Súlykontroll néven háromszakaszos életmódprogramot indított el Béres Alexandra, melynek fő sajátossága, hogy a fogyás után segít visszavezetni az étrendet a normális életbe. A fitneszedző cáfolta, hogy ez válasz lenne a Norbi-Update-re. Kérdezze személyesen is Alexandrát, aki kedden 11-től válaszol a kérdéseikre.

„Évek óta egy programon dolgozom, amelyben a fogyókúra és az egészséges életmód együtt kap szerepet” – kezdte Béres Alexandra, mielőtt súlykontroll programját bemutatta volna. A fitneszvilágbajnok a héten könyvet ad ki, melyben összefoglalja az elmúlt évek tapasztalatait a diéta és sport terén. Az ismert fogyókúrák többségéhez képest Béres Alexandra a fogyókúra utáni időszakkal is foglalkozik. „Ez egy háromszakaszos individuális diétás program, így a különböző szakaszok időtartama attól függ, hogy mennyit szeretnénk fogyni.”

Heti fél kiló fogyás ideális

Mint azt Béres Alexandra elmondta, a diéta első szakasza hét-tíz napig tart, és ebben az időben igyekeznek a fogyni vágyó anyagcseréjét átállítani. „Ez a szigorúbb szakasz, rövidebb ideig is tart”. A második szakasz hosszabb időt, akár fél évet is igénybe vehet; ez a lassú, tartós fogyás szakasza. Ebben az időszakban a heti fél-egy kilogrammos súlyvesztés az ideális. A harmadik, befejező szakasz pedig az egészséges súly megtartásának időszaka, amelyben a fogyókúrás alapokat életmód-programmá alakítják. „A program nemcsak addig tart, amíg lefogytunk, hanem segít visszatérni a mindennapi életbe, és olyan útmutatással lát el, ami megteremti a belső egyensúlyt, hogy tényleg tartani tudjuk a súlyunkat.”

A program alapja a súlykontroll index. „A glikémiás index alá - ami az ételek vércukorszint emelő hatását mutatja meg – az energitartalom, a zsír és a szénhidrát-tartalom alapján besoroltuk az élelmiszereket egytől százig terjedő ún., súlykontroll index skálába” – mondta a fitneszedző. Hozzáfűzte, a többes szám a program kidolgozásában résztvevő más szakemberek -többek közt dietetikus- miatt indokolt.

Listázott élelmiszerek

Klikk!

„Karácsonykor voltam az Egyesült Államokban és körülnéztem, táplálkozás témájában milyen könyvek jelentek meg. Azt tapasztaltam, a diéták 80%-a glikémiás index-alapú. Ezt a szisztémát eredetileg cukorbetegeknek fejlesztették ki vércukorszintjük ellenőrzésére; tehát orvosi alapú, ellenőrzött rendszer.”

A négy szempont alapján minden élelmiszer 1-100-ig terjedő úgynevezett súlykontroll indexet kap. Ez a diéta egyik pillére a három közül. A másik kettő a kompenzáció és az ajánlott ételmennyiségek megjelölése. „A diéta első, szigorúbb szakaszában arra kell figyelni, hogy csak 30 alatti élelmiszereket együnk, de ebben megtalálhatóak a húsok, sovány sajtok, sovány tejtermékek, zöldségek. Ezen felül kivételként a korpás keksz, a zabkorpa és a zabpehely is fogyasztható, amelyek ugyan 30-60 közt vannak, de az emésztéshez szükség van erre a gabonamennyiségre.”

A második szakaszban -azaz a lassú fogyás szakaszában- két 0-30 közé eső étel mellett fogyaszthatunk egy 30-60 közöttit is. Ezt legtöbbször nem tudjuk egy étkezésen belül megvalósítani, de egy napon belül igen. Ebben a szakaszban megjelenik a durumtészta, a rizs, rengeteg köret, és azon a gyümölcsök, amelyeknek nagyobb a vércukorszint-emelő hatása, mint például a banán, vagy a narancs.”

A fogyás utáni szakasz

Glikémiás Index- GI
A GI a táplálékok vércukorszintre gyakorolt hatását mutatja meg: az adott élelmiszer elfogyasztása után 2-3 órával -a szőlőcukorhoz (glükózhoz) viszonyított- vércukoremelő hatása, százalékos arányban kifejezve. Az alacsony GI-vel ellátott élelmiszerek lassan szívódnak fel,, segítik a hosszú jóllakottság-érzés kialakulását. A magas GI-vel jelzett ételek gyorsan megemelik a vércukorszintet, amely ugyanolyan gyorsan le is zuhan, és újabb éhség kialakulásáért felelős.

