Az átlag vegetáriánus 30 és 55 közötti, nő, vonzódik a misztikumhoz, nyugodt és lófarkas - kezdtem tipizálni, miután elhagytam a Mátyásföldön megrendezett 8. Vegetáriánus Fesztivált. Ennek persze némileg ellentmond az a tény, hogy női magazinunk Egészséges Életmód szakcsoportja ugyancsak kerüli az állati fehérjét, ám a fent említett tulajdonságok közül alig néhány illik rá.
Tekintse meg képeinket!
Az eseménynek az egykori orosz laktanya - ma Külkereskedelmi Főiskola - tőszomszédságában elhelyezkedő Erzsébet-ligeti Színház és környéke adott helyet.

Alig tettem be a lábam az egykori objektum területére, azonmód színes folyadékokat tartalmazó fiolákkal találkoztam, melyek első ránézésre bio parfümöknek tűntek, ám az eladó elárulta, hogy ez bizony Aura-Soma, amit kezelés során az emberek a bőrükbe dörzsölnek. "Tegyünk egy próbát: válassza ki azt a színt, ami legjobban tetszik önnek!" - szólított föl az árus, mire én jeleztem, hogy több is egyszerre. "Akkor gondolja azt, hogy csak egyetlenegyet vihet egy lakatlan szigetre. Melyik lenne az?" Valószínűleg a sziget-képhez kötődő víz motívum zavarta meg józan ítélőképességemet, így gondolkodás nélkül ráböktem egy tengerkék-türkiz kombinációra. A hölgy ekkor felütött egy könyvet, melyből kiderült, hogy művész vagyok és kedves ember, plusz még reformer is, de még a szent dolgokon is képes vagyok nevetni.

Az aura és a méret

"És hogy állsz az auráddal?" - zökkentett ki az önelemzésből egy mellettem álló férfi. "Javul" - válaszolta egy 30 és 55 közötti hölgy. "Húsz centit növekedett" - tette hozzá unottan. Az aura tehát olyan, mint a csípőbőség, vagyis mennyiségi fogalom? - tanakodtam magamban és eldöntöttem, megkérdezek egy szakértőt. A színház előterében meg is leltem egy aurafotóst, akinek elmeséltem a párbeszédet. Válaszából arra következtettem, hogy nem a méret, hanem a testcsakrák és az aura közti összefüggés számít, amikor azonban rátértem az aurafotózás tarifájára, tapintatosan kolléganőjéhez irányított.

Felismerés és Krisna-ebéd a jósnő asztalán

Ekkor egy kicsit elkedvetlenedtem, mert bárkihez bármilyen témában fordultam, nagyon készségesen válaszolt ugyan, de úgy dobálózott a szakzsargonnal és a főguruk nevével, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy az, aki nem eszik állatot, okvetlen ismeri Domján László munkásságát és tisztában van vele, hogy mi a makrobiotika. Aztán belenyugodtam, hogy outsider vagyok, és nem nézettem meg az aurámat. Tudatosult ugyanis, hogy voltaképpen vegetáriánus fesztiválon vagyok, ahol mégiscsak az étkezésé a főszerep. Így elindultam az árusok felé, óvatosan kikerülve minden egyéb, táplálkozással nem összefüggésbe hozható standot.

Miután négy részből álló krisna-ebédemet tévedésből BUBU jósnő helyén fogyasztottam el - ami akkor lett gyanús, amikor a harmadik, számomra idegen ember kívánt mosolyogva jó étvágyat - elindultam feltérképezni a terepet. A hiteles beszámoló érdekében beálltam a pálcikás kóstolókra utazók sorába és ismét megállapítottam, hogy a vegetáriánus ételek többsége igen ízletes, tartalmas, sőt még laktató is.

Lelki eleség

Klikk a képre!
Miután testem jóllakott, lelki eleség után néztem, s előbb Labant Csaba - aki mellesleg 15 éve vegetáriánus, és ősszel olykor hetekig csak szőlőt eszik - indiai hangszereken előadott béke koncertjét hallgattam, majd beültem az "Egészséges táplálkozás és lelki egyensúly" című előadásra. Szili Zsuzsanna előadó már az elején tisztázta, hogy stressz alatt minden olyan hatást értünk, mely egyensúlytalanságot idéz elő a testben vagy a lélekben és alkalmazkodásra készteti a szervezetet. Kiderült továbbá, hogy a mozgáshiány, de a túlzott mozgástöbblet is stresszt jelent a testnek és hogy például azok a rabok, akik egy kísérletben húsmentes étrendet kaptak, kevésbé voltak agresszívak és visszaesők, mint húsevő társaik. Ezután egy villám-stresszoldó gyakorlatot is elsajátíthattak a javarészt 30 és 55 közötti női jelenlévők: egyik kezüket a köldökükre, a másikat a fejük tetejére rakták, miközben vettek 5-6 mély lélegzetet.

A nyúlon túl

Végezetül megtekintettem a vegetáriánus bűvészek bemutatóját, ahol a cilinderből előkerülő nyúl távolmaradásán kívül minden a megszokott volt, majd távozóban Laár András és a jógások bemutatójába botlottam. Figyelmem ekkor egy bio-szendvicsstandra tévedt, ahol egy 55 körüli férfi (!) szendvicsét pakolták meg éppen zöldségekkel. "Paprika?" "Jöhet." "Uborka?" "Jöhet." "Paradicsom?" "Az is jöhet." "Hagyma?" "Az is. Végülis élőből lesz az élő."

A cikk megírása közben a szerző elfogyasztott egy bioburgert, egy zacskó szezámos GRIC-et, egy epres szójatejet és egy kétdekás Zsanna-Manna csemegét.