|
A válogatott szépségű politikusnők versenye nem hozott meglepő eredményt, talán csak a matematikusok és valószínűségszámítók furcsállhatják azt, hogy miközben a legmagasabb pontszám 7,56, a legalacsonyabb 3,07 lett, 4,22 és 6,81 közötti eredmény nem született. A mieink három és négy pont környékén teljesítettek, míg a külföldiek szebbjei hét pont körül. A legkívánatosabbnak toronymagasan, csaknem nyolc ponttal a finn kulturális minisztert, Tanja Karpelát szavazták meg. Carmen Kass, az észt képviselő hiába mutatott több bőrfelületet, csak a második helyre futott be, utána nem sokkal lemaradva a bájos Timosenkó következett, aztán nagy meglepetésként Selmeczi Gabriella, a magyarok közül az elsőként. Mögé zárkózott fel a hazai mezőny: Ungár Klára két századponttal beelőzte Járóka Líviát (ebben kicsit én is hibás vagyok, később elmagyarázom, miért), aki viszont több mint hat tized ponttal jobban futott Dávid Ibolyánál. A két legkevésbé értékelt személy eredménye között csak három századpont a különbség, Condoleezza Rice ennyivel előzte meg az utolsó helyezettet, Alessandra Mussolinit.
Futhattak volna még
Olvasóink valamilyen megfejthetetlen módon Lendvai Ildikót hiányolták leginkább, de sokak szerint a "barnahajú Selmeczi", Pelczné Gáll Ildikó is befért volna a mezőnybe. Hát szerintem meg nem. Még olyan olvasó is akadt, aki Szili Katalint is indította volna, de merő esztétikai megfontolásból ő is kimaradt.
Egy igen kedves olvasónk talált egy román politikusnőt, aki akár kenterbe is verhette volna a mezőnyt, ha hamarabb hallottam volna róla. Daciana Sarbut, huszonnyolc éves, temesvári születésű parlamenti képviselőt ajánlotta, aki az előző román kormány ifjúsági államtitkára volt.
|
Hímsovén
Egyik drága levélírónknak a szavazásról az jutott eszébe, hogy a nő ne politizáljon, mert ezzel elveszti női mivoltának lényegét. Ezzel pont ellentétes véleményével jött elő a Tűsarok olvasótáborának néhány lelkes internetezője, akik szerint azzal, hogy a politikusnők külalakjára fókuszáltam, nagy mértékben hátráltattam a nők társadalmilag egyenlőként való elfogadását, hímsoviniszta voltam, és jó nagyot toltam előre a "nőelnyomó, bunkó macsók szekerén". Ezen Tűsarok-fanoktól ezúton is elnézést szeretnék kérni, tényleg fogalmam sem volt róla, hogy még ezzel is a nők ellen dolgozom, mert bevallom, tényleg nincs érzékem a feminizmushoz. De nem is szeretném, hogy legyen. Mert mint ahogy azt a közmondás is tartja: a feministák hajlamosak megfeledkezni a két legnagyobb fegyverükről, a puncijukról és a humorukról.