A szívdobbanásnál többet ér egy elrontott ütem

ef
2008.09.15. 09:55
Olyan szavakat, mint mondjuk a szívdobbanás vagy az árnyék, már nem használunk versben, tudtuk meg Karafiáth Orsolyától, aki ha rosszul van, nem ír, hanem iszik. A Versíró Verseny Nevezési Turnéjának budapesti állomásán kevesen voltak, de azok nagy része folyamatosan jegyzetelt. Péterfy Bori lényeglátóan meg is állapította, hogy „ír az ország”.

„Nem olvasok kortárs verseket, mert nem szeretem, ha egy versben nincs rím”, vallotta be a Városháza téren zajló Rubophen Versíró Versenyt népszerűsítő esemény kevés, de annál lelkesebb nézőjének egyike. A színpadon éppen Kamarás Iván olvasott fel klasszikus versekből egy-egy sort, amelyekből a nézőknek meg kellett tippelni a szerzőt és a címet, cserébe pedig egyenpólót kaptak. A legnagyobb sikere annak a kislánynak volt, aki egy szuszra előadta Petőfi Sándor Arany Lacihoz című művét. Ha körülnéztünk, legalább három embert láthattunk, aki átszellemülten jegyzetelt, bár szomszédomtól megtudtam, hogy ő leginkább akkor ír verset, „ha baj van”.

Kamarás Iván verseket olvas

Karafiáth Orsolya költőnő – aki a zsűri egyik tagja Péterfy Bori énekesnő és Fenyő Iván színész mellett – ezzel szemben akkor ír, hogyha nyugalom van körülötte. „Szerintem nem igaz, hogy az ember akkor ír verseket, amikor rosszul van, mert akkor nekem nagyon-nagyon sok versem lenne, állandóan szarul vagyok”, mondta az írónő, akinek nemrég jelent meg Maffia-klub című első regénye. „Amikor szarul vagyok, akkor inkább iszom”, tette hozzá.

Ír az egész ország

A versenyre, amelynek nyertese egy százezer példányban nyomott képeslapon láthatja majd viszont a versét és pénznyereményt is kap, eddig mintegy nyolcezer verset küldtek be. Péterfy Bori szerint – akinek dédapja Áprily Lajos költő volt és családjának nagy része irodalommal foglalkozik – ez egy nagyon jó hír, és akár kampányt lehetne indítani azzal a jelszóval, hogy „ír az ország”. Karafiáth Orsolya először meglepődött a nevezések számán, bár valójában inkább azon, hogy az embereknek van bátorságuk megosztani másokkal a verseiket és ráadásul egy olyan felületen, ahol bárki azonnal reagálhat rájuk. A költőnő szerint a jó és a rossz kritika egyaránt lehet csapás, bár ő csak a dicséretet kedveli, hiszen „negatív kritika inspirálóan még nem hatott rám”.

Fenyő Ivánról kiderült, hogy tizenévesen ő is írt verseket, de ma senkit nem kínozna velük. Viszont úgy gondolja, hogy a vers jó dolog, mert az ember lehet, hogy pont azt érzi, mint a költő, amikor elolvas egy verset. Ezért szerinte a híres emberek feladata, hogy kiálljanak a versírás mellett, „a versek olyan dolgok, amiket nem kéne elfelejteni, sőt, népszerűsíteni kéne őket”.

Nézegessen verselőket!

A „szívdobbanás” kevés versben üt

A kérdésre, hogy vajon mi borzongatja meg egy versben, Karafiáth a Velvetnek elmondta, hogy őt már nem hatják meg a szép sorok vagy a jól csengő rímek. Sokkal jobban kedveli, ha valami igazán egyedi, és „az lehet akár egy elrontott ütemmel vagy rossz formában, vagy mondjuk ha a költő olyan szavakat használ, amiket én nem tennék versbe”. Olyan szavakat, adott praktikus tippet a költőnő, mint „a szívdobbanás vagy az árnyék, már nem használ az ember”, de hozzátette, hogy valakinek még ez is jól áll: „van, aki be tudja úgy tenni mondjuk egy hardkór szövegbe, hogy tényleg szíven csap”.

Miután meghallgattuk a TÁP Színház által ragga műfajban előadott klasszikusokat Pilinszkytől kezdve Tóth Árpádig, azt is megtudtuk, hogy Péterfy Bori miért olvas verseket. „Akkor olvasok, amikor úgy érzem, hogy üres a lelkem és fásultságot érzek, vagy azt várom, hogy kapjak valami impulzust.” Azt viszont minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült kideríteni, hogy Fenyő Iván mit olvasott legutóbb. Titokzatosan annyit mondott csak, hogy valamiféle életúttal vagy filozófiával kapcsolatos olvasmányról van szó, de a címét nem árulta el, mert még magának is fel kell dolgoznia az élményt.

A versenyre nevezni november 14-ig lehet a www.versiroverseny.hu oldalon.