Fülledt csokigőz helyett szigorú fertőtlenítőszag és fehér köpenyben szaladgáló emberek fogadtak minket a Bonbonetti csokigyárában, ahol még mielőtt beöltöztünk ufónak, meghallgattunk egy étcsokoládét propagáló előadást.

Elsőként egy országos szenzációt osztunk meg önökkel: megtudtuk, ki a csokis Tibi. (Nem mellesleg neki köszönheti az ország összes Tibije, hogy életében legalább egyszer nevével ellátott csokit kapott ajándékba.) Stühler Frigyes csokoládé gyártulajdonos 1941-ben unokájáról, Tiborról nevezte el a terméket. Akkoriban a szlogen így hangzott: "A Tibi nemcsak a mama kedvence" - Stühler úr a szöveg megfogalmazásakor nyilván saját szeretetteljes érzelmeire gondolt.

A csoki mindenre jó

A délelőtt második szenzációs bejelentését a magával ragadó előadó, Matos Lajos szívgyógyász, klinikai farmakológus tette: "Minden élő ember ott termeli a saját kannabiszát a szervezetében, csak nem tud róla."

Az igen jó kedélyű orvosprofesszor kutatásai szerint rengeteg mindenre jó a magas kakaótartalmú étcsoki (amiből a cég háromfajtát pont az elkövetkező hetekben dob piacra): hasznos a cukorbetegség, az infarktus és az érelmeszesedés megelőzésében, vérnyomáscsökkentő, szépíti a bőrt, három deka fekete csoki pedig jótékonyan hat a gyerekek köhögésére (felnőttnek kétszer ennyi kell).

Klikk!

Az ember, akinek kötelező a csokievés

Az elmélet meghallgatása után következett minden gyerek és infantilis újságíró álma, a csokigyárlátogatás. Sinka Csaba gyárigazgató vezetésével ufóruhában, zuhanyzósapkára emlékeztető védőfelszerelésben indultunk a massza-és táblázóüzembe. Sinka Csaba amellett, hogy mindent tud a csokigyártásról, naponta száz grammnál több csokoládét fogyaszt, de nem mohóságból: ahogy más a gazdasági hírek átfutásával kezdi a napot, neki az a feladata, hogy kóstolgasson. Megfigyeléseink szerint arcbőre kifogástalan, így legalább egy élő példával találkoztunk, akit nem vert ki a ragya a túlzott csokifogyasztástól. (Igaz, ez inkább csak a tejcsokizabálás következménye.)

Kísértés

A csokigyár nagyjából megfelelt elvárásainknak: a csarnokokban nagy tisztaság és higiénia uralkodik, külön felhívták figyelmünket például, hogy ne tüsszentsünk rá a szalagon futó csomagolatlan táblákra. A masszaüzemben bódító a csokiillat terjeng, a táblázó üzemben zakatoló szalagokon száguldanak a különféle fázisban lévő csokoládék. Ennél a résznél folytonos önuralomra van szükség, hogy a látogató oda ne kapjon a szalaghoz véletlenül.

Egy nyolc órás műszakban állítólag 150 ezer darab Tibi csoki készül és egyszerre 300 tonna csoki keverődik, esetenként ötvenfokos melegben. A rontott darabokat reciklálják, belőlük lesz a trüffel.

A gyárból tüdőnkben csokoládégőzzel, ruhánkon fertőtlenítőszaggal, a kétórás csokoládéfogyasztás mellékhatásaként kisimult arcbőrrel távoztunk.

Ha a cikk alapján Stühler Frigyes Tibi nevű unokaöccse magára ismer, kérjük jelezze szerkesztőségünknek.

Érdekes adatok a csokoládéról
Az átlag magyar évente négy kilogramm csokoládét fogyaszt, míg az európai átlag hat kilogrammot, a legnagyobb csokoládégyártó ország Svájc.

Az étcsoki, a sötét csoki és a fekete csoki egy és ugyanaz.

A kakaó-és a tejtartalom határozza meg, hogy étcsokiról vagy tejcsokiról beszélünk.

Katherine Hepburn csokoládéfüggő volt: napi 45 dekát fogyasztott, ami kb. négy és fél táblának felel meg.

Már időszámításunk előtt 1500-1400-ban is fogyasztottak csokit, de még folyékony halmazállapotban. Az ősi kultúrák közül a maják voltak a legnagyobb csokievők.

Az első csokoládérecept egy bizonyos Don Antóniótól származik 1631-ből.

A régi Mexikóban tíz kakaóbabért örömlányt lehetett kapni.

A kutyákra nézve halálos a csokifogyasztás a benne lévő theobromin nevű anyag miatt.

Ha valaki otthon akarja cseppfolyósítani csokiját, fontos, hogy ne hevítse 50-60 foknál magasabbra.

Az étcsoki nehezebben olvad, mint a tejcsoki, ezért kedveltebb a katonai túlélőcsomagokban.