Mivel eddig főként csak a kánikulai melegről értekeztünk, úgy gondoltuk, hogy most utánajárunk a másik aktuális mumusnak, az UV-B sugárzásnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az utóbbi pár napban többször is figyelmeztette alakosságot, hogy jobb lesz vigyázni, mivel az UV-B sugárzás nagyon erős. Tóth Zoltán légkörfizikust kérdeztük az ultraibolya sugárzásról, és különösen az UV-B tartományról. Bár a Napból érkező sugárzások közül az ibolyántúli csak a harmadik legártalmasabb, mivel a gamma és röntgensugárzás nem jut el a földfelszínig, ezért ezek nem jelentenek veszélyt ránk- tudtuk meg az OMSZ munkatársától. Az UV-B sugárzás egy része felszívódik, és a légkör tetejére érkező mennyiségnek csupán egy nyolcada jut el hozzánk.
Rossz jel, ha ragyognak a felhők
Ez utóbbi sugárzásnak az intenzitása döntően három tényezőtől függ: a napsugarak beesési szögétől, a felhőzettől és az ózon mennyiségétől. Kis mértékben pedig a légkör különböző szennyezőanyagai is befolyásolják. Mivel a napsugarak beesési szöge nyáron, illetve dél körül a legnagyobb, így ezek a legveszélyesebb időszakok. Ami a felhőzetet illeti: 40-50% százalékos borultságot elérve, vagy annál nagyon borultság estén csökken a sugárzás intenzitása, viszont 10-40% esetén erősödik, ekkor a felhők széle ragyog. Mivel mostanában keveset hallani a Földet védő ózonpajzsról, kíváncsiak voltunk erre is. Mint azt Tóth Zoltán elmondta, világviszonylatban a kilencvenes évek második felétől sokat javult a helyzet, igaz, az Antarktisz felett található ózonlyuk továbbra is létezik, mivel ott továbbra is meg vannak azok a feltételek, ami az ózonmennyiség csökkenését okozza. A számítások szerint körülbelül ennek az évszázadnak a második felére rendeződhet vissza az ózonpajzs.
Kicsit nőtt a sugárzás
Magyarországon az OMSZ 1994 óta méri UV-B sugárzást a következő négy helyen: Keszthely, Kékestető, Kecskemét és Budapest. 1995 óta működik az előrejelzési- és riasztási rendszer, ami 2007-ben kapott ismét nagyobb nyilvánosságot. „Nem voltak tapasztalataink arról, hogy pontosan milyen érték felett érdemes riasztást elrendelni. Először egy nagyon magas értéket határozott meg a szakemberekből álló csoport, majd tíz év után felülbírálták ezt, és alacsonyabb értéket határoztak meg riasztási küszöbként. Az adatsorok elemzése során azt találtuk, hogy a sugárzás kis mértékben nőtt. Vizsgálataink szerint ennek az az oka, hogy a légkör átlátszósága a sugárzás számára növekedett kilencvenes évek közepe óta. Ez a légkörkémikusok szerint ez arra vezethető vissza, hogy a szocializmus bukásával leállították a korszerűtlen és szennyező ipari létesítmények többségét” – nyilatkozta Tóth Zoltán.
Az idei nyár talán nem lesz extrém
A szakértő hozzátette, a változó időjárási viszonyok miatt nincs egy kifejezett tendencia, Magyarországon például 2000-ben és 2007-ben volt a legmagasabb az ibolyántúli sugárzás. Hogy az idei nyáron mire számíthatunk, azt nem olyan könnyű megjósolni. Amennyiben beigazolódnak egyes szakemberek feltevései, miszerint idén hűvösebb és felhősebb nyarunk lesz, mint tavaly, akkor nem lesz olyan kiemelkedő az UV-B sugárzás. Idén eddig májusban három alkalommal és júniusban pedig öt alkalommal érte el az extrém a kategóriát az UV-sugárzás napi maximuma– tudtuk meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a Veszélyjelzések menüpontalatt megtalálhatjuk a következő napra vonatkozó előrejelzést. Általában dél és egy óra körül jelenik meg az oldalon a másnapra várható maximális UV Indexek magyarországi eloszlása, a legmagasabb érték.
