Az izgalmas nevű Mystery Shopping Providers Association próbavásárlásokkal tesztelte az európai sorban állási szokásokat és körülményeket. Kiderült, hogy a kontinensen mindenhol a postákon a legtragikusabb a helyzet, és hogy itthon, ha sikerült végigállni a sort, átlagosan kilencedikként érünk a pénztárhoz. Az európai átlag három és fél.

Vasárnap már a kutatók is kiálltak a sorból

Szerencsére az európai méretű kutatásban a ClientFirst Consulting Kft. is részt vett, akik, magyar cég lévén, hazánkra nézve is számszerűsítették, milyen az üzletekben, jegypénztárakban kígyózó sorokban ácsorogni. Magyarországon belül Budapesten és még hét vidéki nagyvárosban jártak az úgynevezett "titkos vásárlók", akik Európa több mint 2500 helyszínét tesztelték le egyetlen hét alatt. Ez így nem volt ott az adatok között, de mi kiszámoltuk: csak azért, hogy ez a felmérés elkészülhessen, összesen 6 egész napnak megfelelő ideig álltak sorban közértekben és hivatalokban szerencsétlen készítők (2552 x 3,4 percet, azaz 144,6 órát). Riszpekt.

Ahányszor beállunk, másfél percet vesztünk Európához képest

Az előző bekezdésben a zárójelek közé már odarejtettük a legfontosabb adatot: az európai sorbanállási átlag 3,4 perc. Biztos nem sokan lepődnek meg azon, hogy Magyarország - Orosz- és Törökország, valamint Románia mellett - a sereghajtók közé tartozik, nálunk egy átlagos sort végigállni három és fél helyett 5,2 percig tart. Még jobban le vagyunk maradva az előttünk álló személyek számát tekintve. Egy európai sor végére amikor beáll egy polgár, átlagosan 3,5 másik áll előtte. Nem így Magyarországon: nálunk 8,2 fő egy átlagos sor hossza. A kontinensen egyébként Ausztriában, Dániában, Írországban, Portugáliában és Svédországban haladnak a leggyorsabban a sorok.

A magyarok negyede elégedetlen

Ezek szerint az átlagos európai eladók 3,4 perc alatt 3,5 embert szolgálnak ki, azaz majdnem pont egy perc jut egy emberre, miközben itthon 5,2 perc alatt 8,2 embert intéznek el. Az ember azt várná, hogy ha már végigálltunk egy marha hosszú magyar sort, akkor legalább velünk is jó sokáig foglalkozzanak. De nem, egy vásárlót egy magyar eladó 60 helyett röpke 38 másodperc alatt lerendez. Ezek után szinte csoda, hogy Magyarországon a sorban állóknak csupán 28%-a elégedetlen a hosszú várakozási idő miatt. A letteknél például csak 4 percet kell várni, ott mégis 40% balhézik, miközben a bosszankodók európai átlaga mindössze 17%.

Még 17,48-an vannak előttük

Az eladó elnézést nem kér, de legalább köszön

Talán azért vagyunk mérsékelten béketűrőek, mert a teljes kontinenssel szemben nálunk az eladóknak nem csak 79, hanem 95%-a köszön, és 76 helyett 86%-ban találjuk segítőkésznek a minket kiszolgáló személyt. Mosolygás terén is csak 1%-kal vagyunk lemaradva az európai 56%-os átlagtól, tehát az eladók nagyjából fele mosolyog rá a vevőre, viszont az átlagnál szintén 1%-kal kevesebben, 100-ból csak nyolcan kérnek elnézést azért, hogy olyan sokat kellett várni. Igaz, miután itthon hosszabbak a sorok, nálunk sokkal inkább indokolt lenne a bocsánatkérés.

Rekord: a postán és Milánóban a leghosszabbak a sorok

Egész Európában a postákon és másodsorban a bankokban a legkritikusabb a helyzet, az előbbiekben nálunk is átlagosan 13, az utóbbiakban 12 perc a várakozási idő. A szórásba beleesett leghosszabb magyar sort 35 perc alatt lehetett végigállni, ilyenhez egy szegedi postán és egy debreceni bankban volt szerencséjük a felmérést készítőknek. A legrosszabbul azonban az járt, akit Milánóba, egy pályaudvarra küldtek terepmunkára. A fegyelmezett sorállásra általában nem képes olaszokkal zsúfolt, de a divathét idején is megdöbbentően unalmas városban 118 ügyfél mögött, 1 óra 50 perc elteltével sikerült a pénztárhoz eljutnia a próbavásárlónak.

Aki ezek után nyilván közölte az eladóval, hogy "ja, bocs, csak teszt volt, nem kérek semmit".