A zajjal és az elektromágneses mezőkkel szembeni védelmet előírja az Európai Unió, de a napfény okozta káros sugárzás elleni védelemről szóló irányelvet végül nem fogadták el. Idehaza nőtt a bőrrákos elváltozások száma az utóbbi időben. Ennek egyik oka állítólag a túl laza öltözködés.

A naptej használatát érintette egy vita nemrég az Európa Parlamentben. A Weborvos című portál információi szerint a baloldal néhány képviselője felvetette, szükséges lenne európai törvényben előírni a naptej használatát minden olyan munkavállaló számára, aki ki vannak téve a napsugárzás káros hatásainak.

Az Unió állampolgárai felnőtt emberek

A vitában részt vevő konzervatív és a liberális képviselők szerint azonban ez képtelen felvetés, mondván az Unió állampolgárait felnőtt, önálló döntéseket hozni képes emberek, akik számára nem szükséges szabályozni a saját egészségük védelmét a napozás során. Egy részük pedig úgy tartja, a tagállamok maguk döntsenek a fényvédőszerek használatának kérdéséről.

Ami hazánkat illeti, nem létezik rendelet, amelyik ezt a kérdést szabályozná. Az Egészségügyi Minisztérium azonban arra hívta fel a figyelmünket, a sajtóban naptej-irányelvnek titulált, abszurdnak tűnő kezdeményezést már évekkel korábban felvetették.

Az EU megalakulása óta

Optikai sugárzás
A 100 nm - 1 mm hullámhossztartományú elektromágneses sugárzásokat foglalja magában, ide tartozik az ultraibolya sugárzás, a látható fény, az infravörös sugárzás, illetve az ebben a tartományban működő lézerberendezések sugárzásai is. Az optikai sugárzás szembetegségeket és károsodást, bőrrákot, égési sérüléseket okozhat.

"1992-ben az Európai Bizottság irányelv-javaslatot terjesztett elő a munkavállalók számára egészségi kockázatot jelentő fizikai kockázatokkal - zaj, a vibráció, az elektromágneses mezők, és az optikai sugárzások - szembeni minimális egészségi és biztonsági követelményekre vonatkozóan"- tudtuk meg a minisztérium Nemzetközi Főosztályának a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből, amelyből kiderül, 1999-ben az utóbbi kivételével minden irányelvet elfogadtak. Az optikai sugárzást érintő kérdést ezért 2004. decemberében újból napirendre tűztek. A tagállamok szakminisztereiből álló Tanács támogatta a Bizottság javaslatát, majd a legutóbbi egyeztetésen a parlamenti képviselők elvetették.

"A mesterséges sugárforrások - pl. a lézer- tekintetében a parlamenti képviselők is azon az állásponton vannak, hogy az Unió szintjén kell a szabályozást megteremteni" - olvasható a közleményben, amelyből az is kiderül, a munkaadók többségének véleménye szerint viszont a "napsugárzással kapcsolatos szabályozás szükségtelen túlszabályozást jelentene".

Idehaza nőtt a bőrrákos esetek száma

Az utóbbi időben egyre több tájékoztató jellegű kiadvány és újságcikk jelent meg itthon, amely a napozás egyre inkább káros hatásaira hívják fel a figyelmet. Dr. Vass Ilona bőrgyógyász szerint ennek egyik oka, hogy az utóbbi évtizedekben nőtt a bőrrákos esetek száma.

"Nemrég egy nemzetközi melanoma-konferencián vettem részt, ahol elhangzott, Amerikában minden órában meghal valaki a betegség következtében. Idehaza százezer lakosból 12-14 embert érint a rosszindulatú daganatoknak ez a fajtája. A saját praxisomban sajnos átlagosan hetente egy új esetet diagnosztizálunk"- mondta Dr. Vass Ilona, aki több mint húsz éve dolgozik bőrgyógyász-kozmetológusként.

