Egy ős-szilkonkarkötőstől tudom, hogy csakis a Livestrong feliratú, sárga karkötő az eredeti, az összes többi utánzat. A pénzgyűjtés eme módja a ráktúlélő Tour-bajnok, Lance Armstrong fejéből pattant ki 2004 nyarán, és pár hónap múlva már hozzánk is elért, bár az igazi dömping idén nyárra tehető. Armstrong ötmillió dollárt kívánt gyűjteni saját rákellenes alapítványa számára, és a szilikongyártást sem bízta akárkire, egyenesen a Nike-kal szövetkezett a sikerért. A Nike több ízben keveredett már gyemekmunka-botrányba, most tehát vagy helyre akarta tenni lekiismeretét a cipőragasztó ázsiai gyermekek miatt, vagy nem. Az ötlet mindesetre bejött, és ma már követni sem lehet, milyen színnel miért, vagy éppen mi ellen harcolnak viselői.
Másféle célok
A jótékonysági karkötőket hordók célja annak prezentálása, hogy ők tudatában vannak mások problémáinak, és szeretnének is segíteni rajtuk - kaptam magyarázatként arra vonatkozóan, hogy egyáltalán miért hordja ezt valaki, ráadásul egyre többen. Az igazi-eredeti sárgát legegyszerűbben az internetről lehetne megrendelni, de magyarországi címre nem szállítanak; ha valaki ilyet akar, legalább Bécsig el kell mennie, vagy hagyni, hogy itthon lehúzzák a dealerek. A sárga karkötő ára 1 dollár, bár ha én Armstrong helyében lennék, havonta beszedném ezt a pénzt, mint a sárgakarkötősök tagdíját. Tény azonban, hogy a cél nemes, ezért nekik lehet tehát különösképpen bosszantó a karkötők ilyen tömeges elterjedésese, mert mára nem lehet tudni, ki az, aki azért hordja a karkötőt, mert érzékeny a lelke, és ki az, aki szimplán csak divatmajom.
A sárga karkötő annyira népszerű, hogy Amerikában hamisítják is; nemrég New Yorkban hat embert 112 ezer dollár kártérítés megfizetésére köteleztek, mivel több mint nyolcvanezer darab hamis Livestrong karkötőt találtak boltjukban és raktárukban. A hamis karkötő éppolyan, mint a valódi, épp csak a bevételt nem az alapítvány kapja, hanem az élelmes gyártó.
Jótékonykodni nehéz
A szilkonkarkötők áradatát nálunk már követni sem lehet, mi az aluljárókban, illetve a Westend City Centerben próbáltuk felderíteni a kínálatot, illetve azt, mivé sorvadt az egykor jótékony célú mozgalom. A felhozatal nagyjából mindenhol ugyanolyan, a számos színben kapható karkötőkön általában a békés, boldog életre buzdító feliratok szerepelnek, úgy mint Love, Dream, Hope, Live Kind, gyakori még a Support our Troops és az I am the part of Change, valamint a horoszkópos felirat is. A sárga Livestrong karkötő szivárványszínű másolatát is árulják, drágábban, mint az eredetit.
"Ez támogat valamit?" -kérdeztem az egyik mozgóárusnál egy, az éhező gyermekek segítésére buzdító karkötőre mutatva."Nem" - mondta a mosolygós eladólány. - "Ez minket támogat". "Akkor ilyet most nem kérek" - mondtam, de a lányon látszott, hogy egyáltalán nem neheztelt. A szemben lévő mozgóárusnál próbálkoztam újra, hosszan tanulmányoztam a kiakasztott Love és Peace feliratú karkötőket, majd ismét feltettem a kérdést: "Ez támogat valamit?""Persze.""És mit?""A rasszizmust". Végül ilyet se kértem, hanem ismét odébb mentem pár mozgóárussal, ahol szintén a már megszokott 290 forintos áron árulták a szilikonokat. Ezúttal már pontosabban tettem fel a kérdést. "Ez támogat valamilyen alapítványt?" "Igen, mi is alapítványoknál vesszük." "Melyiknél?" "Nem tudom pontosan." "Én olyat szeretnék, ami kifejezetten valamilyen jótékony célra megy." "Akkor menj fel a másodikra, azt ott árulják."
A bevétel a lényeg
Elindultam hát a másodikra, útközben azonban még megálltam az elsőn, ahol kifejezetten rasszizmusellenes karkötőre vadásztam a sportboltokban. Meg kell hagyni, a Nike ráérzett a szilikonkarkötők ízére, olyannyira, hogy most már csak hármas csomagban, mindenféle feltűnő színekben árulja őket 1490 forintért, darabonként nem is lehet venni. Az elárusító hölgyek szerint ez már nem támogat semmit, csak egyszerűen divat. Pár hónapja még volt a sárga és a fekete-fehér karszalag is 350 forintért, de elfogyott, és valószínűleg már nem is lesz.
