Pislogás
Az egyre sűrűbbé váló pislogás arról árulkodik, hogy érzelmi vagy pszichikai nyomás alatt áll az ember. Nyugalmi állapotban az átlagos pislogás száma eléri a percenkénti 15-30-at, stressz hatására ez egészen hetvenig nőhet. A jelenséget Nixon Effect-ként is említik: Richard Nixon amerikai elnökről kapta a nevét, akinek a pislogása a Watergate botrány idején öltött gyanús méreteket.
Fogcsikorgatás
A fogcsikorgatás az aggódás egyértelmű jele, ugyanakkor a legtöbb fogcsikorgató nincs tudatában annak, amit csinál, mivel ez a fajta tünet rendszerint alvás közben jelentkezik. Fontos, hogy az efféle jeleket észlelve - mint csikorgó fog, az állkapocs rángatózás vagy fülfájás - fel kell ébreszteni az alvót, mert a hosszú időn át nem szűnő szájcsikorgatás fejfájáshoz és állkapocs rendellenességhez vezethet.
A stressz láncreakciót eredményez a pszichénkben is, és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Testfelületünkön a haj, a szőrzet és a bőr az első olyan védvonal, mely jelzi a megterhelést. A korpa a legkellemetlenebb dolog, ami a fejbőrön megjelenhet. Egyes kutatások azt sugallják, hogy a legyengült immunrendszer nem tudja megakadályozni a korpát okozó baktériumok elterjedését, így az elhalt sejtek maradványai hótakaróként vonják be a fejbőrt.
A stressz több szempontból is alááshatja a libidót. Ha a stresszes állapot a végletekig ér, a test úgy reagál, hogy a túlélést helyezi a szórakozás elé. Ez befolyásolja a hypothalamusz mirigy és a test ösztrogén és tesztoszteron termelését is, melyek a szexuális vágyért felelősek. Ilyenkor a nők nehezen jutnak el az orgazmusig, a férfiak pedig átmeneti impotenciában szenvednek.
Az érzelmi feszültség igazi káoszt okozhat a bőrünkben, miután a drukk hisztamin áramlást idéz elő a vérkeringésben. A bőrünk reagál erre az enzimre, és a kémiai folyamatok eredményeképp ekcéma és korpa jelenik meg a bőrön. A túlzott idegeskedés hatására a pattanások is elszaporodhatnak.
Érzelmi nyomás hatására nemcsak többet izzadunk, hanem erősebben is szaglunk. Ennek - sok más esethez hasonlóan - szintén egy mirigy túlzott aktivitása az oka.
A mellékhelyiség az egyik leggyakoribb hely, melyet erős stressz hatására felkeresünk. Feszültség következtében hormonok sokasága - köztük az adneralin - száguld végig a testen. Emésztőszerveink és immunrendszerünk ekkor átmenetileg leállnak, mert a stresszhormonok megakadályozzák a gyomorsavak kibocsátódását. Ugyanekkor ilyen esetben még a legmakacsabb székrekedés is azonnal elmúlik: ezek a stresszhormonok ugyanis egyidejűleg a vastagbelet is stimulálják, arra késztetve, hogy tartalmától minél gyorsabban szabaduljon meg.
Nem túl közismert, de a dúdolás és a fütyülés a test természetes reakciója arra, hogy megnyugtassa magát. Első látásra úgy tűnik, mintha egy ártalmatlan tudatalatti szokás lenne csupán, pedig a dúdolás tulajdonképpen az agy épp megfelelő részét stimulálja (mely egyebek mellett az alkotó gondolatokért is felelős) és segít abban, hogy megnyugtassa a dúdolót. Nem véletlen nyugodnak meg a csecsemők is, ha dudorásznak nekik.
Körömrágás, orrpiszkálás, hajcsavargatás - mind olyan szokás, amit az ember idegeskedés közben alkalmaz. Ha valamit rágcsálhatunk, az is nyugtató, akárcsak a kisgyerekek ujjrágása. Külső szemlélő számára ezek kellemetlen látványt nyújtanak, de az idegeskedő ember hatásukra megnyugszik.Korpa
Szexuális kedvetlenség
Bőrirritációk
Izzadás
Gyomorproblémák
Dúdolás, fütyörészés
Rossz szokások