Pozitív hatás: a napfény állítólag boldogít
Mivel mostanában csak az ibolyántúli sugárzás negatív oldaláról hallani, Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász először a pozitív hatásokat emelte ki: „Az UV-B sugárzás következtében barnulunk le, és így olyan pigment képződik a hámsejtekben, ami megvédi a sejtmagot és benne lévő örökítő anyagot a további károsodástól. A napfény fontos szerepet játszik a D-vitamin előállításban is, bár emiatt nem érdemes ész nélkül napozni, hiszen táplálék-kiegészítő formájában is bevihetjük a szervezetünkbe. Friss kutatások szerint pedig a napfény olyan mechanizmusokra is hatással van, melyek következtében endorfin szabadul fel, ami ugye az örömérzés egyik szükséges alkotóeleme.”
Negatív hatás: az UV-A öregít
A negatív hatások a két tartományt illetően kicsit eltérnek. Az UV-B a bőr felsőbb rétegéig jut csak el, és ez a tartomány felelős a napozás után egy-két órával jelentkező bőrpírért, ami tulajdonképpen egy gyulladásos folyamat eredménye. Ha jóval többet tartózkodtunk a napon a kelleténél, akkor hólyagok, akár mély sebek és később hegek is megjelenhetnek testünkön. Az UV-A tartománynak is van azonnali hatása, ezt használják ki a szoláriumokban, ahol koncentrált formában barníthatjuk magunkat ezzel a sugárzással. „Ez a barnulás természetesen nem azonos az UV-B által okozott pigmentációval. Az UV-A sugárzás negatív hatásai egyébként csak évek múlva jelentkeznek. Ez a tartomány károsítja azokat a kötőszöveti rostokat, amik a bőr rugalmasságáért felelősek, és így a bármilyen készítményt is használ az illető, bőre gyorsabban öregszik majd az átlagnál.”
Legyünk elővigyázatosak!
Mint azt már korábban is említettük, az OMSZ oldalán az UV-index alatt feltüntetik az ún. "bőr leégési időt" is. Ezt az értéket a Magyarországon elterjedt bőrtípusokra adták meg, vagyis a 2. típusra (szőke haj + kék szem+világos bőr), illetve a 3. típusra (barna haj + barna szem + normál bőr). Sokan nem tehetik meg, hogy ne mozduljanak ki a legveszélyesebbnek tartott időszakban, ezért érdemes védekezniük a napsugárzás ellen. „Érdemes minél nagyon testfelületet eltakarni, vagyis széles karimájú kalapot viselni, és vállakat takaró felsőruházatot. Azokat a felületeket, amiket nem fed ruha, minél magasabb – lehetőleg 40-es és 50-es – faktorszámú napvédő-készítményekkel kell bekenni.”
Ha már megtörtént a baj
Ha mégsem sikerült kivédeni a leégést, akkor több módszerrel is enyhíthetjük kínjainkat. Első fokú égés esetében egy hideg fürdő is segít, illetve a különböző házi praktikák, recept nélkül kapható készítmények. Ha a tünetek olyan komolyak, hogy feszül, lángol a bőrünk és borzongunk, akkor érdemes szakemberhez fordulni, aki felírja nekünk a megfelelő, vényköteles készítményeket. A gyulladást általában kortikoszterodiokkal kezelik. Bőrtípustól függetlenül vannak olyan csoportok, akik sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. „A gyerekeknél sokkal fokozottabban kell ügyelni a fényvédelemre, mivel a kisebb korban történő leégés sokkal nagyobb valószínűséggel okoz később bőrrákot. Vannak olyan betegségek és gyógyszerek, illetve gyógyhatású készítmények is, amelyek növelhetik a fényérzékenységet. A gyógyszerek közül az antibiotikumokat emelném ki, a gyógyhatású készítmények közül pedig – egyéb készítmények mellett - feketenadálytőt tartalmazó termékeket kell kerülni – tudtuk meg dr. Wikonkál Norberttől.