Louis Pasteur elmélete szerint a betegség olyan kórokozóktól ered, amelyek kívülről támadják meg a szervezetet. Az Új Biológia alapelv megalkotója Dr. Robert O. Young azonban úgy véli, hogy a kórokozók csak akkor okoznak betegséget, ha a test egészséges sav-bázis aránya megbomlik, és a szervezet elsavasodik. Antal Rita dietetikust arról kérdeztük, hogy mi válthatja ki az egyensúly megbomlását: "Szervezetünk úgy alakult ki, hogy kiválasztó csatornáin keresztül ki tudja üríteni azokat a savas mellékterméket, amelyek a táplálék lebomlása során jönnek létre. Az utóbbi száz évben megváltozott az életmódunk és étrendünk, ennek következtében pedig egyre több ilyen melléktermék keletkezik, és egyre kevésbé tudjuk azokat hatástalanítani." A táplálkozás változásában a második világháború utáni élelmiszeripar már jelentős szerepet játszott, akkor kezdték el használni a tartósítószereket, és az ízfokozókat.
A fáradtság és a pattanások is jelzik a mérget
Az elsavasodás többféle problémát okozhat. "A szervezetünkben élő gombák és baktériumok nem feltétlenül okoznak problémát és gyakran külön feladatuk is van. Ha savasabb lesz a belső közeg, akkor ezek elszaporodnak. Ennek azonban vannak jól észrevehető jelei is, mint például a fáradékonyág, a problémás bőr valamint a tartós túlsúly. A narancsbőr is annak a jele, hogy sok méreganyagot raktároz a szerveztünk."
Minél édesebb a gyümölcs, annál jobban savasít
Az elsavasodás elleni küzdelem egyik lényeges eleme a lúgosító étrend. Egyik fontos alapszabály, hogy minél több nyers és feldolgozatlan ételt - főként zöldségeket, valamint gyümölcsöket fogyasszunk. "Különösen a zöld, valamint a csíranövények hasznosak, mivel nagyon sok energiához és hasznos tápanyaghoz juthatunk hozzá rajtuk keresztül. Ami a gyümölcsöket illeti, minél magasabb a cukortartalom, annál jobban savasítanak. Ehetünk viszont citromot, illetve grépfrútot, hiszen a bennük lévő citromsav lebomlás után lúgosít, vagy meggyet, esetleg nem túl érett almát is. Arra viszont figyeljünk, hogy ne közvetlenül étkezés után együnk gyümölcsöt" - tanácsolta Antal Rita. Mint kiderült, a húsokat sem fontos teljesen kiiktatni az étrendből, bár szerencsés inkább édesvízi és a tengeri halakat fogyasztani. A húsokhoz nyers, maximum párolt zöldséget együnk, ugyanis a közkedvelt köretek, mint a rizs, a krumpli és a tészta hússal együtt megterhelik a szervezetet. A lúgosító diéták esetében az állati eredetű tejtermékek sem engedélyezettek.
Édesség helyett együnk mandulát
Sokak bánatára a cukrot is ki kell iktatni az étrendből, amit növényi édesítőszerrel, vagy mézzel pótolhatunk. A cukorhoz hasonlóan nem kívánatosak a finomított gabonafélék sem, amiket például teljes kiőrlésű tönkölybúzával, hajdinamaggal, kölessel, vagy basmati, esetleg barna rizzsel helyettesíthetünk. Mivel a zsírok nagyon fontos szerepet játszanak - bizonyos szerveink 60-70%-át zsírszövet alkotja - ezért a hidegen sajtolt olajok (olíva-, lenmag-, tökmag-, ligetszépe olaj) nélkülözhetetlenek. "Hő hatására sajnos elvesztik pozitív hatásukat, ezért ha lehet, valamennyit mindig utólag rakjunk hozzá az ételhez. Húsokra így sem ajánlom"- nyilatkozta szakértőnk, aki a krónikus nassolók számára is szolgált egy tippel. "Ha valaki rendszeresen kívánja az édességet, az mindig tartson magánál natúr mandulát, vagy tökmagot, esetleg diót, vagy napraforgó magot. A kesudiót, a pisztáciát és a földimogyorót viszont kerüljük, ez utóbbiban például nagyon sok gomba telepszik meg."
