Petefészekszövet-transzplantációnak köszönhetően teljesen helyreálltak annak a nőnek a reproduktív funkciói, aki korábban daganatos megbetegedése miatt kemoterápiás és sugárkezelésen esett át. A harmincas éveinek elején járó nő az első, aki a kezelések után teherbe tudott esni és a magzat ráadásul természetes úton fogant.
Emberen először hajtottak végre olyan sikeres petefészekszövet-transzplantációt, amelynek eredményeként hamarosan gyermeke születhet egy kemoterápiás és sugárterápiás kezelésen átesett nőnek. A brüsszeli tudósok a European Society for Human Reproduction and Embryology (ESHRE, Az Emberi Szaporodás és Embriológia Európai Társasága) éves Berlinben rendezett ülésén számolnak be eredményeikről.

Remény a fiatal rákbetegeknek

A brüsszeli Universite Catholique de Louvain orvosai a Hodgkin-kórban szenvedő nőtől a kemoterápiás kezelést megelőzően petefészekszövetet vettek le még 1997-ben, amit lefagyasztottak. A beavatkozást 2003 februárjában végezték el, és négy hónappal a transzplantációt követően a nő petefészek-funkciója teljesen helyreállt. Mi több, a belga tudósok páciense nemrég teherbe is esett. A most 24 hetes terhes nő magzata természetes úton fogant - a kislányt októberre várják. Más kutatócsoportok is végeztek hasonló beavatkozást, és figyelemreméltó eredményeket értek el kísérleteik során, de a belga csoportnak sikerült először elérnie a kívánt terhességet.

Számos országban folynak petefészekszövet-beültetéssel kapcsolatos kutatások, ugyanis azok a nők, akik fiatalon daganatos betegség miatt kemoterápiás kezelésen esnek át, terméketlenné válnak. Szakértők szerint ez az egyetlen esélyük, hogy egyszer saját gyermekük legyen. A belga tudósok sikeres petefészekszövet-transzplantálása reményt jelenthet más fiatal rákbetegeknek, akiket a kezelések miatt meddőség veszélyeztet.

Az amerikaiaknak nem sikerült

Petefészekszövet-transzplantáció terén egyébként az amerikai kutatók munkája jelentett áttörést, ugyanis az Egyesült Államokban érték el először, hogy átültetett petefészekszövetből élő utód jöjjön a világra. Az addig példátlan eredményt főemlősön (rhesusmajommal) érték el, de a kutatók már akkor úgy vélték, hogy ugyanez az eljárás emberen is alkalmazható lesz.

Ezzel kapcsolatos kutatások többek között az amerikai Cornell egyetemen folytak, Dr. Kutluk Oktay vezetésével. A tudós egy olyan harmincéves asszonyon hajtotta végre a beavatkozást, aki emlőrákban szenvedett. Egészséges petefészkének egy darabját - akárcsak a belgák - még a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt lefagyasztották, majd néhány évvel később visszaültették. A petefészek-funkció az ő esetében is helyreállt. Laboratóriumi körülmények között megtermékenyítették a petesejteket, majd az asszony méhébe ültették, de terhesség nem jött létre.

Kutluk Oktay a belgák bejelentését kétkedve fogadta. Szerinte csak a kutatás részletes ismeretében lehet nyilatkozni az eredményekről, és hangsúlyozta, a petefészek-funkció gyakran spontán helyreáll, ezért nem biztos, hogy a szövetátültetés eredményeképpen esett teherbe a nő. Mindemellett lehetségesnek tartja.

Veszélyes is lehet

Egyes, petefészek-transzplantációval foglalkozó tudósok szerint a beavatkozás veszélyt is rejthet magában. Úgy vélik, számolni kell annak a lehetőségével, hogy az időközben meggyógyított nők szervezetébe a beültetéskor rákos sejtek is visszakerülhetnek. Ezért körültekintően kell eljárni a transzplantációnál.