Egy hatalmas, végtagzsibbasztó zuhanás után – de még éppen azelőtt, hogy földet érne – verejtékben úszva felriad és megnyugodva konstatálja, hogy még életben van. Feltesszük, ez a hátborzongató élmény az ön számára sem idegen. A következő éjszaka viszont arra ébred fel, hogy egy hosszú, sötét folyosón bolyong és nem találja a kijáratot. „Egyszer még egy emeletes ágyról is leugrottam, miközben aludtam, mert álmomban egy záródó ajtón kellett kiugranom” – meséli visszatérő álmáról egy nőismerősünk.
Egy angliai, 193 önkéntes bevonásával végzett kísérlet azt állapította meg, hogy a nők sokkal több rémálomról számolnak be, mint a férfiak. A University of the West of England professzora, Jeannie Parker ezt a nők testhőmérséklet-változásának tulajdonítja, ami a női ciklus velejárója. „A menstruáció előtt álló nők általában intenzívebben álmodnak és nagyobb valószínűséggel emlékeznek az álmaikra”, mondta a professzornő. A testhőmérséklet ugyanis megemelkedik az ovuláció (a petesejt kilökődése) után, azaz középidőben, viszont menstruáció előtt újra visszaesik.
Éreztem a lány démonait
„Egyszer egy sötét szobában láttam a Gonoszt. Valami sötéten gomolygó füstszerű volt a szoba sarkában, de nagyon félelmetes”, számol be egy ismerős az egyik emlékezetes rémálmáról, hozzátéve, hogy egy másik rettentő élménye akkor érte, amikor egy ismerős lánynál éjszakázott. „Ketten aludtunk egy nagy ágyon, és egész éjszaka rettegtem, mert láttam/éreztem a lány démonjait. És tudtam, csak hajnalban, az első kakasszóra fognak eltűnni. És így is történt. Soha többet nem volt ilyen álmom.”
Az, hogy a nők gyakrabban emlékeznek a hasonló élményekre, részben annak tudható be, hogy kissé érzékenyebbek és jobban odafigyelnek az érzéseikre, mint a férfiak, nyilatkozta Rosalind Cartwright álomkutató az ABC Newsnak. Az angol kutatásban részt vevő férfiaknak 19 %-a számolt be rémálomról, míg a nőknél ez az arány 30 % volt. Mivel a kutatás személyes beszámolókra épült, nagyon sokat nem lehet kiolvasni belőle, tehát nem mondhatjuk, hogy a nőknek sokkal többször van rémálmuk, csak azt, hogy több ilyenről számolnak be.
Üldözés hajtűvel, emberi roncsok
Az üldözéses álmok elég gyakoriak, Dr. Parker alap-rémálomfajtái között is megtalálhatók, a másik kettő mellett: gyakran álmodunk még családtagok vagy barátok elvesztéséről és új, idegen környezetről is. Egyik ismerősünk, egy bizarr üldözéses jelenetet elevenít fel, amely ráadásul visszatérő rémálom volt: „konkrétan emlékszem, hogy a felesége előtt smároltunk, aki ott állt mellettünk, majd ezt látva elkezdett egy hajtűvel üldözni, hogy azzal nyírjon ki. Én meg csak menekültem-menekültem.”
A balesetek illetve horrorfilmbe illő jelenetek is gyakran színesítik éjszakáinkat. „Autópálya, én kocsiban ülök, és elmegyünk egy nagy autóbaleset mellett, ahol véres emberi roncsok hevernek szanaszét, és én nem akarok odanézni, de nem tudok nem odanézni” – számol be szintén nőismerősünk a rémálmáról, hozzátéve, hogy általában fel szokott ébredni belőle. Dr. Somogyi Andrea pszichiáter szerint a klinikai tapasztalat az, hogy aki felébred a rémálomból, az lehet, hogy alapvetően alvászavaros, és talán ezzel függ össze a rémálom. „De az is lehet, hogy olyan erős szorongásokat vált ki az álom, hogy amiatt ébred fel” és nem fordítva.
A visszatérő, zuhanásos álom ősi
Ön mitől borzad esténként?
Írja meg nekünk, ha álmában munkatársa testét darabolja vagy kígyók között sütkérezik. Mi a legemlékezetesebb rémálma?
A doktornő elmondta, hogy a rémálom alapvetően szorongásos álom. A szorongás akár napi probléma is lehet, mondjuk az, hogy lefekvés előtt befaltunk egy hatalmas adag töltött káposztát: ilyenkor a komfortérzet hiányát enyhítheti egyfajta meneküléses álom. Az is lehet persze, hogy mélyebben zajló problémák foglalkoztatnak, amelyeket átdolgozunk a rémálom során. Az üldözés tehát annak a jele, hogy „az ember valamilyen helyzetből szeretne kitörni, mert fenyegetettnek érzi magát. Az életnek bármely szintjére vonatkozhat ez, akár a töltött káposztára vagy a munkahelyi problémára, de összességében az önmagunkkal való elégedetlenséget jelzi”, mondta Dr. Somogyi Andrea.
A doktornő óva int attól, hogy egy-egy rémálommal szakemberhez forduljunk, viszont a visszatérő rémálmok, melyek a napjainkat is befolyásolják, akár kezelést is igényelhetnek. Ezek már olyan szorongásra utalnak, amely jelen van, és ez megjelenhet például egy visszatérő zuhanásos álomban: ezek általában „nagyon ősiek, mélyen gyökereznek”. Viszont tartsuk észben azt is, hogy a rémálmok lehetnek akár egy-egy gyógyszer, különösen anti-depresszáns mellékhatásai is. „Ha az álom azt mondja, hogy öljem meg az anyósomat, nem feltétlenül valóban az a megoldás”, teszi hozzá a pszichiáter. Lehet, hogy csak a gyógyszer sugall téves, bár hihető üzeneteket.