Egy idő után állítólag nincs szükség kávéra
Ami a folyadékbevitelt illeti, Antal Rita szerint ajánlatos kerülni a szénsavas ásványvizeket és üdítőket. "Ha valaki jóval kevesebb vizet iszik a kelleténél, akkor fokozatosan szoktassa magát a több folyadékhoz. Ha pedig valaki nem szereti a natúr vizet, akkor facsarjon bele egy kis citromlevet. Ha elég lúgosító folyadékot iszunk, akkor a szervezetünk egy idő után nem fog kívánni mást." Bár némi zöld teát alkalmanként megengedhetünk magunknak, a kávé tiltólistán szerepel. "Ez utóbbi főként azért, mert sok savasító anyagot tartalmaz, valamint azért, mert egy felfokozott állapotot okoz. Több lúgosító életmódot folytató ember is mesélte, hogy egy idő után nem volt szükségük a kávéra, hiszen az élelmiszerek révén megfelelő mennyiségű energiához jutottak"- tette hozzá dietetikusunk. Ideális esetben egyébként étrendüknek a 80%-ban lúgosító és 20%-ban savasító ételekből kell állnia.
Okos tanácsok a trambulinozásról
Mint megtudtuk, a megfelelő táplálkozás önmagában nem elég. "A méregtelenítésben nagy szerepet játszik a nyirokrendszer is. Mivel a nyirokkeringést az izommozgás segíti, ezért sokkal könnyebben megtudunk szabadulni a káros anyagoktól, ha némi testmozgást is végzünk. Bármilyen tevékenység - például kocogás, kerékpározás, vagy trambulinozás - megteszi, amiről úgy érezzük, hogy átmozgat minket. Hétvégén pedig szánjunk időt egy kis túrázására, hiszen a friss levegő segít kitisztítani a szervezetünket" - tanácsolta Antal Rita. "Bár a stresszmentes élet nem megvalósítható, azt tanácsolom, hogy mindenki gondoljon bele, hogy bármilyen céljai is vannak, az csak a teste segítségével érheti el. Természetesen nem kell szolgaként alárendelni magunkat a szervezetünknek, de egy jól karbantartott test nagy segítség lehet." Antal Rita fontosnak tartotta kiemelni, hogy a lúgosítás nem egy esemény, hanem egy folyamat, és a különböző lúgosító készítmények a kezdeti időszakban segítenek átállni az új életmódra.
Az elsavasodás nem is létezik
Tihanyi András dietetikus aki több cikket is írt az elsavasodásról, illetve a lúgosító diétáról a következőket nyilatkozta lapunknak: "Az elsavasodás - abban az értelemben ahogy a legtöbben használják ezt a kifejezést - mai ismereteink szerint nem létezik. Ha az étkezések hatására lényegesen változna a szervezet különböző tereinek pH-ja az élettanilag normális szint fölé vagy alá, akkor hamar meghalnánk. A szervezetre egyszerűen bizonyos - részben tudományosan is alátámasztott- elméletek szerint egyes ételek összetevői, azok lebontásán is keresztül savasító vagy lúgosító hatást gyakorolnak, amelyet a szervezet kivéd. A kutatások azt elemzik, vannak-e az egyes élelmiszerek által kiváltott hatásoknak hosszú távú kedvező vagy kedvezőtlen következményei. Az elsavasodás elmélete az ételek, étel összetevők szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló kutatásoktól független. Ez a módszer tudományosan megalapozatlan, képtelenségeket állít, minden betegség okaként az elsavasodást feltüntetve. Személy szerint én nagyon várom az elmélet terjesztőitől az első lúgosítástól meggyógyult AIDS betegről szóló publikációt." Bár azzal ő is egyetért, hogy lehetőleg minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, úgy véli, hogy a különböző lúgosító italokkal és zöldséglevekkel "legtöbbször csak lehúzzák az embereket."