukon járkáljanak naphosszat, de sajnos túl későn nyílt fel a szemük: a nyakkendő rátelepedett az üzleti életre. Azóta makacsul tartja magát az az alapelv, hogy az a férfi, akin nincs nyakkendő, az nem elegáns, következésképpen csak kókler lehet.

Lázadás péntekenként

Tehetetlenségükben a nyolcvanas évek férfijai úgy próbáltak bosszút állni a nyakkendőn, hogy elcsúfították. Ormótlan lett, színes, és mindenféle bizarr minták kavarogtak rajta a teniszező mikiegértől a jól ismert szexelő ördögöcskékig. Az ellenállást az úgynevezett dotcom-cégek kezdték el szervezni, amikor megjelentek a kilencvenes években, és volt bennük annyi arrogancia, hogy tudták, hogy az internetbiznisszel akkor is kaszálni fognak, ha nem illegetik magukat nyakkendőben a kliensek előtt. Általuk lett népszerű a Casual Friday, azaz a Lezser Péntek, amikor a férfiak végre otthon hagyhatják azt a gyűlölt nyakkendőt. Az ezredforduló óta a lazásítási tendencia tovább erősödik, és ennek megfelelően a férfinyakakat gúzsba kötő ruhadarab is visszaszorulóban: nemrégiben közzétett adatok szerint a '90-es évek elején még 110 millió nyakkendőt adtak el egyetlen esztendő leforgása alatt Amerikában, de 2001-ben már csak alig többet, mint ennek a felét, 60 milliót, tavaly pedig mindössze 44 millió nyakbavalót sikerült rásózni a vevőkre az USA boltjaiban.

Ellenforradalom

És hiába, így működik a divat, ilyenek az emberek: amikor végre úgy tűnik, nem kötelező már a nyakkendő senkinek, végre megint megszabadultunk a huszadik század sok nagy tévedése közül egytől, most újra kezd divatba jönni ez a funkciótlan ruhadarab. Ki más állna a dolog mögött, mint az árral kényszeresen mindig szembeúszó rockerek? 2003 körül szaporodtak meg a The-vel kezdődő nevű vadóc együttesek, és ezek tagjai közül egyre többen kötöttek nyakkendőt önszántukból. A "The" Strokes-nak biztos külön szekrénye van tele érzékien vékony nyakbavalókkal, a "The" Hives pedig azért lett emlékezetes, mert mindig az ingükbe gombolták vissza, ami a nyakukban fityegett, nehogy útban legyen a heves rockerkedés közepette. A nyakkendők újra feltűntek a kifutókon is, és most már Justin Timberlake is gyakran érzi snassznak nyitott gallérral odaállítani egy fotózásra.

Csak mértékkel, és rögtön imádni fogjuk

A divat előrejelzői arra számítanak, hogy a nyakkendő idővel át, illetve vissza fog minősülni egyenruhából divatos kiegészítővé, sőt, a folyamat, bár hosszú lesz, már el is kezdődött. Mint tudjuk, semmi sem vész el, legfeljebb átalakul - ha már nem lesz kötelező, biztos mindenkinek több kedve lesz csak úgy, perverzióból vagy nosztalgiából nyakkendőt kötni. Mert miközben a legmegszokottabb helyekről lassanként tünedezik a nyakkendő, addig a legváratlanabb helyeken bukkan fel úton-útfélen. A Retrockban külön kis sarok van már jó ideje a nyakkendőknek, és többek között a korábban sportos ruházatával berobbant Club Monaco is kínál már nyakkendőket.

Az új divatban a legszembeszökőbb, hogy a nyakbavalót egy lehelletnyivel mindig rövidebbre kötik, mint ahogy azt megszoktuk, és sokkal keskenyebb is az üzleti életben továbbra is használatos társainál.