Ajánlottak viszont egy másik Nike boltot az üzletközponton belül, hogy nézzem meg ott. Ott már sokkal magabiztosabban kerestem a jótékonykodó karszalagokat, mivel biztos voltam benne, hogy nincs nekik. Érdekes módon azonban a sárgából volt, egy egész nagy zacskóval. Kérdeztem, nincs-e a fekete-fehér, mondták hogy nincs, és mivel kínos kezdett lenni a szituáció, mondtam, hogy akkor jó lesz a sárga is. "Kilenckilencven lesz." "Kilencszázkilencven?" - kérdeztem vissza, hangsúlyozva, hogy az interneten ugyanez egy dollárba kerül. "Számold hozzá a szállítási költséget, és akkor már ugyanennyi" - vágták ki magukat a lányok. Ravasz, de végül mégsem vettem.
Fekete és fehér
Somfai Gitta, a Nike Hungary PR-képviselője szerint jótékonysági karkötők már nem lesznek, mivel ők csak a rák- és rasszizmusellenes kampányok beindításában segédkeztek. Azon karkötők bevétele teljes egészében jótékonysági célra ment, - ellentétben a most áruba bocsátott saját karkötőkkel. A Nike akkor szállt be a rasszizmusellenes küzdelembe, mikor az álatala szponzorált focisták, főleg Thierry Henry és Patrick Vieira több ízben panaszkodtak, hogy megjegyzéseket tesznek bőrszínükre a meccseken. Vieira egy alapítványt is létrehozott, ekkor kapcsolódott be a történetbe a Nike, és elkezdte gyártani a fekete-fehér focimezeket és karkötőket, amelyeket a focisták a barátságos mérkőzéseken viseltek. A történet azonban nem ennyire felhőtlen, hiszen többen ellenezték a karkötők viselését, köztük a Manchester United játékosa, Gary Neville is, aki sérelmezte, hogy a Nike nem a teljes összeget utalja át az alapítványoknak, és tulajdonképpen az egész karkötősdivel csak magát reklámozza. Nálunk ez a fekete-fehér karkötő nem is nagyon terjedt el, az új Nike feliratos műanyagszalagokat azonban az eladóhölgyek szerint igencsak veszik.
Nemcsak a Nike gyárt és árul jótékony céllal karkötőket nálunk: magyar kezdeményezés volt tavaly a Megasztárt reklámozó rózsaszín karkötő, melynek 300 forintos bevételével a Gyermekétkeztetési Alapítványt támogatták, idén pedig a Képes Sport magazin állt elő zöld, narancs és fehér karkötőkkel, melyekkel az amatőr- és gyerekfocit támogatják, igaz, nem közvetlenül, a karkötőt ugyanis az újsággal együtt adták. A másolás ellen tiltakozó magyar zenészek - köztük Ákos, a Bikini és a NOX - pedig azt szeretnék, ha mindenki "Együtt a zenéért" feliratú narancssárga karkötőt hordana.
Új divat a pink
Végül aztán felértem a másodikra, ahol a földszinti árusok szerint az "igazi" jótékonysági karkötőket árulják. Ezeknek nyomára az Estée Lauder boltjában bukkantam, ahol elmondták, árultak mellrákellenes, avonos karkötőket, de már elfogyott. A tulajdonos azonban átkísért egy másik parfümériába, ahol egy fehérköpenyes, Avon-szalagos hölgy fogadott, neki még volt bőven. Nála is érdeklődtem, hogy milyen alapítványnak megy a pénz, és pontosan mennyi, mire az Avon-szalagos hölgy csak annyit mondott, hogy ő nem tudja, és hogy akkor kérem-e a karkötőt. Miután a sárga karkötő megvétele alől kibújtam, rossz lett volna a lelkiismeretem, ha ezt is kihagyom, így kifizettem érte a 490 forintot.
Az Avon nem alapítványnak utalja a pénzt, hanem megpróbálják a lehető leghatékonyabban a mellrák elleni küzdelemre fordítani, tudtuk meg Szabó Gabriellától, az Avon munkatársától. Adománygyűjtő tárgyaik - széldzseki, karkötő, jelvény - eladásaiból 2005-ben 30 millió forintot gyűjtöttek, amiből modern orvosi berendezéseket vásároltak. Akinek nem jutott pink karkötő, az a katalógusból jövőre még megrendelheti. Tény tehát, hogy a karszalagok, mégha kissé gusztustalanok is, a leghatékonyabb pénzgyűjtő módszernek bizonyulnak, amiből egy tanulság mindenképpen levonható: az emberek úgy szeretnek jótékonykodni, hogy ezt mások is lássák.