Auszráliában a szolárium ellen

Kiegészítve az adatokat a több mint 50 milliós lakosú Nagy-Britanniában évente 1700 ember hal meg pigmentsejtekből kiinduló rosszindulatú daganat következtében. Az USA-ban évente körülbelül 54 ezer újabb esetet regisztrálnak. A SunSmart című ausztrál honlapon közölt statisztika szerint az ausztrál lakosok közt évente 380 ezer új beteget tartanak nyilván. Az egészségvédelemmel foglalkozó szervezet nemcsak a napozás, de a szolárium veszélyeire is felhívja a figyelmet, és újabban a gyerekek bőrének védelmére is külön kitér. Megkérdezett bőrgyógyászunk szerint három év alatti gyereket egyáltalán nem szabadna közvetlen napra engedni.

Nem regenerálódik

"Nagy hangsúlyt kellene arra fektetni itthon is, hogy a fényvédő szerek használatát gyerekkortól el kell kezdeni. A napozás hatásai ugyanis az élet során halmozódnak. Ha tehát valakinek a bőre gyerekkorában leég és károsodik, ezáltal megváltozott a DNS-szerkezet, már nem számíthat arra, hogy a bőre regenerálódik majd" - mondta Dr. Vass Ilona. A naptejek és fényvédő olajak forgalmazása nem tekint vissza nagy múltra. Néhány évtizede pedig még csak alacsony faktorszámú készítményeket gyártottak. Ennek ellenére mégis a közelmúltban növekedett a napozás következtében kialakult rákos elváltozások száma.

"Ennek két oka van. Egyfelől az ózonlyuk vékonyodásának széles körben is ismert hatásai. Másfelől az öltözködési szokások megváltoztak. Akár csak harminc évvel ezelőtt is gyakoribb volt, hogy kalappal és kendővel védték a bőrüket az emberek a naptól, és jóval zártabb öltözéket viseltek. Manapság a testünk sokkal nagyobb felületét mutatjuk meg. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a fényvédő szerek használata lenne fontos, hanem a mechanikai védelem is" - tette hozzá a bőrgyógyász.

Egyéb káros hatások

Bőrrák
A bőrrákos megbetegedések döntő többség az ultraibolya-sugárzás DNS-t károsító hatására vezetik vissza, de az előfordulása nemcsak a gyakori napozással mutat összefüggést. Egy 2002-ben publikált amerikai kutatás szerint a bőrdaganatok egy része genetikai hajlam következtében alakul ki. A melanoma meglévő anyajegyekből is kialakulhat, de az esetek egy részében látszólag teljesen ép bőrön jelenik meg. Ezen az elváltozáson kívül gyakori még az elszarusodó laphámrák, amelyik vörös, hámló foltként jelentkezik a bőrön

A napozás a bőrön kívül a szemet is károsítja, a szürkehályog és a makuladegeneráció elkerülése érdekében fontos a napszemüveg viselete, feltéve, hogy UV-szűrővel ellátott darabot választunk. A bőrgyógyász elmondta, a tájékoztatások elterjedése mellett még mindig számos eset előfordul, amikor valaki helytelenül használja a védelmet nyújtó eszközöket.

"A naptej ne csak a rákkeltő UVB sugarak ellen nyújtson védelmet, de a bőrt öregítő UVA ellen is. Ha pedig a megfelelő terméket használjuk, ne azután kenjük be magunkat, amikor már kimentünk az utcára, és kitettük magunkat a közvetlen napfénynek, hanem a napozás előtt fél órával. Ennyi idő kell ugyanis arra, hogy a kémiai védelem működni tudjon" - mondta a bőrgyógyász, akit arra emlékeztettünk, a leggyakoribb kritika szerint a fényvédők ismételt használatát a termékgyártók csak a fogyasztás serkentéséért javasolják. "Nem, valóban fontos, hogy ha tűző napon vagyunk, két óránként kenjük be a bőrünket újra. És ne csak nyáron használjunk naptejet, mert a károsodás veszélye az év egyéb szakában is fennáll" - mondta a bőrgyógyász.