A fogyókúra utáni, harmadik szakaszban az arányok megmaradnak. „Emellett azonban háromnaponta ehetünk egy adagnyi 60-100 közötti élelmiszert is, amit megkívánunk: krumplit, csokit, fagyit. Sok diéta ott veszíti el a hatását, hogyha elmegyünk egy partira, és ott eszünk olyat, ami nem illene bele a diétánkba. Ekkor úgy érezzük, elrontottuk, és újra kell kezdenünk. A program szerint ilyen esetben másnap kompenzáljunk, azaz „térjünk vissza az 0-30 közötti élelmiszerekhez. Ennek lelki hatása is van, ezzel ugyanis elkerülhető, hogy valakinek bűntudata legyen amiatt, mert úgy érzi, megszegte diétáját.” A harmadik szakasz célja az, hogy „életmódunkat egészségesebbé tegyük és megteremtsük az egyensúlyt.”.

Az általunk felvetett fontos kérdések közé tartozik, hogy az ivás és a dohányzás mennyire fér bele egy hosszú, fogyókúrás étrendbe. Béres Alexandra a dohányzással nem számolt, de az alkoholfogyasztásra kitért a programban.

Ivás, dohányzás

„Az első szakaszban mértékkel fogyaszthatunk bort. A javasolt mennyiségeként egy felnőtt nőnek napi egy-másfél deci bor ajánlott. A röviditalokkal más a helyzet. Ahány százalékos az alkohol, annyiszor 7 kalória. Egy pohár bor tehát 70 kalória, egy feles vodka 220, ráadásul nagyon erős vércukorszint-emelő hatása van. Ezért csak a harmadik szakaszba fér bele. Egy átdorbézolt, tequillás éjszakát másnap - vagy akár a mennyiségtől függően három napig -kompenzálni kell.” Ami pedig a gyógyszerekkel élő, krónikus betegségben szenvedő embereket illeti, Béres Alexandra szerint ajánlott az orvosuktól tanácsot kérni, mielőtt elkezdenék a programot.

A hosszú távra tervezett fogyókúrás módszerek közt széles körben a Norbi-update a legismertebb. Béres Alexandra kérdésünkre cáfolta, hogy Schobert Norbert rendszerére válaszul kezdett volna egy -attól sok szempontból eltérő- programot kidolgozni. A kettő közti különbség például, hogy a Súlykontroll Programban megfelelő arányban és időtartamban ajánlott a megadott indexű ételeket enni, melyek javasolt mennyisége szerepel a hozzá kapcsolódó leírásban; különbséget tesz férfi és nő, illetve kezdő és haladó között a mozgás tekintetében, valamint a felesleg mértékét is figyelembe veszi. Ezenkívül a program szakaszokra oszlik és figyelmet szentel annak, hogy a diétázó fogyókúrája után is tartani tudja a súlyát. Kiegészül mozgással és pszichológiai segítséget is nyújt.

Jojó-effektus és az idegrendszer

„A jojó-effektus alapja, hogy a legtöbb diéta az alapanyagcsere alatt kínál ételeket, azzal megváltoztatva-lelassítva azt. Utána bármit megeszünk, lerakódik”- mondta Béres Alexandra. „Erre alapozva azt javasoljuk, hogy akinek nagyobb súlyfelesége van, kevesebb napot töltsön az első szakaszban, például csak hetet. Az ilyen embereknek ugyanis valószínűleg -a többszöri próbálkozás miatt- már megváltozott az anyagcseréjük. Ha gyors változás kezdődik a folyamatban, elkerülendő, hogy még ebben a szakaszban kialakuljon a jojó-effektus. Aki azonban kevesebbet szeretne fogyni, több napot lehet az első szakaszban, akár tizet is).”

Ebben a szakaszban az a cél, hogy a zsírlebontás, a szénhidrát-felhasználás optimális legyen. Mint Béres Alexandra elmondta, a szénhidrátokra nagy szükség van az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez, nélkülük rosszul tűrjük a stresszt. A fogyókúra okozta fizikai változásokra is rátértünk a program kapcsán. A fitneszedző elmondta, a diéta második szakaszában azért is a lassú fogyásra helyezi a hangsúlyt, hogy a szervezet egyensúlyát fenntartsa. „Az is fontos szempont, hogy a bőr tudjon alkalmazkodni az alak változásához.”

A sportot illetően a fitneszedző elmondta, a mozgás a program mindhárom szakaszában szerepet kap. „A programban azt javasoljuk, a mozgás kapjon szerepet a mindennapokban. A magyar emberekre jellemző, hogy szokásaik rabjai. Az a cél, hogy rossz szokásokon lassan változtassunk.”

És ha még van kérdése, tegye fel Béres Alexandrának, aki kedden 11-től válaszol a kérdéseikre.